Az év kutatóhelye – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Magyarország négyszáz éven keresztül volt a Habsburg Birodalom része. A közös múlt során a bécsi levéltárakban nagy mennyiségű iratanyag halmozódott fel. 1918 novemberében az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, a dokumentumok sorsát pedig – több éves vitát követően – 1926-ban, a badeni egyezménnyel rendezték. Az egyértelműen magyar eredetű iratok hazakerültek, ám az államközi szerződés értelmében a levéltári anyag nagyobb része Bécsben maradt azzal, hogy közös szellemi tulajdont képeznek Magyarország és Ausztria között. A Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltségének vezetőjével, dr. Számvéber Norbert szerződéses őrnaggyal beszélgettünk a kirendeltség munkájáról.

Milyen gyűjteményeket találhatunk a Hadilevéltárban?

Az Osztrák Állami Levéltár (Österreichisches Staatsarchiv) Hadilevéltárában (Kriegsarchiv) állandó magyar levéltári kirendeltség működik, két fővel. A Kriegsarchiv 1526-tól a Monarchia széthullásáig, vagyis 1918-ig őriz részben magyar vonatkozású, katonai tárgyú iratokat. A nem ilyen témájú iratok az Osztrák Állami Levéltár más intézményeiben és egyéb, például regionális levéltárakban találhatók. Jelentős a Hadilevéltár fényképgyűjteménye, illetve számtalan katonai vonatkozású képzőművészeti alkotást is őriznek. A 18. század utolsó harmadától, negyedétől hatalmas gyarapodásnak indult a levéltári iratanyag, amelynek 80–90 százaléka a mai napig megmaradt. A Kriegsarchiv zárt levéltárként működik. Ez azt jelenti, hogy új dokumentumot elvileg már nem fogad be. Az 1918 novemberét követő időszakot illetően az Archiv der Republik, a Köztársaság Levéltára az illetékes, ez az intézmény gyűjti az osztrák iratanyagot. A mi feladatunk, hogy az 1526–1918 közötti magyar vonatkozású hadtörténelmi kérésekre, kérdésekre válaszoljunk, illetve segítsük a tudományos kutatók munkáját.


(További részletek a Magyar Honvéd magazin július 14-én, pénteken megjelent számában.)