A regionális biztonságot érintő kérdésekről is tárgyaltak

A szerdai találkozó lehetőséget teremtett a regionális biztonságot érintő kérdések és a kétoldalú katonai együttműködés helyzetének megbeszélésére, fő hangsúlyt fektetve az illegális migráció okozta válságra adott katonai tevékenységek egyeztetésére.
A 2015-ben jelentkező migrációs hullám precedens nélküli. Magyarország számára példa nélküli kihívást jelent: az Európai Unióban, a népességhez viszonyítva, Magyarországra érkezik a legtöbb illegális bevándorló. Hasonló problémákkal küzd Szerbia is, így a katonai vonalon történő egyeztetések a két ország szempontjából elengedhetetlenek.

Az illegális bevándorlás csökkentésére, a magyar kormány döntésének értelmében, a magyar-szerb határon létrehozott Ideiglenes Biztonsági Határzár (IBH) felépítéséről a 2015 szeptemberi magyar-szerb kormánycsúcson egyértelművé tették, hogy az intézkedés nem Szerbia ellen irányul.

Mindezek után a Magyar Honvédség 2015. szeptember 9-én megkezdte a „Határozott Fellépés 2015" elnevezésű gyakorlatát, amelyet Magyarország – a Bécsi Dokumentum előírásainak megfelelően – bejelentett a szerb félnek. A honvédelmi törvény módosításának életbe lépését követően a Magyar Honvédség pedig megkezdte azon konkrét feladat végrehajtást, amely során a honvédség kijelölt erői közreműködésükkel támogatják a BM erők migrációs válsághelyzetet kezelő feladatait.

A mostani találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzet megoldást, a kihívások válaszokat követelnek, amelyben a további együttműködés kulcsfontossággal bír. A Honvéd Vezérkar főnök hangsúlyozta, hogy a magyar katonák szerepvállalása a kialakult helyzetben semmilyen kockázati tényezőt nem jelent Szerbiára nézve. A szerb-magyar határszakasz térségében folytatott katonai feladatok a korábban megkezdett együttműködést, a közös kiképzést és gyakorlatokat nem befolyásolják. A vezérkar főnökök között a közvetlen kapcsolattartás folyamatosan biztosított.

Fotó: vs.rs