Amerika nem akarja a maga képére formálni Afganisztánt

Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem épít állandó támaszpontokat Afganisztánban és hogy az amerikaiak nem fognak járőrözni a városokban és a hegyekben. Obama történelminek nevezte a közép-ázsiai országban tett meglepetésszerű látogatása során Hamid Karzai afgán elnökkel 10 évre aláírt stratégiai partnerségi egyezményt.

„Látjuk az új nap fényét a horizonton" – mondta az elnök, aki beszédében leszögezte: az amerikaiak azért nem távoznak azonnal, mert lehetőséget akarnak adni Afganisztánnak a stabilizációra és mert felelősségteljesen kívánják befejezni azt, amit elkezdtek.

Obama a televíziók által sugárzott, és a korábban a Bagramban több mint háromezer amerikai katona körében elmondott beszédében egyaránt emlékeztetett rá, hogy az elmúlt három év során az általa elrendelt 33 ezer fős csapaterősítésnek köszönhetően sikerült megtörni a tálibok lendületét és az al-Kaida terrorszervezet harminc csúcsvezetője közül húszat likvidálni.

„Szabad előttünk az út, hogy teljesítsük küldetésünket Afganisztánban, miközben elvisszük az igazságszolgáltatást az al-Kaidának" – mondta Barack Obama.

Az elnök az Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére likvidálásának első évfordulójára időzített beszédében emlékeztetett rá, hogy Afganisztán volt az az ország, amely a terroristavezér menedékéül szolgált, ahol az al-Kaida kiképezte az általa toborzott szélsőségeseket és ahol kitervelte az Amerika elleni, mintegy 3000 áldozatot követelő, szeptember 11-i terrortámadást.

Elmondta, hogy az Afganisztánban elkezdődött átmenet keretében az ország lakossága mintegy felének biztonságát már a helyi fegyveres erők garantálják.

Az elnök szerint a NATO május végi, chicagói csúcstalálkozóján a szövetségesek meg fogják erősíteni, hogy jövőre már az afgán hadseregé lesz a vezető szerep a harcokban. A tavalyi 10 ezer amerikai katona után idén újabb 23 ezer hagyja el az országot és 2014-ben teljes egészében a helyi fegyveres erők lesznek felelősek Afganisztán biztonságáért.

Obama rámutatott, hogy az idén 352 ezerre nő a szövetségesek által kiképzett haderő létszáma és hogy a chicagói tanácskozásán a NATO elkötelezettséget vállal „egy erős és fenntartható" afgán haderő támogatása mellett.

A 10 éves stratégiai partnerségi egyezménnyel az elnök szerint az Egyesült Államok arról biztosította az afgánokat, hogy nem hagyja őket magukra, de szerepe a terrorizmus elleni harcra és a demokratikus intézmények kiépítésében való segítségnyújtásra fog korlátozódni. Obama külön aláhúzta a nemek egyenjogúságának fontosságát.

„Itt az ideje Amerika megújításának" – hangoztatta választási kampány jegyében Obama, aki hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők tagjai minden tőlük telhetőt megtettek az országért, ezért a hazának is dolga, hogy a gazdaságába befogadja a hazatérőket.

Váratlan kabuli útjával Obama, legalábbis a reményei szerint, látványosan zárta le a közte és a republikánus elnökjelöltség várományosa, Mitt Romney között a bin Laden megölésének évfordulóján kibontakozott vitát. Romney azzal vádolta meg az elnököt, hogy magát előtérbe tolva „átpolitizálta" az évfordulót.

„Még Jimmy Carter is parancsot adott volna erre" – jelentette ki Romney a tétovának tartott, ugyanakkor az 1980-ban kudarcba fulladt teheráni amerikai túszszabadítást elrendelő volt demokrata elnökre utalva, amikor megkérdezték tőle, hogy ő is ugyanúgy elrendelte volna-e a terroristavezér Pakisztánban történő megsemmisítését, mint azt a Fehér Ház jelenlegi ura tette.

Obama ezzel kapcsolatban – riválisának neve említésen nélkül – arra hívta fel a figyelmet, hogy egyesek korábbi kijelentései szöges ellentétben állnak azzal, amiket most mondanak.

„Csak azt javasolnám, hogy mindeni vessen egy pillantást az egyes emberek arra vonatkozó kijelentéseire, hogy helyes lenne-e Pakisztánba menni bin Laden kiiktatása érdekében… én azt mondtam, hogy ha tiszta célponttá válik, bin Laden nyomába eredek és így is tettem" – mondta az elnök.