Konferencia Czetz János emlékére

A rendezvény az erdélyi örmény származású honvédtábornoknak, Czetz Jánosnak állított emléket, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában Bem tábornok vezérkari főnökeként, majd a világosi fegyverletételt követően a magyar emigráció politikai és katonai tevékenységében alkotott maradandót. Az olaszországi magyar légió szervezésében is aktív szerepet vállalt, de a francia−osztrák háborút lezáró villafrancai békekötés utáni csalódottság miatt családjával együtt elhagyta Európát, és véglegesen Buenos Airesben telepedett le. Új hazájában hosszú és tartalmas életutat élt, 1904-ben bekövetkezett halála után a Buenos Aires-i Katonai Akadémia előtt embernagyságú ércszobrot állítottak emlékére.

A konferenciát dr. Nagy Péter alezredes, az MH Geoinformációs Szolgálat főmérnöke nyitotta meg, majd Maximiliano Gregorio-Cernadas, az Argentin Köztársaság nagykövete szólt a jelenlévőkhöz, aki számos történelmi és kulturális példával mutatott rá a mélyen gyökerező argentin−magyar kapcsolatokra. „Argentína sok külföldi munkásságából építkezett. Köztük voltak azok a magyarok is, akik a szabadság és a kreatív munka országát kívánták felépíteni. Az ország több százezer olyan magyarnak jelentett biztos menedéket, akik a ma Argentínájának formálásában működtek közre. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyarság nekünk, argentinoknak nem egy idegen entitás, hanem egy olyan, amit csodálhatunk" – mondta.

Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke az örmény diaszpóra múltjáról és jelenéről tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra a magyar parlament által 2011-ben elfogadott törvényre, amelynek köszönhetően országos, fővárosi, valamint kerületi szinten is ápolható a nemzetiségek kultúrája. Elmondta: a Fővárosi Örmény Önkormányzat Czetz János honvédtábornokról elnevezett kitüntetést alapít, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán végzett, legeredményesebb hallgatónak adományoznak majd minden évben.

Ezt követően dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette, hogyan él Czetz János emléke napjaink magyarországi és erdélyi közösségeiben.

Fenn kell tartani az emlékezetet, hiszen az ősök bennünk élnek tovább − mondta Bereczkiné Máté Judit, nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanár és néprajzos, aki Czetz János testvérének leszármazottjaként ápolja az egykori honvédtábornok emlékét. Hozzátette: a családtörténet fenntartása, kutatása nagy jelentőségű hagyomány, hiszen családok történetéből épül fel a nemzetek történelme is.

Kövér György huszárkapitány, hagyományőrző és Zsigmond Zoltán, a gidófalvi Czetz János Általános Iskola volt igazgatója Czetz János erdélyi gyökereit és a hozzá kötődő hagyományokat ismertették előadásukban. A Gidófalván található emlékhelyek, műemlékek története mellett szó esett arról is, hogy az elmúlt évtizedekben kiknek a nevéhez fűződik Czetz János emlékezetének ápolása.

Prof. dr. Csikány Tamás ezredes Czetz János pályafutásának azon időszakát mutatta be, amikor Kézdivásárhelyen, majd Bécsújhelyen megszerezte az elméleti tudását és gyakorlati tapasztalatát. Elhangzott: a fiatal akadémikus a kivételes tehetségű tanulók közé tartozott, 1842-ben évfolyamelsőként avatták tisztté. Noha csapatgyakorlatot nem igazán szerzett, becsülete és tehetsége mégiscsak előrevitte odáig, hogy 1848 nyarán felajánlotta szolgálatait a magyar honvédseregnek.

Czetz János nevéhez fűződött a „Magyar Hadnyelvtan a császári és királyi osztriai hadsereg tisztjei számára"  című könyv elkészítése is, amely tulajdonképpen a korabeli katonai terminológia magyarosítása volt. Erről értekezett prof. dr. Balázs Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára Czetz János − A Magyar Hadnyelvtan elkészítése című előadásában.

A konferencia második részét dr. Kedves Gyula ezredes, főtanácsadó, az Országgyűlési Múzeum vezetője nyitotta meg Egy „szürke eminenciás" honvédtábornok – Czetz János, az erdélyi hadjárat és haderő-szervezés kulcsfigurája című előadásával. Rámutatott arra, hogy az erdélyi hadjárat időszakában Bem József tábornok és Czetz János tábornok mennyire jól kiegészítették egymást. Bem született stratégaként nem ismert lehetetlen hadműveleti helyzetet, képes volt arra, hogy akár vesztes pozícióból talpra álljon, viszont ehhez szüksége volt egy olyan „másodvezérre" mint Czetz. „Nagyon sokszor Czetz az, aki fékezi a túl heves természetű Bemet. Volt, amikor sikerült neki – Piskinél −, és volt, amikor nem sikerült neki – Vízaknánál. Czetz végezte a stratégiai aprómunkákat, a nagy elméleti felkészültséget igénylő tervezőmunkát, magyarán keze alá dolgozott egy kitűnő hadvezérnek" − mondta.

Dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója Czetz János európai emigrációs tevékenységéről, a szabadságharc bukása utáni évekről, németországi, franciaországi, törökországi, valamint spanyolországi tartózkodásáról emlékezett meg.

Czetz János argentínai katonai pályafutását tárta elénk előadásában Siposné prof. dr. Kecskeméti Klára ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanára, ezen belül kiemelve azt megbecsülést, amelyet a honvédtábornok új hazájától megkapott. Ugyan új hazájában Czetz szerette volna a tábornoki rendfokozatát elfogadtatni, egy hónapi hiábavaló várakozás után Buenos Airesben földmérő munkát vállalt. Nem sokkal később ezredesi rendfokozatban a katonamérnöki osztály parancsnokává nevezték ki, majd a nevéhez fűződött egy műszaki csapattest felállítása is. Feltérképezte a brazíliai, illetve a paraguayi határvidéket, majd 1870-ben az ország első katonai oktatási intézményének igazgatója lett. 1884-ben megalapította az Academia Militart, emellett kinevezték a hadsereg vezérkara 4. osztályának főnökévé, majd 1895-ben nyugállományba vonult. Bár tervezte a hazajövetelét a magyarországi millenniumi ünnepségsorozatra, egészsége rohamos romlása miatt az útra már nem vállalkozott. A magyar szabadságharc és az argentin hadsereg kiváló tisztje 1904-ben hunyt el.

Végezetül Asqui Jorge Kristóf doktorandusz − Magyarok Latin-Amerikában címmel – tartott előadást.

A konferencia zárását követően Tömböl László nyugállományú mérnök vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a honvedelem.hu kérdésére elmondta: a Hadtudományi Társaság egyik célkitűzése, hogy minél szélesebb körben megismertesse a társadalommal a történelmi múltat és a honvédelem ügyét. Ennek kiemelkedő személyisége volt Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak egy kevésbé ismert honvédtábornoka. ,,Azokat az értékeket, amelyeket Czetz János életében vallott és megtestesített, minden mai magyar katona magáénak vallhat és vállalhat" − fűzte hozzá a Hadtudományi Társaság elnöke.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária