Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Sajtó/szabadság – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Szöveg: honvedelem.hu |  2016. március 11. 18:06

Azt, hogy a szólásszabadság iránti vágy milyen fontos szerepet játszott az 1848-as forradalom kirobbanásában, jól érzékelteti a 12 pontba foglalt követelések sorrendje, hiszen mindjárt az első tétel: „Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését”. De valóban ennyire katasztrofális állapotban volt a hazai sajtó? Mit ért el a forradalom ezen a téren, és milyen következményekkel járt a médiapluralizmus a bukás utáni időkben?

1596010223
A forradalmat megelőző évtizedben a technikai fejlődésnek, a nyugati mintáknak, a reformtörekvéseknek és a társadalmi igények átalakulásának köszönhetően óriási változások történtek a hazai sajtó területén. A szó intézményes értelmében a magyar sajtó az 1830-as és 1840-es években alakult ki, és kezdte a saját útját járni. Széchenyi István volt az, aki Jelenkor című lapjával meghonosította a nagy alakú, angol lapformát és a háromhasábos szedési technikát, Kossuth Lajos pedig vezércikkeivel új sajtóstílust teremtett: a vélemény-újságírást.

A Jelenkor mellett Kossuth Országgyűlési Tudósítások, majd Törvényhatósági Tudósítások című kéziratos lapja jelentette a legnagyobb szenzációt. A kéziratos formátumot és a „magánlevelezés" címkét a cenzúra léte indokolta: ezekre ugyanis nem vonatkoztak az előírások. Bármennyire is óvatos volt azonban Kossuth, az osztrák udvar nem nézte jó szemmel az álcázott politikai véleménynyilvánítást, és végül Metternich 1837-ben betiltatta a lapot, Kossuthot pedig felségsértés miatt háromévi börtönre ítélték.
Így aztán a korszak virágzó sajtótermékei az irodalommal és művészetekkel foglalkozó folyóiratok lettek.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin március 11-én, pénteken megjelenő számában!)