Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Alpbachban tanácskoztak a vezető biztonságpolitikai szakértők

Szöveg: Szűcs László |  2009. szeptember 4. 14:06

A II. világháború vége, vagyis 1945 óta Ausztriában minden esztendőben megrendezik az úgynevezett alpbachi Európa Fórumot. Általában 10-15 témakör legnevesebb képviselői ülnek össze három-négy napra, hogy eszmecserét folytassanak. A témakörök egyike a biztonságpolitika.

A „szakma" szerint a két legfontosabb biztonságpolitikai fórum a müncheni és az alpbachi. Előbbit minden évben január végé, február elején rendezik meg, s a müncheni megbeszélésen rendszeresen részt vesznek az állam-, és kormányfők, a külügy-, és védelmi miniszterek is. A másik legfontosabb fórum pedig az alpbach-i, amelyet rendszerint a nyári hónapokban rendeznek meg az ausztriai Tirolban, Innsbruck közelében – tudta meg a honvedelem.hu Nógrádi Györgytől, aki idén egyedüli magyarként vett részt az Európa Fórum biztonságpolitikai fórumán.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: az alpbachi fórum érdekessége, hogy a résztvevők minden kérdést a közép-európai szempontok szerint vizsgálnak meg.

A II. világháborút követően, már 1945-ben megrendezték az első fórumot a tiroli Alpach-ban. Mindez azért érdekes, mert abban az időben Ausztria még négyhatalmi megszállás alatt állt. A tiroli francia megszálló csapatok azonban engedélyezték a fórum megtartását, sőt 1955, vagyis a megszálló csapatok kivonulása után, az egykori katonai vezetők francia politikusként vettek részt minden évben az eszmecseréken – tudtuk meg Nógrádi Györgytől.

A szakértő a biztonságpolitikai fórumok történetéről szólva elmondta azt is, hogy a szervezők általában 5-10 évenként adtak egy „alcímet" a rendezvénynek. Ez az alcím 1945-1955 között a következő volt: „Ausztria útja a felszabadulástól a szabadságig". 1955-1965 között a „konzervativizmus nyugaton, szovjet impérium megerősítése keleten, az utolsó gyarmatok felszabadulása" mondattal jellemezték a fórumot. 1965-1970 között az „ifjúság forradalma" nevet viselte a tanácskozás, míg 1970-1980 között a „két oldalú tűrés – demokratikus szocializmus nyugaton, reális szocializmus keleten" mottóval futott a rendezvény. 1980-1989 között „konzervatív reálpolitika, szociális piacgazdaság, a szocializmus kezdődő szétesése" alcímmel illették a szervezők az alpbachi Európa Fórumot, majd ezt követően már nem is adtak nevet a következő korszaknak, hiszen a bipoláris világrendszer szétesésével, a kapitalista Európa létrejöttével már nem volt értelme a blokkosításnak.

Nógrádi György elárulta: az idei biztonságpolitikai fórum – amelyet augusztus 29-e és szeptember 1-je között rendeztek meg – egyik védnöke Ausztria egyik legismertebb politikusa, Erhard Busek volt. A rendezvényen több Nobel-díjas tudós, politikus, katonai-, és egyházi vezető is részt vett. Illetve a rendezvényt meglátogatta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is, aki előadást is tartott. A konferencia témája pedig a világgazdasági válság biztonságpolitikai hatásainak vizsgálata volt.

 

Nógrádi Györgyre – mint megtudtuk – a legnagyobb hatást a korábbi német kancellár, Helmut Kohl egykori kül-, és biztonságpolitikai tanácsadója, Horst Teltschik gyakorolta, aki előadásával mindenkit lenyűgözött. A tanácsadó szerint jelenleg Euróban egyetlen állam sem képes egyedül a biztonságpolitikai kérdéseit megoldani; sem az Európai Unióban, sem pedig a NATO-ban. Mindkét szervezetben minden állam nemzeti keretek között próbálja ambícióit elérni, nemzeti keretek között csinálja a biztonsági elemzéseit és nemzeti keretek között gondolkodik. Mindezek mellett senki nem vizsgálja, hogy mi a világválság hatása a biztonságpolitikára. A legnagyobb probléma azonban az, hogy 1990, vagyis a hidegháború vége óta nincsen válasz arra a kérdésre, hogy mi a NATO stratégiája? Vajon globális felelősséget vállal, vagy pedig csak a NATO területek védelmét? – osztotta meg a német politikus nézeteit a honvedelem.hu-val Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő érdeklődésünkre elmondta azt is: számára az ausztriai fórum legnagyobb hozadéka az volt, hogy négyszemközti beszélgetéseket tudott folytatni a világ legismertebb biztonságpolitikai szakembereivel.