„Elszánt, bátor és tettrekész”

A haderő stábja a műsorban kiemelte: a magyar ejtőernyős katonákat a világ legjobbjai között tartják számon. Hosszú út vezet odáig, mielőtt még valaki 2000 méteres magasságban egy H145M többfeladatú katonai helikopterből kiugrana. „Nem szabad, hogy az ejtőernyő hajtogatás sablonos dologgá váljon” – mondta Szabó Norbert főhadnagy, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár katonája.

A szolnoki bázison négy katona rendelkezik olyan képesítéssel, hogy a vészhelyzetben kinyíló tartalékernyőt hajtogassák. Közülük az egyik Varga Tamás zászlós, a dandár világbajnok katonai ejtőernyőse, aki több mint 11 ezer ugrásnál tart. Társai elmondták: bátran bízzák életüket Tamásra. Az ejtőernyősök felkészítését továbbá nagyban segíti az a high-tech ejtőernyős szimulátor, amely a kiugrás pillanatától a földet érésig szimulálja az egész ugrást.

Az ejtőernyős ugrásokat rengeteg gyakorlat és precíz felkészítés előzi meg. Ugyanakkor az egy négyzetméterre jutó világbajnok ejtőernyősök aránya valószínűleg a szolnoki katonai bázison a legnagyobb Magyarországon – hangzott el az adásban. Ahhoz, hogy valaki kiugorva a helikopterből elérje „a tökéletes szabadság érzetét”, hosszú az út: orvosi alkalmassági vizsgálaton keresztül, az ernyő professzionális hajtogatásán át a különböző oktatásokig tart. Szabó Norbert főhadnagy szerint egy jó ejtőernyős katona elszánt, bátor és tettrekész.

A levegőből az Irinyi József laktanya tantermébe érkezhetett a néző, ahol a katonák tűzszerész képzésen vettek részt. Az alaptanfolyamon csaknem 170 robbanószerkezetet kell ismerniük a katonáknak, de az elsőosztályú tűzszerészeknek ennél jóval többet, tudniuk kell közel 2000 robbanóeszközt felismerni. Az oktatáson a 82 milliméteres szovjet aknavetőgránát metszetét is megismerhetik a katonák, mert ez az a robbanóeszköz, ami ma hazánkban a leggyakrabban előkerül, hiszen sok ilyet használtak a második világháború során.

Ádám Balázs hadnagy, az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred szakaszparancsnoka a műsorban hangsúlyozta: „amióta az eszemet tudom, katona szerettem volna lenni, és mivel folyamatosan jó tanuló voltam, egyértelmű volt számomra, hogy a katonai felsőoktatásban szeretnék szocializálódni.” 

Végezetül a keddi műsorból azt is megtudhattuk, hogy a tábori lelkészek a missziók biztonságához is hozzájárulnak. Hitelességüket a közelségüknek és a jelenlétüknek köszönhetik, bajtársként vannak a bázison, ha kell, menetelnek, edzenek, ha kell, ejtőernyővel ugranak.

Woditsch Péter önkéntes műveleti tartalékos hadnagy pályáját az ELTE-n, bölcsész szakos hallgatóként kezdte. Tanulmányai folyamán erősödött meg benne a gondolat, hogy a papi hivatást válassza, amit papnövendékként a Katonai Ordinariátus kötelékében gyakorol. „Nagyon fontos, hogy jelen legyünk a katonák életében” – mondta.

A „HadErő – Hazámat szolgálom!” október 10-ei adása ide kattintva tekinthető meg.