Nemzeti és szövetségi szinten is tenni kell a biztonságért

„Nem mindenki tartja ma sem megkérdőjelezhetetlennek ezeket az értékeket" − mutatott rá a honvédelmi miniszter. Mint fogalmazott, az idei ukrajnai események megrázták az európaiak veszélyesen elkényelmesedett biztonságérzetét. „A biztonság és a védelem nem istenadta természeti adottság, nemzeti és szövetségi szinten is tenni kell érte" − szögezte le Hende Csaba.

Magyarország a szövetség tagjaként garantált védelmet élvez a washingtoni szerződés ötödik cikkelye alapján, a huszonnyolc tagállam egyikeként részt vesz a konszenzusos döntéshozatalban, egyszerre képviseli a nemzeti érdekeket és a szövetség céljainak közös előremozdítását. Hende Csaba rámutatott: hazánk a NATO megbecsült tagja. E magas szintű elismerést jelzi például, hogy az idei évtől mi is részt veszünk Szlovénia légterének felügyeletében, majd a jövő évtől a Baltikumban is hasonló feladatokat látunk majd el.

Missziós tevékenységünket kiemelten nagyra értékelik a partnerek: az elmúlt négy évben a Magyar Honvédség az induló létszámhoz képest több mint kétszeresére növelte az Afganisztánban szolgáló katonák számát, és volt olyan időszak is, amikor az első helyen álltunk a huszonnyolc tagállam sorában a telepíthető erők és a ténylegesen műveletben tartott erők arányát tekintve. A missziókban megszerzett tudás és a szövetségesekkel való együttműködési képesség az országvédelemre való felkészülésben is fontos szerepet játszik. A műveletek közül a miniszter kiemelt fontosságúként értékelte a Balkánon folyó missziókat.

A honvédelmi miniszter kifejezte Magyarország elkötelezettségét a NATO „nyitott ajtók" politikája mellett. „Montenegrót tartjuk a legfelkészültebb jelöltnek, és minden segítséget megadunk számára ahhoz, hogy hamarosan a szövetség tagjává válhasson" − mondta.

Az eredmények között említette a pápai bázisrepülőtér központi szerepét a közös stratégiai légi szállítások terén, illetve a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központjának magyarországi működését. Mint mondta, az afganisztáni műveletek idei befejeztével a NATO a telepített működésről „készenléti" működésre áll át, a képességfejlesztési programok, illetve az interoperabilitás megtartását célzó közös kiképzések kiemelt súlya azonban megmarad.

Hende Csaba hangsúlyozta: a harmadik Orbán-kormány továbbra is odaadó szövetséges lesz a szervezeten belül, Magyarország ezután is kiáll a közös béke, a közös stabilitás, a közös biztonság értékei mellett.

Martonyi János külügyminiszter Magyarország „hazatérési folyamata" egyik legfontosabb állomásának nevezte a tizenöt évvel ezelőtti NATO-csatlakozást. Az egymást követő kormányok, politikai családok összekapcsolódó erőfeszítései, az ebből fakadó folytonosság, illetve a nemzeti konszenzus egyaránt hozzájárult euroatlanti integrációnk sikeréhez. A kétpólusú világrendszer megszűnését követően a világ biztonságosabb és jobb lett, a NATO feladatrendszere is változott: a szövetség földrajzi relevanciája és veszélyelhárítási funkciója is bővült.

Az idei világpolitikai események révén ugyanakkor új biztonságpolitikai realitással találtuk szemben magunkat: ismét megjelent a biztonság eredeti fogalma, a területek, országok, emberek biztonsága. E körülmények között elvek mentén kell újraértékelnünk gondolkodásunkat, stratégiánkat, képességeinket, mert „a vesztfáliai modellnek nincs vége".

Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, volt vezérkarfőnök felidézte: a haderő átalakítása már a rendszerváltozással elkezdődött, a NATO-tagságra való felkészülés pedig korábban nehezen elképzelhető változásokat hozott a honvédségben. Ezt követően gyors ütemben létrejött a működőképes nemzeti haderő. Magyarország eredményesen kezelte a déli határai mentén kialakult válságot, és megkezdődött a missziókra való felkészülés is: a Partnerség a Békéért kezdeményezésbe történt bekapcsolódásunk után a szemléletváltás, interoperabilitás, kooperativitás kulcsszavak mentén folytatódott a felkészülés a tagságra. A csatlakozásig 52 ezer fősre csökkent a honvédség létszáma, átalakult a vezetési rendszer, változott a hivatásosok és a szerződésesek aránya, csökkent a sorkatonai szolgálat ideje, létrejöttek a kiképző központok, és több nemzetközi gyakorlatot is rendeztek. A csatlakozást követően hazánk gyorsan átesett a tűzkeresztségen is, hiszen mindössze tizenkét nappal később megkezdődtek a NATO koszovói hadműveletei.

Végh Ferenc kiemelte: az elmúlt tizenöt évben tovább mélyült hazánk és a szövetség együttműködése. A NATO idén ünnepli fennállásának hatvanötödik évfordulóját, és mint azt a Smart Defence („okos védelem") elvének következetes alkalmazása is mutatja, a szervezet képes a megújulásra. Mint mondta, ugyan a csatlakozással nem hagytunk magunk mögött minden problémát, az elmúlt másfél évtized igazolta hazánk NATO-val kapcsolatos előzetes várakozásait.

A rendezvényen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Atlanti Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket, a számos hazai és külföldi szakember felszólalását követően, az ülés végén pedig ünnepélyesen átadták a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak az 1999-ben, Brüsszelben hivatalosan felvont magyar zászlót.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária