Amerikai határozat az örmény népirtásról

A határozat annak biztosításra szólítja fel Barack Obama elnököt, hogy az amerikai politikában ezentúl hivatalosan népirtásként hivatkozzanak az öldöklésre.

Törökország tiltakozásul azonnal bejelentette, konzultációra hazahívja washingtoni nagykövetét. Recep Tayyip Erdogan kormányfő közölte, hogy elítéli a határozatot.

Az amerikai kormány előzőleg azt kérte a kongresszustól, ne fogadjon el határozatot a népirtásról, pedig Obama egyik kampányígérete éppen ennek kinyilvánításáról szólt. A Fehér Ház azt üzente a képviselőház külügyi bizottságának, hogy a szóban forgó határozattal megsértenék a szövetséges Törökországot.

Hillary Clinton külügyminiszter személyesen beszélt telefonon Howard Berman demokrata párti bizottsági elnökkel, felhívta a figyelmét: a határozat elfogadása akadályozná a török-örmény kapcsolatok normalizálódását.

Berman válaszul közölte, hogy a szavazást megtartják. Azt mondta, bár Törökország fontos szövetséges, “semmi nem igazolja, hogy szemet hunyjon az örmény népirtás valósága felett". Hozzátette: Németország felelősséget vállalt a holokausztért, Dél-Afrika vizsgálóbizottságot hozott létre az apartheid ügyében, az Egyesült Államok “továbbra is küzd a rabszolgaságnak és annak az örökségével, hogy rettenetes módon bántunk az amerikai őslakosokkal", itt az ideje, hogy Törökország is szembenézzen az örmény népirtás tényével.

Mike Hammer fehér házi szóvivő elmondta: Obama előző nap telefonált Abdullah Gül török elnöknek, kifejezte neki elismerését az örményekhez fűződő viszony normalizálását célzó erőfeszítéseiért.

Megfigyelők rámutatnak: Obama – akárcsak elődje, George W. Bush – a határozat kérdésével két tűz közé került. Washington nem akar összeveszni a NATO-tagállam Törökországgal, amely az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, repülőtereinek átengedésével fontos szerepet játszik az iraki és afganisztáni katonai műveletekben. A Fehér Háznak ezenkívül szüksége van az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem állandó helyet betöltő Törökország támogatására az Irán elleni szankciók meghozatalában. Obama ugyanakkor tiszteletben igyekszik tartani a befolyásos amerikai örmény közösség érzelmeit is.

A képviselőház külügyi bizottsága 2007-ben már elfogadott az örmény népirtás elítéléséről egy határozatot, amelyet akkor Bush erőteljes nyomására nem terjesztettek a képviselőház elé. Törökország akkor is azonnal hazarendelte nagykövetét.

Nancy Pelosi házelnök eddig nem foglalt állást az ügyben, azt mondta, megvárja a bizottsági szavazás eredményét. Így egyelőre nem tudni, mi lesz a határozat sorsa.

Az amerikai örmények évtizedek óta próbálják elérni: az amerikai kongresszus ismerje el, hogy az örmények törökök általi tömeges lemészárlása a 20. század első népirtása volt. Örmény vélemény szerint az Oszmán Birodalom szétesésekor a törökök tervezték meg és hajtották végre 1915 és 1923 között azokat a tömeggyilkosságokat, amelyeknek másfél millió örmény esett áldozatul. Ankara ugyan nem tagadja, hogy törökök megöltek örményeket, de csak 300 ezerre teszi a halálos áldozatok számát és tagadja, hogy módszeres népirtás történt volna. Azt állítja, a keresztény örmények polgárháborús, etnikumközi összetűzésekben veszítették életüket.