Önkéntes műveleti tartalékos vagyok Szolnokon

Az első élmény az érdekvédelmiseknél: megdöbbentő, és megható volt, amikor 80 éves nyugállományú katonatisztet köszöntöttünk az érdekvédelmi részlegvezetővel a honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar főnök, az MH Hadkiegészítő és Központi Parancsnokság parancsnoka, illetve a szolnoki 1. Toborzó és Érdekvédelmi Központ parancsnoka nevében.
Meglepő volt számomra, hogy a mai világban van még egy „munkahely", amelyik tiszteli azokat az embereket, akik életüket egy szervezet szolgálatában töltötték. Megtisztelő volt megismerkedni azokkal az emberekkel, akik hivatásukként a haza szolgálatát választották. Megható volt látni az arcukon az örömöt, hogy a hadsereg nem feledkezett meg róluk.

Sajnos szomorú eseményeknek is részese voltam: egy honvédtiszt temetése kapcsán a katonai szertartás, tiszteletadás megszervezésének feladata jutott nekem. Aztán jött a toborzás: egyből a mély víz… Jelentkezők sora az ügyfélszolgálatnál… Szerződéses, védelmi vagy műveleti tartalékosok, sok-sok papírmunka − de megoldottuk a feladatot a tapasztalt kollégákkal.

A jelentkezők egy része „csak" munkalehetőségnek tekinti a honvédséget, aztán ha találnak egy jobban fizető munkahelyet, akkor visszalépnek. Más részük kalandot keres: felcsillan a szemük, ha az ejtőernyőzésről vagy búvárkodásról hallanak, és mellette még lőhetnek is. Harmadsorban jelentkeznek azok a fiatalok, akik életük során hivatásuknak fogják tekinteni a haza védelmét.

Számomra a legmeglepőbb az volt, amikor egy közel 60 éves hölgy önkéntes tartalékos állományba kérte felvételét. „Régi vágyam teljesülne, ha tagja lehetnék a honvédségnek" – mondta. Korábban sem rendőr, sem szerződéses, sem hivatásos katona nem volt, de mindig arról álmodott, hogy valamelyik testületnek a tagja lehet. Most itt a lehetőség, kívánom neki, hogy valósuljon meg az álma!

A hat hét gyorsan elrepült. Sok tapasztalattal, sok tanulsággal, sok élménnyel lettem gazdagabb. Remélem, tudtam segíteni – ilyen rövid idő alatt is – azok munkáját, akik folyamatosan e két területen teljesítenek szolgálatot.

Erőt, egészséget kívánok nekik!

Jövőre, veletek, ugyanitt!

Fotó: Ambrus Zsolt