Remény és pokol

Harmadik alkalommal jelentet meg dobozkönyvet a Zrínyi Kiadó. A Nagy Háború, 1914 – 1918  és a Hadikrónika – Dobozkönyv a II. világháborúrólsikere után az idei év legkülönlegesebb kiadványa az 1956-os forradalom évfordulójára készül. A különleges mellékletekkel ellátott Remény és pokol – 1956 című kötet – az eddigi dobozkönyvekhez hasonlóan – igazi különlegességeket ígér az olvasónak.

Tőrös István, a kötet kreatív szerkesztője szerint az előző kiadványokhoz képest a fő eltérés a könyv tematikus felépítésében lesz. Míg az 1. és 2. világháborús kötetekben a hátországi eseményeket is részletesen bemutatták, a Remény és pokol esetében szigorú kronológiai sorrendben ábrázolják a tizenhárom nap eseményeit – természetesen háttér-információk és érdekességek segítségével.

– Tematikailag a kiadvány először bemutatja azt az új világrendet, amely Európát jellemezte a 2. világháború után, a Varsói Szerződés kialakulását, a szovjet mintára szervezett Magyar Néphadsereg létrejöttét. Így érkezünk el Rajkék újratemetéséhez, a Petőfi-kör vitáihoz, 1956 októberéhez, majd a 23-án bekövetkezett eseményekhez, amelyek természetesen kiemelt szerepet kapnak a kötetben. Részletesen foglalkozunk az október 25-én a Parlamentnél és Mosonmagyaróváron eldördült gyilkos sortüzekkel. Bemutatjuk a szabadságharcos csoportok elhelyezkedését a fővárosban, a fegyvereket, amelyekkel harcoltak, a Magyar Néphadsereg alakulatainak szerepét a forradalomban, s azt is, hogy ők, illetve a szovjetek milyen fegyverzettel rendelkeztek. Kevesen tudják, de az AK-47-es itt került először éles bevetésre a Szovjetunión kívül, de ugyanez vonatkozik a T-54-55-ös harckocsi-családra is. Beszámolunk a kommunista párt és Hruscsov közötti háttéralkukról, a nemzetőrség megalakulásáról, a magyar és a szovjet fél közötti tárgyalásról, amely csak időhúzásra volt jó, hiszen november 4-én megkezdődött az orosz fegyveres támadás. Részletesen foglalkozunk a bukás utáni megtorlással, a polgári áldozatokkal, deportálásokkal, halálos ítéletekkel is – ismertette Tőrös István a kiadvány felépítését.

Ahogyan az már megszokott a dobozkönyvek esetében, a Remény és pokol is bőségesen el lesz látva extra csatolmányokkal. A térképmellékleteken kívül a 34 oldalpáron számos „zseb" lesz elhelyezve, amelyekbe mellékletként mintegy kilencven korabeli dokumentum másolata kerül: zömében 56-os röplapok, igazolványok (például egy harckocsi-vezetői igazolvány is), de megtalálható lesz Mecséri János kivégzett honvédtiszt tárgyalási jegyzőkönyve, az ítélet, és az annak végrehajtását igazoló dokumentum, valamint egy 56-os nemzetőr karszalag másolata is. A kötet extra mellékletei közé sorolhatjuk a Magyar Honvéd és az Igazság című folyóiratok egy-egy 1956-os példányát is.

A könyv szerzői dr. Horváth Miklós és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai. Ezért a képek zöme a múzeum archívumából származik, de a szerkesztők bőven válogattak vidéki múzeumok és a Fortepan anyagából is. Az 1956-os belügyi intézkedések, parancsok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származnak, míg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum korabeli filmfelvételeket bocsátott a szerkesztők rendelkezésére. A kötet ugyanis három digitális mellékletet kap. Az egyiken emblematikus 1956-os dalok szerepelnek az MH Légierő Zenekar Veszprém mai tolmácsolásában, míg a két DVD-n történészekkel rögzített stúdióbeszélgetések és korabeli felvételek szerepelnek.

„Úgy vélem, a könyv legnagyobb értéke abban rejlik, hogy megpróbálja logikus rendszerben bemutatni annak a tizenhárom napnak az abszurditását. Azt a tizenhárom napot valóban átszőtte a remény, hogy utána a pokol szabaduljon el" – mondta Tőrös István, a könyv kreatív szerkesztője.