Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az élményszerű információátadás a célunk

Szöveg: Antal Ferenc | Fotó: Spirit FM és archív felvételek |  2024. október 18. 9:48

Október 23-a, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja közeledtével a hazai oktatási intézményekben felértékelődnek azok a múzeumpedagógiai foglalkozások, amelyek élményszerűen dolgozzák fel és közvetítik a fiatalok számára egy adott korszak vagy sorsfordító esemény történéseit. Egyebek mellett ezek oktató-nevelő szerepéről beszélt Hídvégi András, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezető-helyettese, múzeumpedagógus, valamint Szuromi Kristóf, történész, múzeumpedagógus a Spirit FM Katonadolog című műsorának október 19-ei adásában.

Katonadolog_1019

A kötelező ünnepségeket valódi tartalommal megtölteni nagyon nehéz az iskolák számára, így idén is számos felkérést kaptunk, hogy bemutassuk a korszakot és közben a múzeum tárgyi és anyagi eszközeit felhasználva belecsempésszük a gyerekeknek szánt üzenetünket – fogalmazott Hídvégi András. Szuromi Kristóf ehhez kapcsolódóan hozzátette, a történelmi információk átadása mellett a diákok élményalapú emlékeket szereznek azzal, hogy egy adott korszak viseletét és fegyvereit, vagy azok replikáit kézbe vehetik, vagy felpróbálhatják. Hídvégi Balázs egyúttal emlékeztetett arra, a hazai múzeumok az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változtak, programkínálatuk szélesedett. A múzeumi kiállítások mellett fontos célkitűzés lett, hogy – az új szemlélet részeként – a különböző oktatási intézményekbe elvigyék az információkat.

Műsorvezetői kérdésre, miszerint hogyan tud a múzeumpedagógia támasza lenni az oktatásnak, Hídvégi András úgy fogalmazott: a múzeumpedagógiai foglalkozások szervesen kapcsolódnak a tananyaghoz, ugyanakkor plusz információkkal is szolgálnak. A gyerekekben már vannak bizonyos prekoncepciók: hallanak történeteket a középkorból, 1848-ról, elképzelik milyen lehetett egy középkori csata, valamint milyen fegyvereket használhattak akkoriban. „Mi pedig biztosítjuk számukra, hogy ezeket az eszközöket megfogják és testközelből megvizsgálhassák. Ezáltal kiragadjuk őket a megszokott környezetükből, így közelebb hozzuk hozzájuk az adott történelmi eseményt.” Szuromi Kristóf hozzáfűzte, nekik kevesebb, egy-másfél óra jut az ismeretek átadására, ami egyben kihívás is, hiszen ennyi időbe kell belesűríteniük mindazokat az elemeket, amire igény van a diákok, a tanárok, a múzeum, valamint a Magyar Honvédség részéről.

Székesfehérvár_HM_HIM_kiállítás

Hídvégi András arról is beszélt, hogy igyekeznek a teljes magyar hadtörténelmet lefedni, illetve minden korosztály számára – természetesen az életkori sajátosságokat figyelembe véve – hasznosítható információkkal szolgálni. A digitális világ információbőségének előnyeivel-hátrányaival kapcsolatban Szuromi Kristóf megjegyezte: az előnyök mellett a fiatalok manapság számos olyan alkalmazással, filmmel vagy videójátékkal találkozhatnak, amelyek szélesebb körben terjeszthetnek téves információkat. Ez ugyanakkor kapcsolódási pontokat is jelenthet a múzeumpedagógus számára: „akár a középkori fegyverekről, kardokról, páncélokról beszélünk, az a képzet van a fiatalok fejében, hogy ezek iszonyatosan nehezek, alig lehet bennük mozogni. Mi pedig feladjuk rájuk a felszerelést, hogy tapasztalják meg, milyen a páncélzat súlyelosztása, mekkora a kard súlya, és ez már közös beszélgetési alapot ad a múzeumpedagógus és a diákság között – jelentette ki Szuromi Kristóf, majd ennek kapcsán szóba kerültek azok a filmes alkotások is, amelyek hadtörténelmi szempontból nem alkalmasak arra, hogy hűen rekonstruálják az eseményeket. „A kőszívű ember fiai amellett, hogy szinte minden jelenetében előfordul olyan dolog, ami biztosan nem úgy történt, nagyon jó film és releváns üzenettel bír. Fontos, hogy az üzenete eljusson a gyerekekhez. A 80 huszár című alkotás hadtörténelmi szemmel viszont a legjobb elérhető film ebben a műfajban” – hangzott el.

w2024.06.05.jutalom kadetoknak balnalatogatas.rt. (15)

A hazafias és honvédelmi nevelés kapcsán Hídvégi András kiemelte: fontos cél, hogy bemutassák és elérhetővé tegyék a gyerekek számára azokat a személyiségeket, akik valóban sokat tettek a hazáért. Nagyon fontos, hogy a hősöket úgy mutassuk be, mint olyan embereket, akik „emberi oldaluk ellenére, vagy azzal együtt váltak hőssé.” Megemlítette két aradi vértanú, a feleségétől érzelmes levéllel búcsúzó Damjanich János és a kivégzése előtti éjszakán szakkönyveket bújó Török Ignác honvédtábornokok példáját, akik hősi mivoltuk mellett emberi arcukat is megmutatták.

A műsorban röviden ismertették a Magyar Honvédség 175 éves történetét bemutató kiállítást, amely interaktív módon mutatja be a magyar katonák felszerelését, használati tárgyait, áldozatvállalását 1848-tól egészen napjainkig. A tárlat természetesen a Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak 2022 óta otthon adó Bálna Honvédelmi Központban található, csakúgy, mint a katonai jellegű kihívásokat tartogató Aréna tér. A Hadtörténeti Múzeum különleges gyűjteménye azonban nemcsak a fővárosban, hanem Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban is megtekinthető, ahol a rendházépület 18 termében ezernél több műtárgy, látványos idővonal és sokrétű digitális tartalom segítségével kapnak bepillantást a látogatók a magyar hadtörténelem viharos évszázadaiba.

Bálna_Honvédelmi_Központ_montázs_nyitó

A Spirit FM Katonadolog című műsorának korábbi adásai ide kattintva már a YouTube-on is visszanézhetőek. 

Az aktuális, valamint a korábbi adásokat az alábbi linkekre kattintva tudják meghallgatni:

Apple podcast

Spotify

Anchor