Középpontban a rakétavédelmi képességek

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2012. szeptember 21. 9:20

Budapesten rendezte meg őszi plenáris tanácskozását és éves munkaműhely-ülését a NATO Légvédelmi és Rakétavédelmi Bizottságának (NATO Air and Missile Defence Committee, NATO AMDC) kidolgozói munkacsoportja.

A tanácskozást, amelyen huszonegy NATO-tagállam vesz részt, az egyik fővárosi hotelben rendezték meg szeptember 18−21. között. A helyszínen a honvedelem.hu kérdésére válaszolva Kel Robinson ezredes, a testület amerikai elnöke elmondta, a bizottság – a megszokott rendnek megfelelően – Budapesten is a NATO AMDC munkaterve alapján dolgozik. A konkrét témák között szerepel például az idei labdarúgó Európa-bajnokság „légvédelmi vonatkozásainak utólagos kiértékelése".

„Minden tagállam olyan eszközökkel vesz részt a NATO Integrált Légvédelmi és Rakétavédelmi Rendszerben (NATO Integrated Air and Missile Defence System, NATINAMDS), amilyenekkel rendelkezik" − tájékoztatott Szepesi Ferenc alezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Hadműveleti és Kiképzési Főnökség kiemelt főtisztje. „Magyarországnak szerencséje van, hiszen rendelkezik radareszközökkel, légvédelmi rakéta- és harcászati repülőerőkkel, valamint vezetési rendszerrel, miközben több régi és új tagállamnál ezek valamelyike hiányzik. Itt ugyanúgy említhetném Szlovéniát és a balti államokat, mint Izlandot vagy Luxemburgot a régebbi tagállamok közül. Ezekben az országokban a szövetség biztosítja a hiányzó képességet és lát el különböző – alapvetően légtérrendészeti (Air Policing, AP) − feladatokat." A májusi chicagói NATO-csúcson született megállapodások értelmében a Baltikum légtérrendészeti (AP) feladataiban néhány éven belül hazánk is részt vehet.

A munkacsoport magyar képviselője elmondta: a ballisztikus rakéták elleni tevékenység, vagyis szakkifejezéssel a rakétavédelem szempontjából azért kulcsfontosságú a mostani tanácskozás, mert a szövetség Chicagóban deklarálta, hogy a NATO rendelkezik úgynevezett kezdeti rakétavédelmi képességgel is, mely képességet a NATO Integrált Légvédelmi Rendszerében kívánják alkalmazni, így változott az elnevezés is NATO Integrált Légvédelmi és Rakétavédelmi Rendszerre. „Rakétavédelmi képességekkel a szövetségen belül csak az Egyesült Államok rendelkezett, illetve bizonyos részképességekkel egyes tagállamok. A NATO hosszú tárgyalásokat követően végül elfogadta a felajánlott amerikai rakétavédelmi képességeket, így – a már említett részképességekkel együtt – a szövetség rendelkezésére áll a deklarált kezdeti rakétavédelmi képesség" − fogalmazott érdeklődésünkre válaszolva Szepesi Ferenc alezredes.