Hatalmi játszmák – Magyar Honvéd magazin kiajánló
Szöveg: honvedelem.hu | 2014. május 8. 15:02Az első világháborút megelőző évtizedek Európában korántsem a béke jegyében teltek. Kontinens-szerte egymást követték a kisebb-nagyobb konfliktusok, amelyek azon túl, hogy átrajzolták az országhatárokat, elvetették a majdani nagy világégés magját is.
Az európai országhatárok átrajzolásának fontos állomása volt a széttagolt Németország egyesítése; erről a kontinens vezető politikusai úgy vélekedtek, hogy Ausztria és a Habsburg-ház vezetésével fog megvalósulni. A Habsburgok a német államok viszonylag laza föderációját képzelték el, elsősorban azért, hogy a nem német területeiket (például Magyarországot) is megtarthassák. Az egység megteremtésében mindazonáltal komoly vetélytársuk akadt a 19. század második felére: a legnagyobb és a legdinamikusabban fejlődő német állam, Poroszország, illetve az ott uralkodó Hohenzollern-dinasztia.
Ausztria vagy Poroszország?
1862 szeptemberében I. Vilmos porosz király a nagy diplomáciai tapasztalattal rendelkező korábbi szentpétervári és párizsi nagykövetet, Otto von Bismarckot nevezte ki miniszterelnökké, aki a parlament megkerülésével nagyszabású haderőreformot hajtott végre. Az eredmény egy rendkívül ütőképes hadsereg lett, melynek birtokában Poroszország immár aktív külpolitikát folytathatott.
(További részletek a Magyar Honvéd magazin május 9-én, pénteken megjelenő számában!)
