Autón jött, repülőgépen menekült a német városparancsnok

Szenzációs közlekedéstörténeti ritkaság rozsdásodik a kecskeméti keskeny nyomtávú kisvasút fűtőházának udvarán. Vasutas berkekben úgy tudják, hogy a második világháború végén, a városban állomásozó 24. német páncélos hadosztály parancsnokáé volt. A szovjet csapatok elől a parancsnok repülőgéppel menekült, szolgálati gépkocsiját pedig hátrahagyta. A háború után állítólag a város polgármestere használta néhány évig, majd a vasút tulajdonába került. Kerekeit keskeny nyomtávú vonatéra cserélték, hivatalos néven „pályamesteri vágánygépkocsi" lett. Az akkori 3-as számú főpályamesteri szakaszon, a Kecskeméti Gazdasági Vasútnál állították szolgálatba.

Filus Ferenc, a gépészeti üzem egykori vezetője, a Vasúttörténet Alapítvány kurátora a honvedelem.hu-nak elmondta, hogy az autó típusát eddig még nem tudták beazonosítani: egyesek szerint Wanderer lehet, mások viszont Austinnak nézik. Arra viszont sokan emlékeznek, hogy amikor a vasúthoz került, Warsawa motor volt benne, amit később egy Volgáéra cseréltek.

Az egykori városparancsnok járgányát a ’90-es években átszállították tárolásra a kecskeméti nagyállomásra, ahol hajléktalanok költöztek bele, és minden mozdítható alkatrészt leszereltek róla – a gyönyörű, szinte lavór méretű lámpákkal kezdték. Aztán tíz évvel ezelőtt majdnem a MÉH-be került, de végül „megkegyelmeztek" a matuzsálemnek és visszahozták a kisvasút fűtőházának az udvarára. Abban az időben még saját garázsa is volt.

A kesztyűtartójában talált elsárgult papír szerint utoljára 1993-ban hagyta el a fűtőházat: akkor egy vonatot kellett kétszáz méteres távolságból követnie. Ez az úgynevezett „írásbeli rendelkezés" az egyetlen dokumentum, ami a nyolcvan éves járgányról fennmaradt. A vasutasok állítják, hogy a motorja még most is viszonylag jó állapotban van, talán félmillióból az egész kocsit üzemképes állapotba lehetne hozni. Talán szükség is lesz „reaktiválására", mert ez az egyetlen olyan jármű az országban, amivel a keskeny nyomtávú pályák minőségét vizsgálni lehetne.

Nagy József nyugalmazott MÁV-főtanácsos, a szegedi székhelyű Vasúttörténelmi Alapítvány kuratóriumának a titkára viszont inkább „pihenni" küldené a szebb időket is megélt „oldtimer" sínautót. Már a helyét is kinézték: Szentesen, az alapítvány vasútgépészeti gyűjteményében, egy 1928-ban épült motorszín udvarán szeretnék kiállítani. Az alapítvány kuratóriumának a tagjai abban bíznak, hogy a vasúttársaságtól ingyen kapják meg, az erre vonatkozó kérvényük már a MÁV vezérigazgatójának az asztalán van.

Amint rákerül a pecsét az engedélyre, már viszik is a Kecskeméten szolgált egykori német hadosztályparancsnok kocsiját a múzeumba.

Fotó: A szerző felvételei