Benkő Tibor: az elrettentés és a párbeszéd egysége teremthet békét

Mint a honvédelmi miniszter elmondta: a Magyar Honvédséget érintő legaktuálisabb kérdés, amiről mindenképpen beszélni kell, az a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. A nagy volumenű fejlesztést - egyebek mellett - a térségünkben tapasztalható romló biztonsági helyzet is indokolja, ami nyugtalanságra ad okot. „Látjuk, hogy milyen gyorsan változik a helyzet, milyen új kihívások, kockázatok, fenyegetések jelennek meg, és bizony erre mindig készen kell állni” – fogalmazott Benkő Tibor, hozzátéve: „2014 óta tudjuk, hogy nyugtalanság van az orosz-ukrán, valamint a belorusz-ukrán határon, mégis meglepő volt, hogy milyen gyorsan eszkalálódik a helyzet, és pillanatok alatt kialakulhat olyan háborús konfliktus, amit utána kezelnünk kell.” A miniszter kiemelte: 2014, vagyis a Krím-félsziget elcsatolása óta azt is tudjuk, hogy a hibrid hadviselés mennyire veszélyes lehet, hiszen nagyobb katonai erők bevetése nélkül is birtokba lehet venni jelentős földterületeket, országrészeket.

Benkő Tibor kitért arra is, hogy a mai kihívások tükrében a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal számol. Az egyik a keleti, azaz az orosz fenyegetettség. A másik pedig a déli, amely egy komplex kihívás. Magába foglalja - egyebek mellett - a migrációt és a terrorizmus elleni küzdelmet is. „E két fenyegetettségnek Közép-Európában van a metszéspontja. Mi azt mondjuk, hogy Magyarországot érinthetik a keleti fenyegetettségből adódó feladatok, de ugyanúgy érintheti a déli is, hiszen az egyik legnagyobb kihívás számunkra a Nyugat-Balkán békéje és a térség stabilitásának hosszú távú kezelése. Így Magyarország jelentős kihívásokkal néz szembe” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

A keleti fenyegetettségre kitérve Benkő Tibor emlékeztetett: a NATO Oroszországgal szemben évek óta a kettős megközelítés, vagyis az elrettentés és a párbeszéd alkalmazásának egységét hirdeti. „E kettő egysége kell, hogy békét teremtsen” – emelte ki a tárcavezető, aláhúzva: a hírszerzési információk és a felderítési adatok nem indokolják azt, hogy a már meglévő Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság mellé újabb NATO erők települjenek az országba, hiszen megvannak a megfelelő védelmi képességeink.

A tárcavezető hangsúlyozta: a jelenlegi biztonsági helyzetet csak korszerű és erős Magyar Honvédséggel lehet kezelni, de ezt fel kell építeni, hiszen az elmúlt évtizedek haderőreformjai oda vezettek, hogy csökkent a laktanyák száma, valamint a Magyar Honvédség létszáma és képessége. Ezt erősítette az 1999-es NATO csatlakozás is, amikor mindvégig csak a washingtoni szerződés 5-ös cikkelyéről, azaz a kollektív védelemről volt szó. Pedig a szerződés 3-as cikke azt is kimondja, hogy olyan honvédséget, olyan képességeket kell építeni, amivel beléphetünk és tagjai lehetünk a szövetségnek, amivel saját magunkat meg tudjuk védeni. Probléma volt az is, hogy a NATO 2003-ban azt mondta, hogy nem szükséges a nehéz fegyverzet, helyette a könnyűlövész képességet kell az előtérbe helyezni. Így jutottunk el oda, hogy 2004-ben mindössze 23.900 katona alkotta a Magyar Honvédséget. Ráadásul ebben az évben nemcsak a sorkatonai szolgálatot szüntettük meg, hanem a hadkötelezettséget is. Az európai uniós jogok bevezetése pedig azt eredményezte, hogy nem lehetett nyilvántartást vezetni a magyar férfiakról, így nem tudtuk, hogy hány évesek, milyen egészségi állapotban vannak.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról szólva Benkő Tibor emlékeztetett: 2016-ra jutottak el odáig, hogy meg lehetett kezdeni a honvédség fejlesztését. Hangsúlyozta: a program két részből áll, a honvédelmi láb a katonákról szól, a haderőfejlesztési rész pedig a haditechnikai eszközök megvásárlásáról és hadrendbe állításáról. A programmal a Magyar Honvédség egy olyan életpályát épített fel, amely vonzóvá tette a katonai hivatást: nemcsak hívja, hanem meg is tartja a katonákat. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a program egyik eleme a hazafias és honvédelmi nevelés. A fiatalokat a honvédelmi táborokkal lehet megszólítani, ezek a programok nagyon népszerűen voltak az elmúlt években. A Honvédelmi Sportszövetség pedig azért tesz sokat, hogy a fiatalok korán meg tudják kezdeni sportolói pályafutásukat.

A honvédelmi miniszter részletesen szólt a Honvéd Kadét Programról is, kiemelve, hogy a rendszer három részből áll. Az első a honvéd közismereti képzés, amelyet elsősorban gimnáziumokban folytatnak és jelenleg már nyolcvanöt intézménnyel kötöttek megállapodást. A második szint a honvéd kadét szakképzés, amelyben a szakképzési centrumok és technikumok vesznek részt. Az ezekben az intézményekben tanuló diákokra már, mint a jövő altisztjeire számít a honvédség. A program legmagasabb szintje pedig a honvéd középiskola és kollégium, amelyből jelenleg kettő van az országban – Debrecenben és Nyíregyházán -, de 2028-ra nyolc-tíz ilyen iskolára lesz szüksége a honvédségnek.

A miniszter kitért a Vadai Ágnes, a DK politikusa által, a közelmúltban ismertetett ellenzéki honvédelmi programra is. Benkő Tibor több pontot is felsorolt, amelyet az ellenzék kormányra kerülése esetén bevezetne, holott - mint megjegyezte - azok már évek óta léteznek. Ilyen például a lakhatási támogatás, az egészségkárosodási támogatás, valamint a kibervédelmi képesség is.

A háttérbeszélgetésen Benkő Tibor újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az ország öt térségében szeretnének laktanyát nyitni, elsősorban azért, hogy biztosítani lehessen az önkéntes területvédelmi tartalékosok elhelyezését, felkészítését és kiképzését.