Hősök lépteinek nyomában
Szöveg: Snoj Péter | 2016. szeptember 1. 9:31Huszár és gyalogos hagyományőrzők járták be Erdély egykori csatatereit. Románia száz évvel ezelőtti, 1916. augusztus 27-i hadba lépésének évfordulóján a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár tagjai emlékmenettel és koszorúzásokkal tisztelegtek a harcokban elesett hősi halottak emléke előtt. (Képriportunk.)
Az első világháború korabeli egyenruhát viselő hagyományőrzők a Gyergyószentmiklós és Csíkszereda közötti hegyeket, völgyeket járva emlékeztek meg az ott elesett hősi halottakról.
Kilenc huszár lóháton…
…és három gyalogos – kiegészülve a kocsi hajtóival – trainwagenen teljesítette a menetet.
Románia 1916. augusztus 27-én, felhagyva addigi semlegességével, az antant oldalán belépett a Nagy Háborúba. Három román hadsereg indult meg nyugatra, hogy elfoglalja Erdélyt és elérje Magyarországot. A harmincnégyezer fős osztrák-magyar védők négyszázhúszezres támadóerővel álltak szemben
A német csapatokkal kiegészült monarchiás erők végül sikeresen megállították és visszavonulásra kényszerítették a román hadsereget.
E csaták hősi halottjai emléke előtt tisztelegtek az Erdélyi Hadszíntér Hősei Emlékmenet résztvevői.
Miután a huszárok és az őket követő lovaskocsin utazó gyalogság elhagyták Gyergyószentmiklóst, Karcfalva felé vették az irányt.
Másnap elérték Csíkszeredát, ahol a város plébánosa, Darvas Kozma József esperes részvételével megkoszorúzták az első és második világháborús hősök emlékművét.
Az emlékmenet második felében hegyeken és erdőkön átvágva tértek vissza Gyergyószentmiklósra.
A települések lakói szeretettel és hálával fogadták az érkező katonákat, hiszen szüleik, nagy- és dédszüleik korát idézték fel bennük.
A napi harminc kilométeres táv ugyan embert és lovat próbáló volt e vadregényes tájon, a természet gyönyörűsége mégis mindenkit kárpótolt és hajtott tovább előre.
A célba érkezést követően a hagyományőrzők Sándor Zsolt őrnagytól, az emlékmenet parancsnokától átvehették az eredetileg 1916-ban kiadott Erdély őre sapkajelvény pontos másolatát, amit ezután büszkén hordhatnak korabeli egyenruhájuk ékítményeként.
