Érdemi együttműködés Szlovéniával

A találkozó kezdetén dr. Benkő Tibor gratulált Karl Erjavec szlovén védelmi miniszter nemrégiben történt kinevezéséhez, majd kiemelte, hogy a két ország konstruktív és baráti kapcsolata már 2014-ben is megmutatkozott, amikor is aláírták a közös légtérvédelmi egyezményt. Hazánk honvédelmi minisztere kiemelte, hogy nemzeteink katonai kapcsolatát a kiegyensúlyozottság és az érdemi együttműködés jellemzi, amely Szlovénia NATO-taggá válásával a szövetségesi együttműködés szintjére emelkedett.

Mint dr. Benkő Tibor az egyeztetés során kijelentette: Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (MLF) és az EU-harccsoport (BG) keretében történő együttműködéseknek. Több előremutató program is elindult a képzés-kiképzés, valamint a légtérvédelmi együttműködés terén, és nem utolsósorban az első világháborús centenáriumi megemlékezés keretében is. A honvédelmi tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelt célja a regionális – például a V4-országok közötti – és multilaterális kezdeményezések folytatása, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása, magasabb fokú hasznosítása, valamint a közép-európai tengely erősítése.

A plenáris ülés egyik fő témája volt a Nyugat-Balkán biztonsági helyzete, amely nemcsak Magyarország, de Szlovénia számára is kiemelt jelentőségű. Közös érdek a régió biztonsági környezetének és stabilitásának megteremtése. A tárgyalás folyamán egyetértés volt abban, hogy a Nyugat-Balkán további kihívásai, mint például az illegális migráció, a korrupció és a szervezett bűnözés megfelelő választ igényelnek. „Ilyen értelemben gondolkodásunk középpontjában a térség euroatlanti integrációja áll" – hangzott el.

A NATO-s szerepvállalással kapcsolatban dr. Benkő Tibor kihangsúlyozta, hogy az eddigieknél többet kell tenni a Szövetség kohéziójának fenntartásáért. Mint fogalmazott, hazánk 2015 óta évről évre emeli védelmi kiadásait, amelyek 2024-re elérik a kétszázalékos GDP-arányt, a jövő évtől kezdődően pedig a honvédelmi költségvetés húsz százalékát modernizálásra költi a tárca. „A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében megvalósul a NATO-képességcél is, továbbá Magyarország fenntartja mintegy ezerfős nemzetközi békeműveleti hozzájárulását is, amelynek fókuszában a különböző NATO-műveletek és a Nyugat-Balkán áll" – sorolta a stratégiai feladatokat a tárcavezető.

Az elmúlt éveket meghatározó illegális bevándorlás jelenlegi helyzete kapcsán dr. Benkő Tibor kijelentette, hogy Afrika és a Közel-Kelet állandósuló válságaival szemben Európának külső határainak megerősítésével kell védekeznie, s ezért figyelni és elemezni kell a migrációs folyamatokat, azok regionális következményeit, valamint a válaszadási lehetőségeket. Véleménye szerint Európa sebezhetőségét növeli, hogy törésvonalak alakultak ki az egyes EU-tagállamok között a migrációs válság kezelésével kapcsolatos számos kérdésben. A két miniszter között egyetértés volt abban, hogy csakis egységes európai összefogás nyújthat megoldást. A migráció témájában Magyarország és Szlovénia között határozott egyetértés van a schengeni külső határok megerősítésében, a belső határon bevezetett ellenőrzések felszámolásában, valamint a schengeni rendszer megfelelő működéséhez való visszatérés fontosságában.

A tárgyaláson szó esett arról is, hogy jövőre Magyarországon tartják a COOPSEC 19 elnevezésű gyakorlatot, amely egy, a Nyugat-Balkánt esetlegesen elérő újabb tömeges illegális migrációs hullám kezelését hivatott kezelni a belügyi és rendvédelmi szervek, illetve a nyugat-balkáni országok bevonásával.