Római kori erőd tornyát tárták fel Környén

Szabó Ádám, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa elmondta, célzottan keresték a most megtalált tornyot, ugyanis 2013-ban már előkerült az építmény párja. A két torony fogta közre az erőd kapuját.
A tornyokat négy méter vastag alapozással készítették, faragatlan terméskő közé oltatlan meszet szórtak, majd vízzel meglocsolták. Az oltott mész összefogta a köveket, így rövid idő alatt szilárd falburkolatot alakíthattak ki. A fal külső oldalát faragott követtel borították, ehhez korábbi épületek, szobormaradványok szabályos köveit is felhasználták.

Szabó Ádám hozzátette: a Magyar Nemzeti Múzeum az 1930-as évek vége óta folytat tervszerű ásatásokat a területen. A most előkerült pénzérmék is alátámasztják, hogy az erődöt a 360-as években építhették, száz évvel a Római Birodalom bukása előtt.
Quirinum első falait és bástyáit akkor találták meg, amikor a halastavat leengedték. A falak zavarták a halgazdaságot, ezért fel akarták robbantani a maradványokat. A lelet értékét felismerve a község akkori főjegyzője értesítette a Magyar Történeti (ma Nemzeti) Múzeumot, melynek munkatársai megakadályozták a további pusztítást.
Az azóta végzett kutatások alapján kiderült, hogy a Pannóniában épült tíz, úgynevezett belső-erőd közül a környei a legnagyobb, a falak több mint 90 ezer négyzetméternyi teret fogtak közre. Az erődön átfolyt az Által-ér, a létesítményben sok állatot tartottak. Nagy kiterjedése ellenére a belső-erődök közül a ásatásra a legkedvezőtlenebb, mert a falu teljesen ráépült a római romokra, így egybefüggő feltárás nem végezhető − ismertette Szabó Ádám.

A római falak az 907-es bánhidai csata idején még álltak, erről számolt be Kézai Simon a Gesta Hungarorumban; „Ezt a Szvatoplukot azután a magyarok… váratlan rajtaütéssel a Rákos folyónál, Bánhida mellett egy bizonyos városban, melynek még most is állnak romjai, egész hadseregével együtt megsemmisítették… E város romjai még ma is láthatók".

Fotó: kunymuzeum.hu