Egységes európai emlékezéskultúrára lenne szükség

Markus Meckel hangsúlyozta: a múlt értékelésénél azokra az értékekre kellene a jövőben támaszkodni, amelyeket a Lisszaboni Szerződésben már rögzítettek. Elismerte ugyanakkor, hogy a második világháború kapcsán nagyon nehéz lesz ilyen közös emlékezéskultúrát kialakítani, főként Németország esetében, mert a németek mindenhol agresszorként léptek fel a világégésben. Emlékeztetett, hogy Magyarország pedig a tengelyhatalmak oldalán állt, így „a közösen eltöltött agresszori időszakot" közösen kellene feldolgozniuk. „Figyelembe kell venni, hogy a temetőkben nagyon gyakran együtt nyugszanak a bűn elkövetői és az áldozatok, illetve, hogy ezek az emberek egyben a mi nagyapáink, apáink és testvéreink" – mondta, hozzátéve: a közös emlékezéskultúrának éppen az a feladata, hogy ezeket a kérdéseket megbeszéljük.

Az idei évben a VdK elsősorban a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaira koncentrál, kiemelt figyelmet fordítva Ukrajnára és Belorussziára. Tavaly egyébként Magyarországon mintegy 300 német katonát exhumáltak, ami – szavai szerint – hetven évvel a háború után soknak tűnhet, de eközben Oroszországban 19 ezer katona testét találták meg. Teljes 2014-es működésük során pedig 30 ezer újratemetés történt. „Hetven évvel a második világháború után még mindig megvan arra a lehetőségünk, hogy ennek a 30 ezer katonának az egyharmadát név szerint azonosítsuk" – fűzte hozzá Markus Meckel.

Az általa vezetett szervezettel kapcsolatban elmondta: közvetlenül az első világháború után, 1919-ben alakult társadalmi összefogással, az államnak ugyanis nem voltak forrásai erre a célra. Az alapítványi formában működő társaság a maga nemében az egyik legrégebbi a világon, és összesen 832 katonai temetőt tart fenn 45 országban. A magyarországi  második világháborús német katonai veszteség mintegy 54 ezer fő, amiből 35 ezer elesett név szerint ismert (az első világháborúból 617 veszteségi jelentést ismernek). Jelenleg egyébként tizenöt második világháborús német−magyar katonatemető található hazánkban, amelyeket a VdK tart fenn. A legnagyobb közülük a budaörsi, ahol több mint 15 ezer német és 800 magyar katona nyugszik.

A VdK kiemelt jelentőségűnek tartja az ifjúsági nevelést is, ezért nemzetközi hadisírgondozó táborokat szerveznek például Magyarországon is. Mint Markus Meckel mondta, ennek célja elsősorban a közös európai múlt és szellem megismertetése a fiatalokkal. Az idei évben egyébként több országból érkeznek – a VdK programjában – fiatalok, akik a veszprémi és a budaörsi katonai temetők karbantartásában  segédkeznek.

Markus Meckel a honvédelmi miniszter meghívására érkezett Magyarországra, látogatása négy napja alatt egyebek mellett megbeszélést folytatott Hende Csabával a két ország hadisírgondozó együttműködéséről, valamint áttekintette a magyar társszervezet vezetőjével az aktuális szakmai kérdéseket és a közeljövőben tervezett közös projekteket. Ellátogatott továbbá a budaörsi és székesfehérvári német−magyar katonatemetőbe, és átvette a Bethlen Gábor-díjat is a Parlamentben. Az elismerés átadásakor Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta: Markus Meckel – aki a szocialista Kelet-Németország utolsó külügyminisztere volt − legjellegzetesebb tulajdonsága az a belső szabadság, amellyel az NDK sötétszürke világában kiállt a gondolkodás, a hit és a cselekvés szabadsága mellett. „Ez tette őt a közép-európai ellenzéki együttműködés egyik központi alakjává" − tette hozzá a miniszter.

A magyar és a német szervezetnek 2015-ben még két közös, kiemelt programja lesz: április 29-én a németországi halbei temetőben tartják a második világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából rendezendő nemzetközi emlékünnepséget, amelyre Magyarországot is meghívták, valamint szeptember 26-án lesz a fehéroroszországi berjosai német katonatemető magyar parcellájának avatóünnepsége.

Fotó: Rácz Tünde