Béla a -20 fokban is rendíthetetlen

Kellemes hőmérséklet fogad minket a Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszékének laboratóriumában, ahol egy kis kamrában érdekes figura ül csendes magányban. A magyar katonai egyenruha „sivatagi" változatát viselő alakot mindenki csak Bélaként emlegeti, de gyakori neve ellenére is minden szempontból teljesen egyedülálló az országban. Béla ugyanis műember, méghozzá speciális gyártmány. „A teste tizenhat különböző részből áll, és elektromos szálak járják körbe a felületét" − mutatja be a magányos katonát dr. Magyar Zoltán, a tanszék vezetője. „Elektromos árammal fűtjük, és ezt a felületi hőmérsékletet állandó értéken tartjuk. Így a rá adott ruházat ellenállásának függvényében, állandó hőmérséklet mellett különböző teljesítményigényt támaszt. Ebből tudjuk kiszámítani az adott ruházat jellemzőit."

Béla természetesen nem véletlenül visel éppen magyar katonai egyenruhát: a szakemberek egy TÁMOP pályázati forrásokból megvalósított, nagyszabású kísérlet keretében éppen a honvédségben rendszeresített uniformisok ellenálló képességét, komfortosságát és egyéb jellemzőit vizsgálják. „Ez a program több más kísérlet mellett azt a célt szolgálja, hogy kiderítsük: az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok mellett hogyan növelhető katonáink biztonsága" − mondja dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. „Azt vizsgáljuk, hogy a Magyar Honvédségben rendszeresített katonai ruházat milyen komfortérzetet biztosít." A kényelem természetesen nem öncél. „Ha a katona komfortérzete megfelelő, nyilvánvalóan a munkájára is jobban tud koncentrálni, ezáltal a biztonsága is nő" − emeli ki Padányi József. A kísérlet magyar viszonylatban egyedülálló, hazánkban hasonló, műszeres vizsgálatokra eddig még nem volt példa. Az Egyesült Államokban és több más országban azonban rendszeresen végeznek hasonló teszteket az egyenruhákon.

A hőkamra szintén egyedülálló az országban. Négy oldalfalának hőmérséklete egymástól függetlenül, szabadon változtatható 13 és 40 Celsius fok között, bár a mostani esetben homogén hőmérsékletre van szükség, így ezen adottságát nem használják. A magyar egyenruhákat -20 és plusz 30 fok közötti értékeken vizsgálják: a plusz 15 fok alatti méréseket egy hűtőkonténerben végezték el, a többi teszt a hőkamrában folyik. „Felmehetnénk akár 50 fok fölé is, de nincs értelme, mert az már kívül esik a komforttartományon" − fűzi hozzá Magyar Zoltán. „Azt vizsgáljuk, hogy az adott hőmérsékleten miként viselkedik az adott ruházat: ehhez mérjük a műember mellett az operatív hőmérsékletet is, ami a környező felületek sugárzási hőmérsékletét is figyelembe veszi." A légtechnikai berendezések segítségével különböző huzatvizsgálatokra is lehetőség nyílik, ami azért fontos, mert a szubjektív hőérzetet a hőmérséklet mellett a szélsebesség is nagyban befolyásolja. „Maga a ruházat is másképp viselkedik szélcsendben és különböző szélsebesség mellett" − mondja a tanszékvezető.

A minden körülmények között objektív Béla mellett természetesen nem baj, ha egy élénkebb természetű, beszédesebb alany is aláveti magát a teszteknek. Ez a feladat Kolossa Sándor nyugállományú alezredesnek jutott, aki a hűtőkonténerben többször is együtt dolgozott a műemberrel. „Monoton és egyhangú lett volna nélküle húsz perc abban a hidegben, így jólesett, hogy meg tudtuk beszélni, hogy érezzük magunkat" − mondja érdeklődésünkre az NKE jogelődjének egykori oktatója, akinek révén szubjektív megjegyzések, vélemények is társultak Béla szikár, szám- és tényszerű értékelése mellé.

A speciális méréseken harminchét különböző magyar katonai egyenruha-összeállítás esik át. A kutatók már az eddigi vizsgálatokon is több mint 20 millió adatra tettek szert, és a vizsgálatok még csak három hónap múlva fejeződnek be teljesen. Vagyis a kiértékelés még várat magára, de az eredményeket mindenképpen figyelembe veszik majd. „Azért fontos ez a kísérlet, mert szeretnénk megbizonyosodni róla, hogy a magyar katonák öltözete megfelel-e a kor kihívásainak, és megfelelő védettséget, ergonómiát biztosít-e a katonáknak" − összegzi a lényeget Horváth Tibor ezredes. A HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal hadtáposztályának vezetője kérdésünkre elárulja: a jövőben mindenképpen felhasználják majd a kísérlet eredményeit a ruházati fejlesztések során.

Fotók: Galovtsik Gábor