Erős Magyarország erős Magyar Honvédség nélkül elképzelhetetlen

„Magyarország védelme a XXI. században” címmel rendezett konferenciát a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT), valamint a Honvédelmi Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A szeptember 20-án tartott szimpóziumon Benkő Tibor honvédelmi miniszter, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára is előadást tartott.

A konferencia nyitó előadásán a tárcavezető a Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája (NBS) kapcsán elmondta: annak alapelveit Magyarország alaptörvénye tartalmazza, azok az évek folyamán nem változtak. Az NBS iránystratégiája a védelmezendő nemzeti értékek, az ország alapvető érdekei, a kihívások, kockázatok és lehetőségek alapjain épül fel.

Benkő Tibor rámutatott: napjaink biztonsági helyzetének villámgyors változása, az új kihívások megjelenése szükségszerűvé tette egy új NBS kidolgozását. Példaként említette a hibrid hadviselés megjelenését, amely az ukrán-orosz konfliktusban vált nyilvánvalóvá, ahogyan az is, hogy a kibertér is belépett a műveleti területek sorába. A tárcavezető beszélt a NATO által megjelölt két legfőbb, a keleti, orosz és a déli fenyegetettségi irányról. Mint mondta: hazánk biztonsági környezetére főként az utóbbi hat, ezért számunkra elsődleges fontosságú a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzése, hiszen ott jelenleg is csak a több ezer békefenntartónak köszönhető a kényszerbéke fenntartása. Megemlítette a közel-keleti és az észak-afrikai térség instabil államait, amelyek révén erősödik az illegális migráció és a terrorveszély Európában. Továbbá hangsúlyozta, hogy a jövő kihívásai között már a járványhelyzetek is szerepelnek, így kimondható: ellenségképe nincs Magyarországnak, de az új kihívások és kockázatok szükségessé teszik a biztonsági kockázatokra adandó válaszok új megközelítését.

Benkő Tibor szerint a nemzeti haderő fejlesztésével a NATO-t is erősítjük, így a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal egyszerre két területet erősítünk. A szövetségi rendszer kapcsán kifejtette: az USA afganisztáni kivonulása óriási presztízsveszteséget okozott a NATO-nak, a Szövetség alapító dokumentumának 5. cikkelye és a kollektivitás elve alapján indított hadművelet éppen a kollektivitás hiányát mutatta a befejezésénél. Éppen ezért értékelődött fel az európai védelmi képesség fontossága.

A honvédelmi miniszter az NBS fő célkitűzését a magyar kormány törekvéseivel állította párhuzamba. Mint mondta: erős Magyarország erős Magyar Honvédség nélkül elképzelhetetlen. „A térség meghatározó országává kívánunk válni és azt akarjuk, hogy a romló biztonsági környezet ellenére Magyarország és a magyar emberek békében és biztonságban tudjanak élni. Ezt a célt szolgálja - többek között - a Nemzeti Biztonsági Stratégia, amely megadja az irányvonalat és meghatározza, hogy mely kihívásokra, milyen válaszlehetőségekkel kell élni. Azt tűztük ki célul, hogy 2030-ra hazánk Európa első öt, a világ első tíz legbiztonságosabb országa között legyen” – mondta.

Előadása végén a tárcavezető a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet „A magyar haderő feletti demokratikus politikai és civil kontrol létrehozása, valamint működése 1990-től napjainkig” című kötetét ajánlotta a résztvevők figyelmébe.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy előadásában a Nemzeti Katonai Stratégiát (NKS) mutatta be. A Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: a kidolgozás 2018-ban kezdődött, a dokumentumon katonák és civil biztonságpolitikusok dolgoztak együtt, akik a nemzeti haderő erősítésével párhuzamosan a különböző katonai szövetségek irányelveit is figyelembe vették. Mint mondta: a 2012-es NKS-hez képest a 2021-es előremutató, sokkal határozottabb, a problémákkal szembenéző dokumentumként jellemezhető. Míg a régebbi NKS inkább kívánságokat, az új határozott iránymutatást és célokat fogalmaz meg, valamint markánsan előtérbe helyezi a haza védelmét és az embert, a harcoló katonát állítja középpontba. A világos cél és az ahhoz vezető út mellett hangsúlyosan megjelenik az anyagi és humán erőforrás tervezhetősége is.

Ruszin-Szendi altábornagy rámutatott: az új NKS-ben különösen nagy hangsúlyt kap a Magyar Honvédség és a társadalom kapcsolata, az ellenálló képesség növelése, az információszerzés és kommunikációs képességek hatékonyságának fejlesztése, az Önkéntes Tartalékos Rendszer és a kutatás-fejlesztés fontossága. Hangsúlyozta: az egyik kiemelt terület a vezetésirányítás megújítása, amelynek segítségével a Magyar Honvédség a legváratlanabb kihívásra is azonnal képes reagálni. A Magyar Honvédség parancsnoka előadásában kiemelte: az NKS nem pusztán lehetőséget ad ezek megteremtésére, de kifejezetten célul tűzi ki azokat.

Előadása végén a védelmi kiadásokkal összefüggésben elmondta: a dokumentum tartalmazza hazánk NATO felé tett vállalását, amelynek értelmében Magyarország évente a GDP két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amelynek húsz százalékát fejlesztési célokra használ fel. Mint mondta: ez már önmagában garanciát adhat arra, hogy a Magyar Honvédség valóban a térség meghatározó haderejévé válik, de a költségvetési irány egyben azt is világossá teszi, hogy a haderőfejlesztési programnak nincsen záró dátuma.

Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára „Az NKS üzenete” címmel tartott előadásában leszögezte: a biztonsági környezet romlik és egyértelműen kiszámíthatatlanabbá válik. „Olyan eseményekkel nézünk szembe ebben az évtizedben, amely figyelmeztetési idő nélkül, lokális jelenségekből globális kihatásokat hordoznak magukban, és ami igazán aggasztó, hogy az ilyen események gyakorisága növekszik” – mondta, hozzátéve, hogy a szakemberek e tényt vették alapul az NKS kidolgozása során. A helyettes államtitkár is a hatékonyabb európai válságkezelés fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen – mint fogalmazott – világosan látszik, hogy a válságok nem maradnak a kiindulási területükön, hanem terjeszkednek, elérve Európa, ezzel Magyarország határait is. Németh Gergely elmondta: a szövetséges képességfejlesztés alapjaiban feltételezi a nemzeti haderő fejlesztését, azaz a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal nem csak Magyarország, hanem a NATO is erősödik.

A helyettes államtitkár az interoperabilitás fontosságát is hangsúlyozta. Elmondta: rendkívül fontos, hogy olyan szövetségi rendszerekben, amelyek közös célok érdekében fejlesztik haderejüket, a lehető legjobb legyen az együttműködési képesség. Ez nem csak a kiképzésben, hanem a haditechnikai eszközök tekintetében is igaz. Ezt a fajta űrt az elmúlt két-három évben rendkívüli tempóban sikerült csökkenteni, csak és kizárólag a legmodernebb nyugati haditechnikai eszközök kerülnek rendszerbe, sőt, a gyártás és a szolgáltatási lánc bizonyos elemei is Magyarországra települnek.

„Az új katonai stratégiánk megfelelő választ ad a biztonsági környezetünkre, egy konszenzusos haderőfejlesztési irányt szab meg, amelynek elsődleges eleme és magja a nemzeti önerő, ám sokkal hatékonyabb nemzetközi együttműködésre képes nemzeti haderőről beszélünk, mint korábban bármikor a rendszerváltás óta” – összegezte előadását Németh Gergely.