Cameron: nem feltétlenül változik az afganisztáni menetrend
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. május 3. 17:33Nem feltétlenül változik a brit hadsereg afganisztáni bevetésének menetrendje Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorhálózat vezérének halála után – mondta kedden a brit miniszterelnök. David Cameron a BBC rádiónak nyilatkozva – arra a kérdésre, hogy a történtek gyorsíthatják-e a brit kivonulást Afganisztánból – kijelentette: bin Laden megölése „egyértelműen kedvező fejlemény”, de „nem módosítja szükségszerűen” az afganisztáni szerepvállalás menetrendjét.
A kormány tervei szerint a jelenleg tízezer fős brit kontingens harcoló alakulatai 2015-ig elhagyják Afganisztánt.
Cameron szerint ugyanakkor ha Oszama bin Laden halálával mód nyílik a politikai megbékélésre Afganisztánban, és ha sikerül rávenni a tálib lázadókat, hogy ne fegyverrel, hanem politikai eszközökkel küzdjenek céljaik eléréséért, akkor lehetségessé válhat egy gyorsabb megoldás.
Arra a riporteri felvetésre, miszerint „teljesen elképzelhetetlen", hogy a pakisztáni vezetés nem tudott bin Laden jelenlétéről, és emiatt szükségessé válhat a szövetségesi viszony felülvizsgálata, a brit kormányfő azt mondta, hogy „kérdéseket nyilván fel kell tenni" ezzel kapcsolatban, ám Nagy-Britannia érdekei a Pakisztánnal való együttműködés folytatását diktálják a terrorizmus elleni küzdelemben. „Ha elfordulunk tőlük … akkor magára hagyunk egy nukleáris hatalmat, a masszív szélsőségesség veszélyének kitéve" – fogalmazott a BBC-nek adott keddi nyilatkozatában a brit miniszterelnök.
A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napilap keddi kommentárja szerint „egyértelmű", hogy bin Ladennek a pakisztáni fegyveres erők nyújtottak menedéket.
A lap szemleírója felidézi, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után, de még az afganisztáni hadműveletek kezdete előtt egy kabuli diplomata azt mondta neki: ha a Nyugat nem indít háborút Afganisztánban, akkor Oszama bin Laden napjai meg vannak számlálva, mivel addigra bin Ladent és „gyűlölt arabjait már nem látták szívesen" Afganisztánban sem.
Különösen a tádzsik harcosok követelték bin Laden fejét, miután az al-Kaida – két nappal 2001. szeptember 11-e előtt – meggyilkolta hősként tisztelt vezetőjüket, Ahmed Sah Maszúdot.
A tanács azonban süket fülekre lelt, „a bosszúhisztéria mindent elborított".
A The Guardian szerint „képtelenség" az az elképzelés, hogy az afgán nép a Nyugat és a tálibok között választhat. Az afgánok egyetlen vágya a béke, a Nyugat pedig semmi mást nem adott nekik, csak háborút. Évtizedekbe telik, mire a sebek begyógyulnak, és e sebeket nem lehet nyugati fegyverekkel orvosolni – írta a baloldali brit napilap.
A The Times című tekintélyes konzervatív lap keddi értékelése azonban ezzel szöges ellentétben arra a következtetésre jut, hogy Oszama bin Laden halála „nem forrófejű bosszú és eszközeiben nem válogató megtorlás", hanem amerikai hírszerzési és terrorelhárító operatív ügynökök „rendkívüli és példás detektívmunkájának" eredménye.
Bin Laden felkutatása azért is fontos, mert megmutatja Amerika ellenségeinek, hogy büntetlenül nem lehet ártani az amerikai népnek és nem lehet megcsúfolni az amerikai értékeket. Amerika szövetségeseinek, akik biztonságuk és életformájuk biztosítékát látják az Egyesült Államok globális vezető szerepében, szintén tudniuk kell, hogy aki keresztezi Amerika útját, az meg is fizeti ennek az árát – fogalmaz keddi kommentárjában a The Times.
