Gyors győzelem – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2016. augusztus 11. 15:10Bár a legnagyobb titoktartás közepette csatlakozott a hármas szövetséghez (vagyis papíron a központi hatalmak táborához tartozott), Románia az első világháború kitörésekor semleges maradt. Idővel természetesen mindkét hadviselő fél maga mellé akarta állítani, s végül az antant akarata érvényesült: 1916. augusztus 27-én a balkáni ország az ő oldalukon lépett be a harcokba.
A frissen függetlenné vált, s a politikai elszigeteltségből kitörni igyekvő Románia részben a nagy vetélytárs Bulgáriával akkor még baráti viszonyt ápoló Oroszország egyre növekvő balkáni befolyásának ellensúlyozása érdekében döntött úgy, hogy szövetségre lép az Osztrák–Magyar Monarchiával, illetve a Monarchia által a Német Birodalommal. Az 1883. október 30-án, Bécsben aláírt szerződésről azonban Károly román királyon és néhány bizalmi emberén kívül egyetlen román politikus sem tudott, s a szélesebb közvélemény előtt a későbbiekben is titokban maradt. A megállapodás öt esztendőre szólt, ám amennyiben azt a határidő lejárta előtt egy évvel nem mondták fel, illetőleg a szerződés szövegén egyik fél sem kívánt változtatni, akkor a dokumentumot automatikusan további három évvel meghosszabbítottnak tekintették a felek, akik emellett kölcsönösen a legteljesebb titoktartást fogadták. A szerződéshez még aznap hozzájárult a Német Birodalom is, de csak 1888. május 15-én csatlakozott a bécsi egyezményhez, miáltal Románia a hármas szövetség tagjává vált.
Szerződés ide vagy oda, a Monarchia és Románia kapcsolata soha nem nyugodott szilárd alapokon, s a kezdet óta nélkülözte az őszinteséget, elsősorban azért, mert a kis délkelet-európai állam magának akarta Erdélyt. Ebből adódóan az ország az 1912–13-ban megvívott két balkáni háború után már inkább az antanthatalmakhoz húzott, mert úgy érezte, hogy azok támogatásával végre beteljesedhet a terület megszerzésére vonatkozó régi álma.
További részletek a Magyar Honvéd magazin augusztus 12-én, pénteken megjelenő számában.
Szerződés ide vagy oda, a Monarchia és Románia kapcsolata soha nem nyugodott szilárd alapokon, s a kezdet óta nélkülözte az őszinteséget, elsősorban azért, mert a kis délkelet-európai állam magának akarta Erdélyt. Ebből adódóan az ország az 1912–13-ban megvívott két balkáni háború után már inkább az antanthatalmakhoz húzott, mert úgy érezte, hogy azok támogatásával végre beteljesedhet a terület megszerzésére vonatkozó régi álma.
További részletek a Magyar Honvéd magazin augusztus 12-én, pénteken megjelenő számában.
