„Az energiaellátás a modern hadsereg Achilles-sarka”

Az energiaellátás biztonsága az energia folyamatos rendelkezésre állását jelenti, több szinten beszélhetünk róla. Az energiaellátás, különösen a vezetékes energia ellátás – (villamos energia, földgáz, távhő) biztonságának fenntartása mind műszaki, mind gazdasági tekintetben jelentős erőfeszítéseket igényel. Az energetika eszközrendszere a nemzeti vagyon igen számottevő hányadát teszi ki.

„A magasabb biztonság, a magasabb minőség csak költségesebb szolgáltat révén biztosítható" – ezt dr. Horváth Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke mondta a konferencián. „Hatalmas eszközállományról és bonyolult rendszerekről van szó, tehát drága üzemeltetésről is", tette hozzá. Az elnök kifejtette: ilyen kiterjedt, szervezett rendszerek eddig az emberiség történetében soha még nem épültek ki.

„Az energiaellátás biztonságának végső felelőse a piacgazdaságban a kormány. Az államnak fontos szerepe van akkor is, ha magántulajdonban van egy-egy eszköz. Állami intézmény csak minősített helyzetben avatkozhatnak bele a folyamatba (például üzemzavar esetében). Össze kell hangolni az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság célrendszereit", mondta dr. Horváth Ferenc.

Az Energia Hivatal elnöke szerint az országon belül található források megbízhatóbbak, mint a kintről érkező útvonalak, energiafajták. „Az importtól való függés mérséklésén keresztül az ellátásbiztonság céljait szolgálja az ésszerű takarékosság is", mondta.

A vezetékes energiaszolgáltatás megbízhatóságát tehát a forrásoldali, szállítási és elosztói eszközök, üzemépítési és védelmi rendszerek és irányítást-kezelést végző szakszemélyzet határozza meg.

Az elmúlt hatvan évben a szén szerepe csökkent, a szénhidrogén pedig előtérbe került. Egy 2008-as statisztika szerint az ország földgáz aránya 37 százalékra tehető, megújuló energiahordozók pedig 5 százalékban vannak jelen. Növekszik a villamos energia a többi energiahordozó arányaihoz képest (ma 40 százalék körül jár a villamos energia).

A külső energiaforrások tekintetében a forráshelyek, a szállítási útvonalak és az energiafajták diverzifikálásával, továbbá biztonsági készletek tartásával lehet az ellátás biztonságát növelni. Az importtól való függés mérséklésén keresztül az ellátásbiztonság céljait szolgálja az ésszerű takarékosság is.

A konferencián többször is szó esett a 2009. januári gázkrízisről is. „Már decemberben jelezték, hogy az ellátásban problémák léphetnek fel. Január 6-án megszűnt a földgázszállítás, szerencsére Magyarországon a környező országokhoz képest 8 napig tartott csak. január 20-án szűnt meg teljesen a krízis", mondta dr. Horváth Ferenc.

A szakember kiemelte a tervezett módosításokat, így többek között kitért arra, hogy a jövőben tervezik a korlátozási koncepciót módosítását. Az alternatív tüzelőanyagra való áttérés lehetősége is felmerült (mivel olcsóbb), fontos célkitűzés az erőművek kötelező folyékony szénhidrogén készletezésének felülvizsgálata, át kell tekinteni a biztonsági földgáztárolással kapcsolatos kérdéseket és új szabályokat kell kialakítani a gázzal való takarékoskodás gázkorlátozás nélkül történő elrendelésére.

Energia-apokalipszis?

„A Európai Unió a világ energiafogyasztásának kb. 17 százalékát teszi ki. A struktúra hasonló, mint a magyar: a biomassza döntő többségben ebben az esetben is tűzifa. Hazánkban javítható lenne az energiafogyasztás, ha az Unióé is változna. Atomerőmű fejlesztések esetében az energia természetes szintetizálását jelenti", fejtette ki Horváth Ferenc.

A konferencián a szakembertől azt is megtudtuk, a világprognózisok igencsak pesszimisták. „A geológiai szolgálat 2000-es előrejelzése szerint energia apokalipszis is bekövetkezhet – a világ olajkészletei legjobb esetben 2047-re drámaian lecsökkennek", fejtette ki.

Szerencsére – ahogyan Horváth Ferenctől megtudtuk – létezik optimista forgatókönyv is: az energiaszükséglet növekedését nyilvánvalóan nem tarthatjuk fenn, ám egyre nő az energiaszükséglet. A pozitív szemlélet szerint azonban a kőolaj, a földgáz, a szén csökkentése nem jelent drámai törést, és még ha 2010-2030 körül jelentősen le fog csökkenni mennyisége, ám ekkor a hézagot kitölthetik a nukleáris, vagy akár vízenergiával.

„Az Egyesült Államok birtokában vannak számottevő készletek", mondta Horváth. „Oroszország helyzete is igen jó, Kína, Ausztrália, (uránium), Irán, Szaúd-Arábia, Quatar, India, Kanada és Ukrajna is jó pozícióban vannak. Magyarországon a megújuló energiaforrásokat hatékonyabban kell támogatni", mondta, és hozzátette: „Az atomenergia programot bővíteni kell, továbbá fontos a Makói-árokban található nem konvencionális gázfelhalmozódás kitermelhetősége, az atomenergia-program bővítése, valamint a megújuló energiaforrások hatékonyabb támogatása."

dr. Szabó György, a Falcon Oil and Gas LTD. ügyvezető Igazgatója mindehhez hozzáfűzte: Nincs különbség az országon kívüli és belüli rendelkezésre állás között.

„Az Európai Unió súlya nagyobb. Biztosítani kell a tranzit-országoknak a szabad gázáramlást. Magyarországnak van egy geopolitikai előnye, mégpedig az, hogy a nagy források útjába esünk", fejtette ki, és hozzátette: fontos a NATO-és az Európai Unió védelme, és lényeges a NETS („New Europe Transmission System", vagyis Új Európai Szállító Rendszer), az LNG (Liquefied Natural Gas) diverzifikáció, továbbá a stratégiai üzemanyag-tárolás. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet a napi nemzetbiztonsági kérdésekre: „Kémelhárítás, kockázatelemzés vagy gyülekezési törvény, kitörés-elhárítás, katasztrófavédelem, esemény monitoring, őrző-védő szolgáltatás felügyelete és az országhatár fogalma mind nagyon fontos szempontok", mondta.

Hosszú távú szerződések, új atomerőmű

Pál László, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatója a konferencián az Európai Uniót bírálta: „Az Unió versenyt teremtett az energetikában. A hosszú távú szerződéseket tiltani kell, mert korlátozzák a versenyt. A kereskedelmi korlátokat felszámolták, ahogyan a nemzeti monopóliumokat is, elsőbbséget élvez a környezetvédelem, további célkitűzés, hogy támogassák az országok a megújuló energiahordozókat. Ám az Unió nem egyeztetett az egyes hagyományos energiahordozókról (szén, atom, földgáz, kőolaj), nincs koordinálva az energiahordozók beszerzése, nem alakult ki a határkeresztező kapacitások hasznosítási módszereinek egységesítése és minimális a koordináció az erőmű-fejlesztésekben", mondta Pál László.

Szerinte az Unió szakmai szervezetei eltérő célokat képviselnek. „E célok közé tartozik az, hogy fékezzék a rövid távú piaci hatásokat. További célkitűzés, hogy államközi hátteret biztosítsanak a szénhidrogén kvóták és nukleáris fűtőanyagok kereskedelméhez. Lehetőséget kell teremteni a vertikális integrációnak. Hagyni, esetenként védeni kell a nemzeti monopóliumok fejlődését, és korlátozni kell az Unión kívüli tőke beáramlását", tette hozzá.

A szakember szorgalmazta a hosszú távú szerződések létesítését, és mint mondta, egyes országok már 20-30 évre előre tárgyalnak, Magyarországnak is így kell működnie.

Cserhát András, a Paksi Atomerőmű műszaki főtanácsadója a konferencián kifejtette: Cél, hogy a fenntartható ellátás legyen gazdaságos, biztonságos és környezetvédő elérhető árú, a társadalom pedig befogadja azt.

A főtanácsadó kitért a nukleáris üzemanyag fontosságára: „Viszonylag kis hányadot képez a termelési költségekben, energiasűrűsége nagy, könnyen szállítható és könnyen raktározható", mondta.

Cserhát Andrástól megtudtuk: Az uránforrások még egy ideig kiaknázhatóak lesznek, melyet mélyművelésű, külszíni vagy kioldás technikájával nyernek (uránbányákban). A szakember elmondta: akár a magfúzió is lehetséges lesz körül-belül 50 év múlva.

„A szállítás esetében a biztonságot, fizikai védelmet kell biztosítani. Rendészeti okokból a részletek (útvonal, idő) titkosak. Tranzit engedélyek szükségesek, mivel a szállítás alapvetően vasúton történik, ha kell, repülőgépen vagy hajón is szállítják (míg az előbbi Örményországra jellemző, az utóbbi pedig Bulgáriára)", hangsúlyozta Cserhát András, majd hozzátette: „Az atomerőmű időjárás-független, ám 2006-ban robbantásokra volt szükség a Mátrai Hőerőműben, mert a villamos energia előállításához szükséges lignit a magas víztartalma miatt megfagyott. 2009 januárjában szmog riadó volt – le kell hát vonni a tanulságokat", mondta Cserhát András, és hozzátette: „Mikor a gázcsapot is elzárták, fagyos, borult időjárás és szélcsend uralkodott. Kell egy új atomerőmű – hangsúlyozta – hiszen nem igényel állami támogatást, a létesítés, üzemeltetés intézményi és humán feltételei rendelkezésre állnak", mondta.

Importfüggőség

Rahóty Zoltán az EON képviseletében kifejtette: nő az importfüggőség. „Európának 2020-ig egy adott mennyiségű kiegészítő gázimportot kell teljesíteni. Ez évente körül-belül egy nagy importot jelent. A biztonságos és hosszú távú gázellátás előfeltétele a szilárd és kiegyensúlyozott energiapolitika. Hosszú távú szerződésekre van szükség, ehhez kell hatékony infrastruktúra, szállítás, tárolás, forrás-és szállítási útvonal diverzifikáció", fejtette ki. „Az olajellátásban vannak súlyos kockázatok, de ezek nem Magyarország vagy régió specifikusak, hanem globálisak és biztonságpolitikai jellegűek. A régióban a stratégiai tárolás, a független komplex finomítók és az alternatív beszerzési csatornák megléte miatt az orosz import nem jelent érzékelhető többlet kockázatot", tette hozzá.

Olajvagyon, terrorizmus

Varró László vezető közgazdász (Kőolaj és energiabiztonság – Stratégiai fejlesztés, ügyvezető igazgató, MOL) szerint az olaj drágább, mint a szén, környezetszennyezőbb, mint a földgáz. Tehát összességében drága és politikai kockázatoktól terhelt. Az ügyvezető elmondta: a világ olajtermelésének kétharmadát közlekedésben használják fel. „1912-ben megtörtént az olaj és a biztonságpolitika házasságkötése. A Queen Elisabeth volt ugyanis az első olajhajó".

Varró László szerint az energiaellátás a modern hadsereg Achilles sarka. „Tipikusan katonai akcióban 2/3 üzemanyag fogy egy egység mozgása során. Drága az üzemanyag, ha kiszámoljuk egy katonai akcióhoz szükséges üzemanyag tízszerese az átlagnak. A világ legnagyobb megújuló energia vásárlója az Amerikai hadsereg", mondta a közgazdász, aki azt is kifejtette: a nyugati demokráciák kimerülőben vannak. A Közel-keleten léteznek koncentrációk, illetve a volt Szovjetunió területén, Afrikában és Dél-Amerikában.

„Az olajkereskedelemnek vannak szűk keresztmetszetei. Az olajvagyon tipikusan a demokrácia elsorvadásához vezethet. Fontos lenne az elszámoltathatóság, valamint az ösztönzés a járadékok megszerzésére", mondta.

Varró kifejtette: Angolában felfedeztek olajat, Mozambikban viszont nem. „Angolában tartósan feszültségek lesznek. Megjelenhet az olajterrorizmus, ahogyan eddig is megjelentek az ún. olaj „hard power" típusú kockázatok: 2002-ben például az Al-Kaida megtámadott ez francia olajtankert. 2009-ben egy norvég olajtankert támadtak meg, igaz, NATO erők visszaverték a támadást", mondta a közgazdász.

A konferencián bemutattak számos katonai áramfejlesztőt. A katonai áramfejlesztők legfőbb funkciója az álcázás, egyes esetekben pedig létezik önmegsemmisítő rendszer is.

A rendezvényen megismerhettünk többek között a Fischer Panda generátorral (PDF), az SST18 elnevezésű katonai áramfejlesztővel – amelyet ki lehet húzni a kocsiból, ha arra kerülne sor -, továbbá bemutatták a PSC10VKV Combo Unit nevű áramfejlesztőt, amely egyben légkondicionálóval is rendelkezik.

Szállítási útvonalak

„Hosszú csővezetékek alakultak ki, az óceánon nagyjából 4000 tanker van. Földrészeken átívelnek az ellátási láncok és vannak olyan keresztmetszetek, ahol összeszűkül az útvonal-így sebezhető is emiatt", hangsúlyozta Fodor.

„A kilencvenes évek változásai befolyásolták a világot. Vannak ún. belső instabil országok – ez az instabilitás veszélyezteti a tranzitot, így a külső helyzete is meginog. Ilyen ország Szíria, Szomália, Irak, Egyiptom, Mexikó, Peru és Jemen", emelte ki az elnök. „A szénhidrát-vagyon esetében általában az uralkodó a bevételt magának akarja, a társadalom része ezt megsínyli, az pedig terrorizmusig vezethet, hogy az uralkodó elitet kimozdítják a szerepéből", tette hozzá.

Az elnök szerint lokális regionális feszültségek alakulnak ki – mint a terrorizmus és a kalózkodás -, továbbá kialakulhatnak természeti katasztrófák: szökőár, áradások, hurrikán, szokatlanul hideg – az elnök emlékeztetett a 2005-ös esetre, mikor a rekord hideg miatt a növekvő európai igény ellenére az orosz földgázexport 5-20 százalékkal csökkent a hazai igény kielégítése és a kitermelési nehézségek miatt. További következményként Fodor a kormányellenes belső viszonyokat, a tüntetéseket-munkabeszüntetéseket (pl. Bolívia) emelte ki.

Fodor Péter szerint ugyanilyen következmény lehet a kőolaj-kitermelők ellen indított terroristatámadás (Irak, Szaúd-Arábia), az esővezeték elleni támadások, tároló létesítmények, kikötők, finomítók megtámadása: „1991-ben Kuvait iraki megszállása, vagy 2005-ben az iraki Bay Hassan több fúrótornyának lebombázása volt ilyen eset, de volt több szaúd-arábiai terrorista merénylet és az orosz létesítmények továbbra is számos szeparatista csoport célpontjai", mondta. Hozzátette: 2005-ben a világ legnagyobb kőolaj-finomítója táplálásának 40 százalékát vágta el egy szabotázs a venezuelai Paraguanában.

A sor pedig itt nem ér véget: terrortámadások érték 2006-ban az Oroszországból Grúziába és Örményországba vezető csővezetéket, ezzel hosszabb időre gyakorlatilag Grúzia teljes gázellátása megszűnt. 2006-ban az indiai Asszámban szeparatista milíciák megtámadtak 3 gázcsövet, ami 4 kőolaj finomító és egy elektromos erőmű leállításához vezetett. Irak 2005-ben lezárta egyik kőolaj-exportáló csővezetékét, miután sorozatban 15 terrortámadás érte.

A Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti földgáz-csővezetéket közös amerikai-grúz katonai egység őrzi, légi felderítési támogatással. A tenger alatti vezetékek sérülésének helyreállítása még bonyolultabb feladat lenne (Algéria-Európa, Kék Áramlat, Fekete-tenger alatti szakasza).

Fodor Pétertől megtudtuk, a szaúdi nyersolaj nagy részét csak 3 exportlétesítmény szolgálja: Ras Tanura, Ras al- Ju’aymah (Perzsa-öböl) és Yanabu (Vörös-tenger). Ezek bármelyikének kiesése komoly következménnyel járna. Hasonló az orosz kikötők (Primorszk, Novorosszijszk, Dél-Ozerejevka, Pivdenny) és a Szuezi-csatornát elkerülő izraeli Élat-Askelón nagyteljesítményű csővezeték jelentősége is.

A világ 20 legnagyobb kőolaj-finomítójából 7 instabil régióban van. A 4 legnagyobb amerikai finomító mindegyike az amerikai kapacitás 3-4 százalékát adja (Baytown TX, Baton Rouge LA, Texas City TX, Lake Charles LA).

Az elnök kitért a tengeri szállításra is: „ A Nemzetközi Tengerészeti Hivatal (IMB) adatai szerint 2009 első negyedévében 102 kalóztámadás történt világszerte, ebből 61 az Ádeni-öbölben és Szomália partjainál volt, 7 Nigériában és a 1 a Malaka-szorosban. 34 hajó fedélzetére szálltak fel, 29-re nyitottak tüzet és 9-et térítettek el. 178 túszt ejtettek, 9 megsérült, 5-öt elraboltak és 2-t megöltek. 1956 után a Szuezi csatorna megtisztítása több mint 1 évnyi nemzetközi összefogást igényelt, majd 1967-1975 között ismét leállt a szállítás", mondta.

Mit tehetnek a katonák?

Katonai feladatok különböző stratégiai szinteken léteznek: nemzeti, nemzetközi, valamint szövetségi szinteken. A leglényegesebb feladat a hírszerzés, az egyes objektumok őrzése és védelme, a járőrözés, a kiképzés vagy a kiegészítő szállítás (ami pótolhatja részben a polgári szállítást).

„Fontos a katonai szövetség, jelentős politikai szereppel", hangsúlyozta Fodor Péter. „Számos tagállam önálló játékos, a tagállamoknak eltérő nemzetközi súlya és kitettsége van. A tagállamok és partnerek a Föld lakosságának 13 százalékát, de az energiafogyasztás 50 százalékát jelentik", tette hozzá.

Az elnök hangsúlyozta: szükséges egy fórum a tárgyalásra, a partneri rendszer kialakítása, az információk megosztása, a közös helyzetkép és az állandó monitoring-elemző mechanizmusok. „Szükség van továbbá a szállítási útvonalak védelmére (felügyelet, reagálás, riasztás, kiképzés), katasztrófavédelmi együttműködésre, a csővezeték-hálózat használatára (11.500 km, 12 tagállam), és biztonsági támogatási csomagokra (lásd athéni olimpia vagy Törökország 2003-ban), valamint a szükségletek csökkentésére", fejtette ki.

Rendvédelem, biztonság

Dr. Janza Frigyes, ny.á. rendőr dandártábornok szerint nem tartott lépést a rendvédelmi intézményrendszer a biztonságpolitikai térnyerésével, a biztonsági piac átalakulásával. Fontos lehet a katasztrófavédelemben, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben a rendészeti szervek szerepe.

Hangsúlyozta: a hazai rendvédelmi szervek teljes körű tevékenységi repertoárjának összehangolására külön tárcaközi koordináló szerv nem jött létre. Több kormányzati koordinációs bizottság működik, ami rendelkezik valamely rendvédelmi szervvel, vagy szervekkel kapcsolatos hatáskörrel."

Ami a jövő lehet

A konferencián természetesen sorra vették a különböző alternatív lehetőségeket is. A Levegő Munkacsoport kiemelte: több országban, például Németországban fontosabb szerepet kapott a vasút. A tehergépkocsik évente 90 milliárd eurós költséget jelentenek, amit nem az üzemeltetők fizetnek meg. Dániában bevezették a regisztrációs adót, a dugódíjat, a biciklis forgalom pedig igen jelentős méreteket öltött (Groningenben például a közlekedők 57 százaléka biciklivel jár), továbbá bevezették a szatyoradót is. A Levegő Munkacsoport meggyőződése szerint a fosszilis energiahordozók importja 2020-ig 50 százalékkal csökkenthető úgy, hogy közben javul az életminőség és az ország versenyképessége. A konferencia a biomassza, a bioüzemanyagok, a bioetanol, valamint a biodízel jövőjének sikerét is kilátásba helyezte.