Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Csekély a terrormerényletek valódi esélye

Szöveg: Szűcs László |  2009. december 1. 11:48

Az elmúlt hétvégén tartott népszavazáson a svájciak több mint 57 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy tiltsák meg az új minaretek építését az országban. Minek köszönhető, és milyen következményekkel járhat mindez? – tette fel a kérdést a honvedelem.hu Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőnek.

Tiltsák meg az országban az új minaretek építését! – ez lett a végeredménye a vasárnap megtartott svájci népszavazásnak. A választópolgárok ötvenhét százaléka döntött úgy, hogy nincsen szükség újabb muzulmán vallási épületre az országban. Tették mindezt annak ellenére, hogy parlamentjük, kormányuk és egyházaik is figyelmeztettek: döntésükkel a vallásszabadságot veszélyeztetik.

Svájcban egyébként mindeddig csupán négy minaret épült a mecsetek mellé Egy-egy Genfben, Zürichben, Winterthurban és Wangen bei Olten településen. Langenthal városában júliusban engedélyezte az önkormányzat, hogy minaretet és mecsetet építsenek, de a döntést megfellebbezték, s a népszavazás után már nem is fog megépülni.

A svájciak döntését az európai államok politikusai és a Vatikán is egyöntetűen elítélik. Úgy vélik, az alpesi ország a minaretépítés betiltásával súlyos csapást mért a vallásszabadságra, hiszen a második vatikáni zsinat értelmében minden vallás követőinek joguk van vallási célú épületek építésére.

– Érdekes kettősség figyelhető meg. A politikusok az egész világon tiltakoznak a svájci döntés ellen, ugyanakkor az országok lakosai szinten mindenhol egyetértenek a népszavazás eredményével – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint várható volt a svájci népszavazás elutasítja azt a kezdeményezést, hogy a muzulmánok újabb minareteket építsenek az országban.

Ennek oka összetett – magyarázta Nógrádi –, egyrészt a svájci társadalom jóval konzervatívabb, mint a környező Ausztria és Németország társadalma. Másrészt a 2001. szeptember 11-i események után bárhol is lenne népszavazás hasonló kérdéssel, a lakosság mindenütt elutasítaná az újabb vallási célú épületek építését.

A népszavazás eredményét elemezve Nógrádi György elmondta: a hét és félmillió lakosú Svájcban jelenleg mintegy öt százaléknyi a muzulmán vallásúak aránya, s nekik is csak töredékük gyakorolja hitét. Ennek ellenére a kereszténység után a muzulmán a második legelterjedtebb vallás az országban. Ráadásul a svájciak úgy érzik, hogy nincsen szükségük újabb bevándorlókra, mivel az ország „megtelt". Ez az ellenérzés természetesen nemcsak a muzulmán vallásúak, hanem minden „idegenre" egyaránt igaz.

Mindebből jól látható – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő –, hogy egész Európában, de különösen Svájcban növekszik az intolerancia külföldi bevándorlók ellen.

Nógrádi György hozzátette: a voksoláson született döntés egyben demonstráció a politika és a média ellen. A svájciak ugyanis úgy vélik: nekik ne a politikusok és az újságírók mondja meg, mi a rossz és mi a jó. Hiszen ezt el tudják saját maguk is dönteni.

– A hangulat ma Európa minden országában idegenellenes. Ezek az országok – köztük természetesen Magyarország is – nem kérnek a bevándorlókból. Mindezt a tetézi a gazdasági világválság, amikor is az emberek úgy érzik: van nekik éppen elég saját problémájuk, hagyják őket békén a betelepülőkkel. Ugyanakkor gond az is, hogy a bevándorlók sok esetben nem hajlandók beilleszkedni a befogadó országba – mondta a biztonságpolitikai szakértő, majd arról beszélt: a döntés után nyilvánvalóan romlani fog Svájc és a muzulmán világ kapcsolata. Annál is inkább, mert az alpesi ország hozzájárult ahhoz, hogy a nála lévő pénzek átvilágíthatók legyenek. Ettől kezdve olyan muzulmán pénzt nem lehet bevinni az országba, amelynek eredete egy picit is kétséges.

Arra a kérdésre, hogy a francia fejkendő-törvény és a dániai muzulmán karikatúrák után a svájci népszavazás eredménye miként befolyásolhatja Európa biztonságát, Nógrádi György elmondta: kicsi az esélye annak, hogy terrortámadásokkal válaszolnának a muzulmánok az európai eseményekre. Ugyanakkor az is tény, hogy a svájci népszavazás után valamelyest megnőtt a terrorista csoportok bosszújának valószínűsége az alpesi országban. Azonban ez csak matematikai valószínűség, a valós veszély csekély.

Már csak azért is – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő –, mert a svájci titkosszolgálat és a svájci hadsereg a világ egyik legjobbja, s nagyon jó információkkal rendelkeznek a muzulmán világról. Emellett pedig a muzulmán világ konzervatív vezetése abban érdekelt, hogy a Svájccal való kiváló kapcsolatait fenntartsa. Éppen ezért a svájci titkosszolgálat meg fogják kapni azokat az információkat, amelyek az ország biztonságának fenntartása érdekében szükségesek.