Koreai atomjátszma – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2017. október 9. 14:25A 2017-ben végrehajtott rakétakísérletek és a szeptember 3-i nukleáris robbantás egyértelművé tették, hogy Észak-Korea de facto atomhatalommá vált. Vajon változtat-e ez a Koreai-félsziget környezetének geopolitikai erőviszonyain?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (NKE SVKK) igazgatója, Tálas Péter, illetve két munkatársa Háda Béla és Péczeli Anna által írt „Észak-Korea: az önmagába zárt atomhatalom" című elemzésében hangsúlyozza: bár más forrásból a bejelentésnek egyetlen eleme sem nyert megerősítést, azt senki sem vonja kétségbe, hogy a phenjani rezsim minden korábbinál nagyobb (feltehetően kétfázisú, fúziós) nukleáris robbantást hajtott végre. Miképpen az is egyre inkább vitathatatlan tény – különösen a 2017-es észak-koreai rakétakísérletek tükrében –, hogy az ország de facto atomhatalom, amely már képes atomfegyverei célba juttatására.
Észak-Korea napjaink legmilitarizáltabb állama. Létszámát tekintve a csaknem 1,2 millió fős hadserege a negyedik legnagyobb a világon. Ezt egészíti ki 600 ezer tartalékos, illetve a Munkás-Paraszt Vörös Gárda paramilitáris egységeibe szervezett 5,7 millió fő. Az ország védelmi költségvetésének GDP-ből való részesedése 2004 és 2014 között – szakértői becslések szerint – éves átlagban 23,3 százalékot (összegszerűen 3,5 milliárd dollárt) tett ki, s ezzel az észak-koreai rezsimnek a legnagyobb arányúak a katonai kiadásai. A nagy létszámú haderő ugyanakkor elavult hagyományos fegyverzettel rendelkezik. Az ország emiatt nem csatlakozott a vegyi és biológiai fegyverek betiltását előíró nemzetközi egyezményekhez, s ugyanezért indította el az 1990-es években, majd gyorsította fel a 2000-es évek elejétől katonai atomprogramját, illetve kezdte el fejleszteni rakétatechnológiáját – jegyzik meg az elemzés szerzői.
(További részletek a Magyar Honvéd magazin október 13-án, pénteken megjelenő számában.)
