Erősödniük kell a NATO-tagállamok hadseregeinek

A helyettes államtitkár A 2018-as brüsszeli NATO csúcstalálkozó értékelése és annak hatásai Magyarország biztonságpolitikájára című előadásában elmondta, az egész világon megváltozott a biztonsági környezet, aminek okaiként például a mind instabilabb államokat, a kiber-fenyegetést és az éghajlatváltozást említette. A változás Európában is érezhető; a fő fenyegetések keletről és délről (migráció) érkeznek. 

Magyarországnak ugyan stabil a biztonsági helyzete, de erősödő külső fenyegetésekkel kell szembenéznie. Ukrajna, a migráció, a törékeny nyugat-balkáni helyzet, a hibrid hadviselés, a kibertámadások és a terrorakciók mind veszélyt jelentenek közvetve Magyarországra is.  A fenyegetések hatására egyfajta adaptációs kényszer nehezedett a NATO-ra és az Európai Unióra, ami azzal járt, hogy a biztonság alapértékké, a katonai erő pedig megkerülhetetlenné vált a biztonság garantálásában. 

Dr. Vezekényi Csaba felidézte, az észak-atlanti szövetség tagállamai 2014-es walesi csúcsértekezletükön azt vállalták, hogy katonai kiadásaik 2024-re megközelítik GDP-jük 2 százalékát, míg a kiadások 20 százalékát fejlesztésekre fordítják. A júliusban tartott brüsszeli NATO-csúcson már egyértelműen a közös teherviselés került középpontba. Hozzátette, Magyarország a kezdetektől komolyan vette a védelmi források emelését, s a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően már jövőre elérheti, hogy a büdzsé 20 százalékát fejlesztésekre fordítsák.

Fotó: Dévényi Veronika