NATO védelmi miniszteri találkozó Brüsszelben

A szövetségesek kiemelt helyen foglalkoztak a „transzatlanti teherviselés" kérdéskörével. A 2014. évi walesi csúcstalálkozón ugyanis vállalták, hogy egy évtizeden belül elérik a NATO által ajánlott 2 százalékos védelmi kiadási szintet. Vargha Tamás a honvedelem.hu-nak elmondta, hogy tavaly évvégéig minden tagország részletes jelentést készített arról, miként áll időarányosan a walesi vállalás teljesítésével. Ezeket a jelentéseket tekintettük most át – tette hozzá a miniszterhelyettes. Magyar részről jól állunk a walesi döntés végrehajtásával: a honvédelmi költségvetés évek óta emelkedik és a kormány döntése alapján 2024-ig eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy történelmi jelentőségű fejlesztés kezdődött a Magyar Honvédség életében, mivel már a tavalyi évben a védelmi kiadások mintegy 20 százalékát fordítottuk haditechnikai eszközök beszerzésére és kutatás-fejlesztésre, az idei évtől pedig megközelítjük a NATO által előirányzott 30 százalékos ráfordítást. A honvédelmi költségvetés szerkezete akkor tekinthető ideálisnak, amennyiben annak 30 százalékát fejlesztésre és modernizációra, 30 százalékát üzemeltetés-fenntartásra, továbbá 40 százalékát bér- és bérjellegű kifizetésekre fordítjuk.

Vargha Tamás arra is rámutatott, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében a NATO felé vállalt haderőfejlesztési céljainkat is 100 százalékosan teljesíteni fogjuk. Emellett hosszútávon fenntartjuk a honvédség átlagban ezerfős nemzetközi békeműveleti szerepvállalását is. Ezzel Magyarország minden vizsgált területen megfelel a szövetség ajánlásainak, amit egyelőre csak a 29 tagállam kevesebb, mint fele mondhat el magáról – összegzett a miniszterhelyettes.

Európa biztonsági környezete az elmúlt évek során sokat romlott, többek között a tömeges migráció, a szaporodó terrorcselekmények és az ukrajnai konfliktus miatt. Az új kihívásokhoz alkalmazkodni kell, megerősítve a NATO védelmi berendezkedését. Ez számos új feladatot szült, szükségessé téve a szövetség parancsnoki szervezetrendszerének korszerűsítését. Ezért úgy határoztunk, hogy az új feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében létszámbővítésre van szükség és több új NATO-parancsnokságot is fel kell állítani – fejtette ki Vargha Tamás. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy minden körülmények között, bármely kihívással szemben képesek legyünk megvédeni a NATO-tagországok területét és lakosságát – szögezte le.

A miniszterek eszmecserét folytattak az Európai Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel is. Megállapították, hogy a NATO és az EU együttműködése az elmúlt másfél évben gyors fejlődésnek indult, már 74 különböző területen folyik közös munka. Vargha Tamás a megbeszélésen jelezte, hogy Magyarország támogatja az európai közös biztonság- és védelempolitika elmélyítését, mert az erősebb európai védelmi képességek egyúttal a NATO európai pillérének a megerősítését is jelentik. Törekedni kell ugyanakkor a két szervezet programjai közti minél nagyobb összhangra, mert végeredményben nem több bürokráciát, hanem több katonai képességet szeretnénk – fűzte hozzá.

A találkozó napirendjén a tervek szerint szerepelt volna a NATO-Ukrajna Bizottság védelmi miniszteri szintű ülése is, ez azonban magyar kérésre kikerült a programból. A kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény tavaly szeptemberi elfogadása óta hazánk nem tudja támogatni a NATO és Ukrajna közötti magas szintű találkozókat. Ez mindaddig így is marad, amíg az ukrán fél nem rendezi a kérdést – emlékeztetett Vargha Tamás.

Vargha Tamás a NATO miniszteri értekezlet margóján rövid kétoldalú megbeszélést folytatott a román védelmi miniszterrel, akivel a két ország katonai együttműködésének aktuális kérdéseit – például közös gyakorlatok vagy katasztrófavédelmi együttműködés – tekintették át.

Fotó: nato.int és Honvédelmi Minisztérium