Bosszú lehetett a moszkvai terrorakciók célja

Szöveg: Szűcs László | 2010. március 29. 10:29

Hétfőn reggel két pokolgép is robbant Moszkvában, az utasokkal zsúfolásig megtelt metrószerelvényekben, és földalatti állomásokon. Az áldozatok számáról egyelőre még ellentmondásos hírek érkeznek, az azonban biztos, hogy több tucatnyian haltak meg a véres merényletekben. Az eset kapcsán a honvedelem.hu biztonságpolitikai szakértőket kérdezett.

Nógrádi György szerint pillanatnyilag még semmit nem lehet tudni, de mindent ki lehet következtetni. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a hétfői robbantásokkal a csecsenek „választ adtak" a múlt héten történt eseményre, vagyis amikor az orosz rendőrök megöltek egy iszlamista felkelővezért az észak-kaukázusi Nalcsik városában. Éppen ezért a robbantás alapvető célja a bosszú lehetett, hiszen azt a csecsenek is jól tudják, hogy a mai orosz vezetést egy merénylettel megzsarolni nem lehet, egy merénylet csak a bosszúra jó – emelte ki Nógrádi.

A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy bár az akció az elkövetők szempontjából sikeres volt, politikai és katonai célját nem érte el, hiszen eltávolította a csecseneket stratégiai céljuktól, a köztársaság függetlenségének kivívásától. Az ártatlan civilek legyilkolásával csak az orosz átlagembert hangolták ismét a csecsen átlagember ellen. Ráadásul ha bebizonyosodik a gyanú – mármint, hogy csecsenek követték el a több tucat halálos áldozatot követelő metrórobbantásokat – a konfliktus még jobban elmélyülhet az oroszok és a csecsenek között.

A történtek ismét felvetik azt a kérdést – fogalmazott Nógrádi György –, hogy a világ hogyan is viszonyul az orosz-csecsen problémához, hiszen ez a konfliktus rettenetesen összetett. 2001. szeptember 11-ig a csecsenek felszabadító háborút vívtak, ám a new york-i eseményeket követően Putyin orosz elnök volt olyan bölcs – hogy nyugati szövetségeseket megelőzve – elsőként támogatta Bush terrorizmus elleni háborúját.

Ettől kezdve a nyugat a csecseneket, mint szeparatista, terrorista csoportokat tartja számon. Azaz megváltozott a világ, annak ellenére, hogy a csecsenek céljai továbbra sem változtak meg.

Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a moszkvai robbantásnak jelentős politikai üzenete van, elsősorban azért, mert olyan helyeken robbantottak, amelyek nagyon jelképesek. A Lubjanka az FSZB-nek, vagyis a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, a volt KGB épületének a metrómegállója. A másik helyszín, a Park Kulturi állomás pedig a Ria Novosztyi székházának közelében van.

A biztonságpolitikai szakértő szerint, amikor Moszkvában robbantanak, annak mindig különleges üzenete van a politika számára, hiszen az Oroszország „szívében" végrehajtott merényletekkel a politika jóval nehezebb helyzetbe kerül, mint amikor az ország más területein hajtanak végre robbantásokat. Az átlagember szemében ugyanis jogosan lenne elvárható, hogy a rendőrség és a belbiztonsági erők legalább a fővárosban rendet tudjanak tartani.

Tálas Péter felelevenítette: nem először hajtottak végre pokolgépes merényleteket a moszkvai metróban. 1996 júniusában szintén két állomás között robbantottak, akkor négy halottja és tizenkét sebesültje volt az akciónak. Aztán 1998-ban az egyik megállóban egy kisebb pokolgép robbant, majd 2001-ben egy trotillal végrehajtott robbantás oltotta ki húsz ember életét. A legutóbbi terrorcselekmény 2004. februárban volt, amikor – a mostani esethez hasonlóan – két állomás között robbant bomba. Az az akció 41 halálos áldozatot és 250 sebesültet követelt.

A hétfői reggeli robbantás is beilleszthető ebbe a sorba – fejtette ki véleményét a ZMNE SVKI igazgatója –, aki szerint az elkövető nagy valószínűséggel öngyilkos merénylő volt, hiszen pontosan tudniuk kellett, hogy mikor kell előidézni a detonációt. Az időpont – vagyis a reggeli csúcsforgalom – megválasztása pedig azt jelzi, hogy a robbantást előre megtervezték, s pontosan megválasztották azt az időt, amikor a bombák a legtöbb ember életét tudják kioltani.

Tálas Péter elmondta azt is, hogy véleménye szerint az orosz rendőrség a „kaukázusi nyomon" indítja meg a nyomozást, hiszen az a legvalószínűbb, hogy csecsen terroristák követték el a merényletet. De természetesen a nyomozók kiterjesztik a vizsgálódást a Csecsenföldön, valamint az Észak-Kaukázusban megtalálható szeparatista, nacionalista mozgalmakra és közösségekre is.

A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a két robbantásban negyvenhárman vesztették életüket. Magyar áldozatokról nem tudnak.