Átalakulóban a Közel-Kelet?
Szöveg: Kánya Andrea | 2009. július 17. 10:18Családias hangulatban zajlott a BHKKA idei utolsó találkozója a Pallas Páholyban. Az est témája a Közel-Kelet volt. A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja (BHKKA) vendége ezúttal Dobrovits Mihály egyetemi docens, Gazdik Gyula kutató és Réti Ervin újságíró voltak, a beszélgetést Koós Anna vezette.
A „Változások az iszlám világban. Az USA és Izrael külpolitikai váltása" címmel megrendezett eseményen Réti Ervin elsősorban az iráni választásokról, valamint az Egyesült Államok külpolitikájáról beszélt. Úgy fogalmazott: marad a „holtpont" és helybenjárás fogja jellemezni az országot még egy ideig.
Réti arra a kérdésre, hogy Barack Obama hozott-e változást az Egyesült Államok és a Közel-Kelet kapcsolatába, azt mondta: az új elnök flexibilisebb vonalvezetést ígér, de mégis megmaradnak az amerikai-izraeli érdekviszonyok.
Az újságíró Obama „útitervéről" is beszélt, amiről azt mondta: ahhoz, hogy elindulhasson, szükség van a palesztin egységre, ez azonban egyelőre illúzió.
„A Gáza-Hamasz 5 tagú politikai bizottságot megválasztották, a Fatah elméletileg júliusban ül össze, de még az is megtörténhet, hogy mégsem, régóta halasztják ugyanis a találkozót. Gyakorlatilag 19 éve tart a huza-vona." Az újságíró kifejtette: a palesztinok között állandó belső harc van, klánokba, milíciákba szerveződve harcolnak egymás ellen az emberek. Hozzátette: véleménye szerint a Fatahon belül sem lesz egység egyhamar.
Réti Ervin az iráni kérdéssel kapcsolatban kifejtette: Obama „fúrópajzsa" lelassult, mert a Közel-kelten átalakuló érdekekről van szó, mint a legjobb példa a szunnita országok közös érdekei, vagy Jordánia és Szaúd-Arábia egybeeső érdekei.
Izraellel kapcsolatban kifejtette: Netanyahu sok elemet hozott magával múltjából, mint például azt a szemléletet, hogy tagadja a palesztin állam létrejöttének lehetőségét.
„Napjainkban már nem teljesen zárkózik el ettől a lehetőségtől, igaz, az ideális állam vagy autonómia úgy nézne ki, hogy izraeli biztonsági gyűrűben, kontroll alatt alakul ki"- mondta, és hozzátette: az izraeli államfőre jellemző az időhúzás.
„1996 körül az amerikai elnök, Clinton mozgástere korlátozott volt, hiszen akkor tartották a választásokat. Obamánál kulcskérdés a Washington-Teherán ügy rendezése, hiszen addig nem tud például Szíria kérdésében előrelépni"- mondta Réti Ervin, aki szerint stratégiai elemzők már másképpen vélekednek Iránról. Úgy fogalmazott: átalakulóban van a Közel-Kelet.
Dobrovits Mihály egyetemi docens egyetértett abban, hogy jelenleg az egy helybenjárás a jellemző. Szerinte azonban nemcsak politikai átalakulásról van szó, hanem demográfiai és etnográfiai átalakulásról is.
Gazdik Gyula hozzátette: a Hamasz és a Hezbollah igyekszik belső társadalmi bázist teremteni.
A vitaesten a szakértők beszéltek a Kasszám rakétákról is, és felvetődött a kérdés, vajon lehet-e fegyver és háború nélkül megállítani az iráni atomfegyvereket. Gazdik elmondta: az Egyesült Államok telepített a térségbe elhárító rendszert. Réti Ervin a kérdéshez hozzáfűzte: nem lehet tudni, mikor lesz Iránnak nukleáris fegyvere.
„Félő, hogy lesz, és akkor nem lehet majd megakadályozni"- mondta.
