Egységes védelem, sokféle nézőpont

A Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban megrendezett eseményen a házigazda nevében Garas László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnoksága törzsfőnök műveleti helyettese köszöntötte a tanfolyam résztvevőit. Mint hangsúlyozta, nemcsak a katonai szövetség, de hazánk is komoly kihívásokkal szembesült. Ilyen a keleti határainkon dúló háború, de a déli irányból jelentkező migrációs nyomás is. Hangsúlyozta: a döntéshozóknak évtizedekre előre kell tekintenie a megfelelő stratégiák megalkotásához, de ez a gyorsan változó világban nagyon nehéz feladat.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke magyar szemszögből ismertette a globális geopolitikai helyzetet, illetve az itt fellépő kihívásokra adott magyar válaszokat. Mint hangsúlyozta, a magyar történelem alapvetően befolyásolja a stratégiai gondolkodásunkat és biztonság-felfogásunkat. Véleménye szerint a Madridban elfogadott, új NATO stratégiai koncepció egy új világrendet vázol fel, ami gyökeresen eltér az előző, még 2010-ben, Lisszabonban elfogadott dokumentumban foglaltaktól. Véleménye szerint február 24-e óta bebizonyosodott: a világrend nem multi- hanem kétpólusú, melyben az egyik pólust a nyugati demokráciák és szövetségeseik, partnereik, a másikat pedig Kína jelenti. Németh Zsolt kiemelten fontosnak tartja az európai, önálló védelmiipar kiépítését és megerősítését, s kiemelte a 2022 nyarán életre hívott NATO Innovation Fund szerepét.

Dr. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta: Európa egy új biztonságpolitikai korszakkal néz szembe február 24-e óta. Azt is mondhatnánk, az eddig ismert biztonságpolitikai architektúra összeomlott és még nem látszik, miképp épül majd fel az új. Az is kérdéses, hogy miképp alakul majd az Oroszországhoz fűződő viszonyunk és hogyan lehet úrrá lenni az ENSZ működési zavarain. Az államtitkár hangsúlyozta: véleménye szerint egy hosszan elnyúló konfliktussal kell számolni Ukrajna esetében, ami katonai erővel nem megoldható. A magyar energiapolitikával kapcsolatban kiemelte a történelmi örökségek, így az egykori Szovjetunió felé kiépített energetikai infrastruktúra szerepét a magyar energiabiztonság szemszögéből, de kiemelte: fontos eredmény, hogy egyre több, ettől független csatlakozást sikerül kiépíteni részben Nyugat-Európa, részben Kelet-Európa felé.

Dr. Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára a közelmúltban elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia és a Nemzeti Katonai Stratégia kapcsán kiemelte: ez a dokumentum alapozza meg hazánk válaszait a gyorsan változó biztonságpolitikai környezetből fakadó kihívásokra. Ennek egyik kulcseleme a gyors és mélyreható modernizáció, a változások gyors követése és az alkalmazkodási képessége. Mint fogalmazott: stratégiánk első és legfontosabb pontja az ország ipari és pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása – hiszen megtanultuk, ez függetlenségünk alapja. A kétoldalú kapcsolatok megerősítése mellett fontosnak tartjuk a regionális és európai, illetve atlanti együttműködést is. Az államtitkár példaként emelte ki többek között a Visegrádi Négyeket, valamint a Székesfehérváron települő Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot (HQ MND-C) is.

„A kérdés az, hogy miként tudjuk megemelni a harcoló alakulatok létszámát” - emelte ki előadásában dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. Mint elmondta, nem csupán hazánknak, de számos más NATO-tagországnak is komoly feladatot jelent az országhatárokon túlra is telepíthető, megfelelően kiképzett és felszerelt katonák biztosítása. A honvédség igyekszik csökkenteni az adminisztratív, míg növelni a végrehajtó állománynál beosztásban lévő katonák létszámát. Az altábornagy emlékeztetett: nagyon kevés olyan ország van, mely képes mind az öt hadszíntéren (levegő, szárazföld, tenger, kiber és űr) megfelelő haderővel jelen lenni. Hazánk kis ország, így számunkra a NATO-ban, mint politikai-katonai szövetségben való aktív szerep jelenti biztonságunk alapját. Az altábornagy ismertette többek között a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeit, a beszerzett haditechnikai eszközöket, valamint külön kiemelte a Honvéd Kadét Program szerepét és fontosságát az utánpótlás biztosításában. Hozzátette, legfontosabb cél a katonák „visszaillesztése” a társadalomba, hiszen a civil állampolgárok a sorkatonaság eltörlését követően ritkán találkozhattak egyenruhás katonákkal az utcán, a mindennapokban.

A tanfolyam egyik magyar hallgatója, Gáspár Tamás Szabolcs ezredes szerint fontos, hogy hazánk is a fókuszba kerüljön és a hallgatók megismerjék Magyarország stratégiai gondolkodását, biztonságpolitikai álláspontját. A párbeszéd fontosságát hangsúlyozva az ezredes kiemelte: a hallgatótársai saját tapasztalataikra, ismereteikre támaszkodva tudnak ilyenkor kérdéseket feltenni az országot képviselő előadóknak. A tanfolyam alatt kiépített kapcsolatrendszert pedig „haza lehet hozni”, s emellett alkalom nyílik a szövetséges országok látásmódját is megismerni.