Felkészülve hóra, árvízre
Szöveg: Szűcs László | 2010. december 7. 6:07Az elmúlt hetekben kettősség jellemezte az ország időjárását: amíg a nyugati országrészben a hó esett, addig keleten az eső okozott problémát. Az időjárás alakulását a Magyar Honvédség szakemberei is figyelemmel kísérik, hiszen a katonáknak készen kell állniuk arra, hogy szükség esetén kivegyék részüket a téli veszélyhelyzetek elhárításából, vagy éppen az árvízvédelmi munkálatokból.
Bár a Magyar Honvédség kijelölt erői még a mai napig részt vesznek a Veszprém megyei Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt érintő vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásában, a tél beálltával egy újabb feladatra, az úgynevezett téli veszélyhelyzetek elhárítására is készülniük kell.
A Magyar Honvédség felkészült az esetleges téli veszélyhelyzetek elhárítására. Az elmúlt napokban az alakulatoknál
Természetesen ezek mellett további erők és eszközök is alkalmazhatók – hangsúlyozta az alezredes – összességében akár két-háromezer katona is kivezényelhető védekezési munkálatokra. Mint történt az tavasszal a Dunántúlt és az észak-magyarországi régiót érintő árvíz idején, vagy éppen az elmúlt hónapokban, a vörösiszap-katasztrófa után.
Mint megtudtuk: a segítségnyújtásra a 2004. évi CV. törvény kötelezi a Magyar Honvédséget. Eszerint a hadseregnek hozzá kell járulnia az országban zajló katasztrófavédelmi tevékenységhez, ha a felkérés megfelelő csatornákon, vagy az Országos Katasztrófavédelmi Rendszeren keresztül érkezik.
Negyven kilométeres körzetben
Természetesen szükség esetén a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer egyéb csoportjai is bevethetők a téli időjárás okozta veszélyhelyzetek felszámolásába. Például a légi sugár-felderítő csoportba beosztott két Mi–24-es harci helikopterrel, vagy a légi csoportba biztosított Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterekkel a sürgős mentési feladatokat lehet elvégezni, és szükség esetén a nehéz-, és könnyű földmunkagépes csoportok eszközei is rendelkezésre állnak.
Rajtuk kívül még a személyszállító csoportokba, a szállító–vontató csoportokba és a védelmi és romeltakarító kézi munkát végző munkacsoportokba beosztott katonákkal is lehet számolni a felmerülő veszélyhelyzetek elhárításában.
Arra a kérdésre, hogy egy esetleges felkérést követően a katonák mikor tudják megkezdeni a segítségnyújtást, Borsos alezredes elmondta: minden attól függ, hogy munkaidőben, vagy azután érkezik a felkérés, hiszen „alaphelyzetben" a katonák, mint munkavállalók, a munkaidő letelte után elhagyják a laktanyát. Így az ekkor érkező felkérést leghamarabb csak másnap reggel tudja teljesíteni a Magyar Honvédség. A munkaidőben érkező segítségkérés után viszont a katonák három-hat órán belül el tudják hagyni a laktanyát és megkezdhetik a segítségnyújtást. Más a helyzet, ha a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer ezen részének elrendelik a készenlétet és a katonák a laktanyában maradnak. Ebben az esetben a kaszárnyák elhagyásának ideje akár egy órára is lerövidülhet. Persze a HKR aktivizálása csak a megfelelő csatornákon történhet meg.
25 éve BMP-ben szült egy nő
Pillanatnyilag nincsenek készenlétben álló munkacsoportok, mert az elmúlt napok időjárása nem tette szükségessé a HKR aktiválását – mondta az alezredes, hozzátéve: az elmúlt évek tapasztalata amúgy is azt mutatja, hogy a katonákat csak akkor vetik be, ha a kialakult helyzetet a közútkezelő, illetve a Magyar Köztársaság kijelölt katasztrófavédelmi erői, saját eszközeikkel már nem tudják kezelni.
Borsos József alezredestől megtudtuk azt is, hogy az elmúlt hetekben megfigyelt időjárási kettősségnek – amíg nyugaton a hó, addig keleten elsősorban az eső esett – következménye, hogy a kelet-magyarországi folyókon nagyobb árhullám indult el. Könnyen elképzelhető, hogy ez az áradás is munkát adhat a Magyar Honvédség katonáinak. Az időjárás előrejelzés ugyanis az elkövetkező egy-két napra olvadást jósol, míg a hét második felében ismét jelentősebb csapadék várható, amelynek következtében a Tiszán és mellékfolyóin jelentős vízszintemelkedés prognosztizálnak a vízügyi szakemberek.
Fotó: Archív
