Aktív nyugállományúak

Országos felmérések szerint a magyar nyugdíjasok háromnegyede nem sportol rendszeresen. Az 50 év feletti megkérdezettek kétharmada pedig nem tud róla, hogy lenne olyan – kifejezetten az idősebb korosztály számára kialakított – sportolási lehetőség a lakóhelye közelében, amelyet igénybe vehetne. Pedig sosem késő elkezdeni vagy akár ismét hozzáfogni a testedzéshez. Az orvosok ugyanis egybehangzóan állítják, hogy a rendszeres sportolás ellensúlyozza a szervezet képességeinek romlását, csökkenti a betegségek kockázatát, segít a jobb életminőség elérésében, az önálló életvitelhez szükséges fizikai és szellemi teljesítőképesség fenntartásában. Hatvanéves kor felett viszont már csak az alacsonyabb intenzitású, minimális sérülésveszéllyel járó mozgásformák ajánlottak, például a kerékpározás, a gyaloglás, a kocogás és az úszás.

A Kiskunfélegyházi Honvéd TK mellett három évvel ezelőtt alakult Kiskun Vízi és Szabadidő Sportegyesület egyike a Hososz azon tagszervezeteinek, amelyek kimondottan az idősebb korosztály számára kínálnak különböző sportolási lehetőségeket. Az egyesület vezetője a 72 esztendős Ónodi László nyugállományú alezredes.

– Hetente két alkalommal, hétfőn és csütörtökön tartjuk az edzéseinket. Délelőttönként az asztaliteniszezők szoktak rendezni kis házi bajnokságokat, a téli délutánokat az uszodában töltjük, nyáron viszont a strandröplabda a sláger. Évente két, akár országosnak is nevezhető versenyt szervezünk: nyáron strandröplabda-bajnokságot, decemberben pedig amatőr asztalitenisz-kupát.

Ónodi László középiskolásként, a Kiskunfélegyházi Fáklya úszószakosztályának színeiben sorra nyerte a különböző versenyeket. Kiskunfélegyházán úszott az 1960-as években Tóth Ákos is, a Testnevelési Egyetem későbbi tanszékvezetője, a magyar, a görög és a dél-koreai úszóválogatottak egykori szövetségi kapitánya. Mesterük a szovjet hadifogságból hazatérő, Kiskunfélegyházán munkát talált Európa- és többszörös magyar bajnok úszó, Kuchinka Vilmos volt. Aztán Ónodi László mégis sportágat váltott. A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gimnáziumba járt ugyanis, ahol azokban az években a legendás tornaedző, a város későbbi díszpolgára, Tulit Péter tartotta a testnevelési órákat. A vele folytatott hosszas beszélgetések eredményeként pedig a fiatalember ráébredt, hogy mégis inkább tornászként folytatná sportpályafutását.

A szegedi tanárképző főiskola történelem-testnevelés szakán szeretett volna tovább tanulni, de – ötös történelem érettségije és sporteredményei ellenére – helyhiány miatt nem vették fel. Két év sorkatonai szolgálat után polgári alkalmazottként dolgozott pár évig a kiskunfélegyházi laktanyában, közben sportszervezői szakon elvégezte a Testnevelési Főiskolát. Hivatásos állományba vették; hadnagyként – a kalocsai harckocsiezred testnevelő tiszti beosztása mellett – az ottani Szamuely HSE labdarúgócsapatának edzői feladatait is elvállalta. Két és fél év után a kiskunfélegyházi 7. hadosztály testnevelő főtisztjévé nevezték ki, a hadosztály felszámolása után pedig Kaposváron, a 2. Katonai Kerület testnevelő főtisztje lett. Ezekben az években csapatvezetőként részt vett a magyar katonai labdarúgó-, lövész- és háromtusa-válogatottak nemzetközi versenyein. A katonai kerület megszűnése után a Honvédelmi Minisztériumban kínáltak fel neki beosztást, amit viszont nem fogadott el, így Kecskemétre, a Bács-Kiskun megyei hadkiegészítő parancsnokságra helyezték alosztályvezetőnek. Itt azonnal megszervezte a „kiegek" közti kispályás focibajnokságot – az egyik egri döntőn a későbbi világhírű játékvezető, Puhl Sándor fújta a sípot. Nyugállományba 2001-ben, harminchét év szolgálat után vonult. Tiszti pályája során valamennyi rendfokozatát soron kívül kapta. Ónodi alezredes egyike azoknak a nyugdíjasoknak, akik több évtizedes kihagyás után kezdtek ismét aktívan sportolni.

– Úszóversenyeken négy éve veszek részt rendszeresen, évente öt-hat országos szintű bajnokságon indulok, valamilyen érmet szinte mindegyikről hazahozok. Idén nyáron például a tótkomlósi nemzetközi szenior úszóversenyen hátúszásban harmadik lettem, majd a férfi vegyes váltó tagjaként ezüstérmet nyertem. A két hónappal ezelőtt Hódmezővásárhelyen rendezett VII. fedettpályás nyílt szenior úszó országos bajnokságon pedig 100 méter háton a második, 200 méter mellen a harmadik helyen végeztem, s a 4×50 méteres vegyes váltóban is sikerült kiharcolnunk a bronzérmet. Az életem legnagyobb sportélménye mégis a tavalyi évhez kötődik: megúsztam a nevezési szintet, így részt vehettem a budapesti vizes vb utáni FINA szenior világbajnokságon – hallhattuk Ónodi Lászlótól.

Ugyancsak nyugdíjasként tért vissza az aktív sportoláshoz a 66 éves Simon Géza nyugállományú ezredes is, aki fiatal korában úszott, sakkozott, focizott és a magyar díjugrató ifjúsági válogatott kerettagjaként a felnőttek mezőnyében is sikeres versenyzője volt a kiskunhalasi Határőr Dózsa csapatának.

A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett, majd a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmitüzér-szakán tanult tovább. Első tiszti beosztását Lentiben kapta, ahonnan Jánoshalmára, pár év múlva pedig Kiskunfélegyházára helyezték. Dolgozott a Honvéd Vezérkar személyügyi csoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium személyügyi osztálya munkatársaként; 2003-ban vonult nyugállományba, majd vezető főtanácsosként, nyolc évig még segítette egykori kollégái munkáját.

– Teljesen véletlenül, a lakótelepünk parkjában találkoztam a kutyáját sétáltató dr. Nagy Sándor nyugállományú ezredessel, a Nemzetközi Sakkszövetség versenybírójával. Megragadtam az alkalmat és néhány sakk-könyvet kértem tőle kölcsön, hogy feleleveníthessem ifjúkori tudásomat. Látva az érdeklődésemet, később rábeszélt, hogy járjak edzésekre is. Ennek köszönhetően játszhattam Budapest amatőr bajnokságán, a nyugdíjas csapat tagjaként pedig részt vehettem a Magyar Sakkszövetség, valamint a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek" Országos Szövetsége által rendezett országos sakkbajnokságokon is – mesélte Simon Géza.

Nyugdíjasként, lakókerülete szervezésében Simon ezredes öt alkalommal indult a „Testvérvárosok Olimpiáján", oszlopos tagja és egyik vezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenior focicsapatának, a Magyar Honvédség Úszó Erődjében pedig már ötször úszta át a Balatont.

– Az úszást mindig is szerettem, de komolyabb versenyen csak 2015 őszén, Pécsett indultam először. Magam is meglepődtem az eredményemen, ez ösztönzött arra, hogy a korábbiakhoz képest rendszeresebben járjak uszodába. Több számban is kipróbáltam magamat, mire rátaláltam a mell- és a vegyes úszásra – két év múlva a korosztályomban mindkettőben első helyezést értem el. Kezdetben egyedül, a saját edzéstervem alapján készültem a versenyekre, majd 2017-ben volt kiskunfélegyházi kollégám, Ónodi Laci javaslatára csatlakoztam a Kiskun Vizi és Szabadidő Egyesülethez. Remek közösség tagja lettem, az eredményeim is ugrásszerűen javultak. A tavaly nyáron Gyulán megrendezett XLVII. országos szenior úszóbajnokságon például 100 méter mellúszásban és 200 méter vegyesúszásban országos bajnok lettem, 200 méter és 50 méter mellen ezüstérmet nyertem. Az idei gyulai országos bajnokságon pedig 200 és 100 méter mellen végeztem az első helyen – sorolta Simon ezredes, aki a legnagyobb sportteljesítményének a budapesti FINA szenior világbajnokságon való részvételét tartja, ahol 200, 100 és 50 méter mellen is sikerült megdöntenie az egyéni csúcsát. Barátjával, Ónodi alezredessel a budapesti világbajnokság középmezőnyében végeztek – több évtizedes profi úszómúlttal rendelkező szenior sportolókat utasítva maguk mögé.

Fotó: a szerző és archív

* * *

Tanácsok (újra)kezdő sportolóknak

Mielőtt edzésbe kezd, keressen fel egy sportorvost! Egy átfogó vizsgálat segítségével kiderül, melyik sport a legalkalmasabb az ön számára, és mennyire terhelhető a szervezete.

Ne hajszolja túl magát! Ha gondolkodás nélkül beleveti magát az edzőtermi gyakorlatokba vagy iszonyú tempóban egyik napról a másikra futni kezd, könnyen sérüléseket szenvedhet, és hamar elmehet a kedve az edzés folytatásától. A tapasztalt trénerek fokozatosan növelik a gyakorlatok intenzitását, nehézségét, erőnlétének megfelelően, kérje segítségüket!

Reális, elérhető és konkrét célokat tűzzön ki maga elé! Ha túl magasra teszi a mércét, akkor könnyen elmehet a kedve a sportolástól. De egy kis kihívásra mindig szükség van, különben elvész a motiváció.

Edzőpartnerrel vagy csapattal együtt sokkal örömtelibb a mozgás. A lelkesedés sem hagy alább olyan könnyen.

Kezdetben heti két-három alkalommal 30-60 percet eddzen laza tempóban, hogy megalapozza erőnlétét. Inkább tovább, de könnyedebben, mint gyorsan és megerőltetően sportoljon!

Olyan sportágat válasszon, amiben valóban örömét leli!

Ha úgy érzi, kezd belefásulni a gyakorlatokba, akkor próbáljon ki más sportokat is!

Mindig tervezze meg, hogy mikor fog sportolni, így lassan és fokozatosan a mindennapi tevékenységének részévé válik a mozgás.

Óvja magát a sérülésektől, legyen óvatos, körültekintő és melegítsen be edzés előtt!

Kerülje a túlzott megerőltetést! A balesetek és sérülések elkerülése érdekében, ha panaszai vannak, forduljon orvoshoz!

Forrás: webbeteg.hu