Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Csőre töltve – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2017. február 15. 13:44

A Krím orosz katonai erőkkel történt elfoglalásának, majd a kelet-ukrajnai háború eseményeinek köszönhetően ismét az országvédelmi képességek kerültek előtérbe a NATO-ban. Fokozottan vonatkozik ez a leginkább érintett kelet-európai tagországokra.

1596027653
Az Ukrajna fennhatósága alá tartozó Krím orosz elfoglalása még különösebb harcok nélkül, elsősorban a különleges műveleti képességű katonai és belügyi erőkre támaszkodva történt 2014 márciusában. A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk járások területén 2014 augusztusa óta változó intenzitással, de folyamatosan zajló ukrán–orosz háborúban azonban a két fél már inkább a hagyományos hadviselés eszközeit és módszereit alkalmazza. Ennek során kiemelt szerep jut a tüzérségnek; mindkét oldalon nagy számban vetettek és vetnek be csöves, illetve rakétás tüzérségi rendszereket. A technikai fölény egyértelműen az orosz hadsereg oldalán áll: ma már modern, digitális tűzvezető képességgel ellátott, főleg önjáró rendszereket (mint amilyen a 2S19M2 Mszta-Sz) használnak az ukrán célpontok hatékony, gyors és pontos támadására.

A „keleti változások" nem kerülték el a NATO figyelmét sem. A 2001 óta főként az aszimmetrikus hadviselést szorgalmazó katonai szövetség számára ma már ismét Oroszország elrettentése, a tagországok területének hatékony katonai védelme az elsődleges feladat. Ebben viszont nagy szerepet kap (mások mellett) az önjáró tüzérségi rendszerek fejlesztése. Mindeközben Kelet-Európa pedig figyel, tanul – és modernizál.

További részletek a Magyar Honvéd magazin február 17-én, pénteken megjelenő számában!