Erős országhoz erős hadsereg kell

Az Országgyűlés a Magyar Honvédség létszámának jelentős emeléséről döntött. Miért volt szükség erre?

Az első Orbán-kormány ciklusának végén, 2002-ben a honvédség 45 ezer főből állt, a magyar társadalmat, gazdaságot romba döntő nyolc év szocialista–szabad demokrata kormányzás után 2010-re 23 950 főben maximálták a létszámot, úgy, hogy közben megszüntették a kötelező sorkatonaságot is. Az akkori baloldali-liberális politikába pontosan beleillett a Magyar Honvédség leépítése, ez egy tudatos folyamat volt a részükről. A sereg azonban nemcsak létszámában, hanem technikai eszközeit, harci képességeit tekintve is óriási veszteségeket szenvedett a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején: felszámolták az önjáró tüzérséget és a harckocsizó csapatok döntő többségét, lánctalpas gyalogsági harcjármű nélkül maradtak az alakulatok, a légierő szállítóképessége is csaknem megszűnt. A laktanyák, szolgálati helyek jó részét pedig bezárták. Mindössze 17(!) fő tartalékos katonája maradt a honvédségnek. Ez így nem maradhatott, ezért 2010 óta több lépésben növeltük a honvédség létszámát.

A szocialista tárcavezetés a sorkötelezettség megszűntét, 2004-et követően a katonakorúakkal kapcsolatos nyilvántartásokat is megsemmisíttette. Mi volt ennek az oka?

A hadrafoghatósággal kapcsolatos felmérések megsemmisítése is nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy ne lehessen erős honvédséget fenntartani. Az akkori döntéshozók fő érve az volt, hogy a NATO majd megvéd minket, ha baj lesz. Hiába figyelmeztettek a katonák, a szakértők, az akkori ellenzék, hogy ez nem így van, hazugság, amit az elvtársak állítanak. A NATO mi vagyunk, az egyes tagállamok önvédelmi, katonai és együttműködési képessége adja a szövetség erejét. 2010 előtt a NATO által elvárt hozzájárulást sem tudtuk teljesíteni. Véleményem szerint a honvédség terén ugyanaz érvényesült, mint ami a külföldi cégeknek eladott energetikai szolgáltatóknál, a közműcégeknél is tapasztalható volt: a külföld szervilis kiszolgálása, a magyar érdek teljes háttérbe szorítása. Ezzel szemben mi azt valljuk, hogy Magyarország szuverenitásának és a magyar emberek biztonságának legfőbb garanciája a Magyar Honvédség.

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program a haditechnika modernizálásán, cseréjén túl a létszámot is bővíti. Hány katonája lesz jelen állás szerint 2026-ban a Magyar Honvédségnek?

Most 37 650 főben határoztuk meg a honvédség létszámát, ami 13 700 fős emelkedés 2010-hez képest. Az önkéntes tartalékosok létszáma pedig a 17 főről mára átlépte a 8000 főt, ez pedig 20 000-re fog nőni 2026-ig. Ki kell emelnem: a katonai eskü a legmagasabb szintű elköteleződést jelenti, azt, hogy a katona az élete árán is meg fogja védeni Magyarországot és a magyar embereket. Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében Dobó István várkapitánnyal mondatja ki a ma is időszerű igazságot: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében."

Holnap fog szavazni az Ország­gyűlés arról, hogy 50 év legyen a hadkötelezettség felső korhatára. Miért van erre szükség?

A vitában már kiderült, hogy ezt se fogja támogatni az ellenzék, pedig világosan fogalmazunk az előterjesztésben. A 40 és 50 év közöttiek korosztálya a legnagyobb létszámú. A népi bölcsesség úgy tartja, ekkorra válnak férfivá az ifjak. Nekik nehezen tudná bárki is bebizonyítani, sőt egyenesen sértésnek vennék azt, hogy háborús védelmi helyzetben egy 45 éves magyar ember alkalmatlan lenne arra, hogy megvédje családját, otthonát, hazáját. Európában egyetlen országban sincs 40 évben maximálva a behívhatóság korhatára, ezt szintén a hazai baloldal szabta ilyen alacsonyra. Mindenhol magasabb, például Csehországban, Ausztriában, Dániában 50, Romániában 55, Finnországban és Lengyelországban 60, Szlovéniában pedig 63 év a korhatár. Le kell szögezni: erős hadsereg nélkül nincs erős ország. Az pedig 2015-ben, a tömeges bevándorlás idején már bebizonyosodott, hogy az illegális migráció a jogi és műszaki határzár mellett az élőerős védelemmel, a határvadászok mellett a hadra fogható honvédjeink határra vezénylésével állítható csak meg.

A nagyobb és ütőképesebb Magyar Honvédségbe van elég jelentkező? Meg tudják tartani a most szolgálókat?

Komoly kihívás a jelenlegi jó gazdasági körülmények között a toborzás. Ne felejtsük el, hogy tavaly 16 százalékos reálbér-növekedés volt a nemzetgazdaságban. A katonai életpályamodell része az elmúlt évek összesen 50 százalékos illetményemelése, amiből még jövőre hátravan 5 százalék. Az a szervezeti változás, ami szétválasztja a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédség Parancsnokságát, az önálló honvédségi állománytábla szintén elő fogja segíteni a toborzást és a meglévő katonák megtartását.

Milyen a Magyar Honvédség társadalmi megítélése?

Egyre szélesebb a társadalmi elismertsége a magyar katonának, újra példa és tisztelt hivatás lett az emberek előtt. Nagyon sok rendezvényen jelennek meg ma a honvédek, állnak díszőrséget állami, önkormányzati ünnepségeken, megemlékezéseken. Ezekre jó példák az elmúlt évek centenáriumi rendezvényei, a száz évvel ezelőtti I. világháborúval kapcsolatos megemlékezések vagy legutóbb a szintén évszázados születésnapját ünneplő HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Országszerte rengeteg történelmi hadijáték, haditorna van, ami iránt óriási az emberek érdeklődése, és ezeken a honvédség is részt vesz. Ezeknek a rendezvényeknek nagyon nagy jelentőségük van a toborzás szempontjából is.

Ez a centenáriumi emlékezés érinti a határon túli magyar részeket is?

Ebben a kérdésben is a Kárpát-haza nemzeti egységére, a Kárpát-medencei népek együttműködésére koncentrálunk. Múlt héten például a Partiumban és Moldáviában voltam a magyar honvédhősök felújított síremlékeit felszentelni. Szatmárnémetiben és Bölcben önkormányzati és állami ünnepség keretében, katonai tiszteletadás és keresztény szertartás mellett történt meg az avatás. Csángóföldön, a székelyföldi Homoród-mentén és a Partiumban – Szlanikfürdőn, Lövétén és Nagyszalontán – pedig kutatókkal, muzeológusokkal és a helyi vezetőkkel közösen olyan magyar katonai sírokat, emlékhelyeket kerestünk fel, amelyeket eddig nem ismertünk vagy rossz állapotban vannak, így feltárásra és felújításra szorulnak. S ha már ott jártunk, egy-egy koszorút is elhelyeztünk, egy-egy nemzeti színű gyertyát is gyújtottunk ott nyugvó hőseink emlékére. Megfogadtuk és a települések vezetőinek kezet adtunk rá, hogy hamarosan ezeket az emlékhelyeket is felújítjuk.

Az ellenzék folyamatosan bírálja a honvédelmi, hazafias nevelést.

Az ifjúság körében is ott vagyunk, hiszen ez a kulcs a haza fegyveres szolgálatának megújítására. Gondolok itt a kadétprogramra, a saját iskoláinkra, amit szintén a nulláról kellett újraindítani. Az első ilyen intézmény, a székely hadosztály kitűnő parancsnokáról elnevezett debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 2014 nyarán nyílt meg, idén már három és félszeres volt ide a túljelentkezés. A minisztérium több ilyen iskola indítását is tervezi. A szakképző iskolákban OKJ-s honvédelmi képzések folynak. A honvédelmi alapismeretek tantárgyat már 59 tanintézményben oktatják, az érdeklődés pedig óriási. Ennek a tantárgynak a keretében a hétköznapokban is használható tudást kapnak a fiatalok, gondolok itt a térképolvasásra, a tájékozódásra, az elsősegélynyújtásra, az alapvető túlélési fogásokra. A 12–18 év közöttieket pedig várják a honvédelmi táborok, amelyek szintén növekvő népszerűségnek örvendenek. A főiskolákon és egyetemeken is jelen vagyunk ösztöndíjprogramokkal. Ilyen például a Mészáros Lázár-ösztöndíj. Úgy látom, hogy az irány jó, ami a toborzásban is érezteti a hatását.

Hol tart a fegyvergyártás újraindítása?

Az egykor komoly, exportképes magyar hadiipart is szinte teljesen padlóra vitték az elvtársak. Katonai célra szó szerint egyetlenegy darab töltényt sem gyártott az ország. Ez is óriási kiszolgáltatottságot jelentett. Az idén átadott kiskunfélegyházi Arzenál fegyvergyár cseh licenc alapján megkezdte a honvédség és a rendvédelmi erők számára gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok gyártását. A digitális katona program keretében 2019-től kezdve ezekkel a kézifegyverekkel szereljük fel a Magyar Honvédséget. A kézifegyverekhez a lőpor- és lőszergyártás is Magyarországon fog történni. Mindez a magyar gazdaságot is pozitívan fogja érinteni, mert ezeket az eszközöket nemcsak legyártani, hanem karbantartani, kiegészítő – célzó, tűzvezető – eszközökkel is el kell látni, később modernizálni, sőt a hazai igények kielégítése után exportálni is lehet. És nem fogunk a kézifegyverek gyártásánál megállni. Itt is a magyar érdek a meghatározó.

Katonáink nemcsak itthon, hanem külföldön is elismertek. Bővülnek a honvédség missziói?

Jelenleg négy földrészen, tizennégy országban, huszonhárom misszióban több mint ezer katonával vesz részt a Magyar Honvédség. Olyan forró pontokon is jelen vagyunk, mint Afganisztán, Irak. A magyar katonát szövetségeseink elismerik, becsülik. Tábornokaink, tisztjeink, altisztjeink felelős, vezető beosztásokat látnak el a közös parancsnokságokon. Katonáink ugyanígy példás és tisztelt tagjai a NATO-, az EU- és az ENSZ-misszióknak egyaránt.

Mi a jelentősége a most megalakult V4-es harccsoportnak?

Történelmi, politikai és gazdasági alapjai is vannak Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia egyre szorosabb katonai együttműködésének. A migrációs válság csúcspontján, 2015–2016-ban ezek az országok siettek segítségünkre, belügyi, illetve katonai erőkkel segítették déli határaink megerősítését, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Ekkor fogalmazódott meg, hogy az EU-n és a NATO-n belül egy közép-európai együttműködésnek is létjogosultsága van. A V4-harc­csoporthoz Horvátország is csatlakozni szeretne. Ennek a közép-európai kooperációnak békeidőben, például a közös fegyvergyártás területén is nagy jövője van. Nem utolsósorban pedig egy európai hadsereg egyik magja, próbája lehet a V4-ek katonai szövetsége.

Demeter Márta ügyét követően a honvédelem kapcsán lehet számítani az ellenzékre, lehet konszenzus ebben a stratégiai kérdésben?

Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő, a Honvédelmi és rendvédelmi bizottság tagja vétkesen megszegte esküjét. Visszaélt parlamenti mandátumával, nem nyilvános katonai információt hozott nyilvánosságra, és azt meg is hamisította. Véleményem szerint ezt szándékosan, politikai érdekből tette, ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelent tevékenysége. Egy ENSZ-misszióban szolgáló magyar katona és családja adatait hozta nyilvánosságra. Ez nem játék, tudunk olyan esetről szövetségeseink esetében, amikor egy műveleti adat nyilvánosságra kerülése emberéletekbe került. Bízom benne, hogy a Demeter Márta elleni eljárások kellő szankciókkal zárulnak. Elgondolkodtató, hogy nemcsak a pártja, hanem szó szerint a teljes ellenzék összezárt mögötte. Az is jelzésértékű, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke a teljesen törvényes „Gruevszki-ügyben" azonnal összetrombitálta a testület ülését, azonban Demeter Márta kiszivárogtatási és hamisítási ügyének esetében ezt nem tartotta fontosnak. A bevándorlással kapcsolatban is hasonló a helyzet: a magyar ellenzékre a haza védelmének ügyében sem lehet számítani. Számukra a pártérdek és az önző politikai karrier felülírja a nemzeti érdeket is.