„Szeretnénk az egyéni sorsokon át láttatni a katonákat és hátországukat”

Átfogó kép a veszteségekről

A HM HIM parancsnoka leszögezi: az első és talán legnagyobb ívű vállalkozás mindenképp az első világháborús magyar veszteségi adatbázis rekonstrukciója, amelyet az intézmény a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály munkatársaival közösen készít. „Majdhogynem a nulláról kellett indulnunk, amikor körülbelül másfél évvel ezelőtt, különböző forrásokból elkezdtük az adatok feldolgozását. Úgy látom, 2016−2017 környékére készülhet el egy 650 ezres adatbázis a hősi halottakról. Ez persze nem lehet teljes, hiszen rengeteg sebesültről, fogolyról és eltűntről nincsenek információink, de nagyon fontosnak tartom, hogy kutatható lesz a www.hadisir.hu honlaphoz hasonlóan egy online adatbázis a fellelhető adatokkal." Az egyedülálló adatbázis mellett a HM HIM munkatársai több kiadványt adnak majd ki az első világháború magyar katonáiról azon megjelenések mintájára, amelyek korábban a második világháború kapcsán már napvilágot láttak. „Biztos vagyok benne, hogy komolyan növeli majd az érdeklődést a korszak iránt, ha a családok megtalálják ezekben az ükapát, dédapát" − mutat rá az ezredes.

A HM HIM emellett nagyszabású, a 21. század igényeit minden tekintetben kielégítő állandó kiállítással is készül a százéves évfordulóra. Az új kiállítás alapterülete mintegy 600 négyzetméter lesz, és a jelenlegi tervek szerint 2014 júniusában nyílik majd meg. „Nyilván nagy szerepet kapnak majd itt a korabeli egyenruhák és fegyverek is, de emellett sok interaktív tartalommal is készülünk, amelyek az okostelefonokkal, tabletekkel letölthetők, hazavihetők és otthon tovább böngészhetők" − mondja a parancsnok. A kiállításon természetesen kiemelt szerepet kapnak majd az első világháborúban részt vett „emblematikus" magyar alakulatok, így a 32., a 46. vagy a 68. gyalogezred hőstettei, mindennapjai is.

Különleges történelmi utazások

Szintén 2014 programja lesz a 2010-ben felújított Lajta monitor „turnéja". A hajó most is 80-85 százalékos készültségi állapotban van, így csak bizonyos utómunkálatok, illetve enteriőrök berendezése hiányzik ahhoz, hogy egy teljesen egyedülálló útra induljon a Dunán. Erről még folynak az egyeztetések az osztrák partnerekkel, de a tervek szerint akár már jövő nyár előtt elindulhatna a különleges vállalkozás: a hajó egy vontatóval, illetve egy másik, egyelőre még kérdéses bemutatóhajóval járná be a Dunát Bécstől Mohácsig vagy akár Belgrádig. A 80-90 napos út során 30-40 állomáson állna meg, ahol a helyi önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel, társadalmi szervezetekkel közösen rengeteg érdekfeszítő programot lehet majd szervezni.

A tervek szerint 2015-ben Lengyelországba, majd az utána következő években Szlovénia, Horvátország és Olaszország irányába kelne útra egy korhű kiállítási vonat is. A centenáriummal a kutatások szintén új lendületet kapnak: több olyan hajó víz alatti feltárása is megkezdődik, amelyek az Adriai-tenger mélyén pihennek. Egyikük a Szent István csatahajó, ahol kegyeleti okból már végeztek merülést magyar búvárok, a mostani azonban tudományos célokat szolgálna. Újszerű, elsődleges feltárás vár a Zenta cirkálóra, illetve a montenegrói albán partok mentén nyugvó két további hajóra is. Kovács Vilmos mindehhez hozzáteszi: jövőre készülhetnek el a tervek egy, a főváros XV. kerületében létrehozandó haditechnikai parkhoz, amelyhez hasonló jelenleg nem működik Magyarországon. A park nagyban segíthetné az oktatási, nevelési célokat, sőt, hosszabb távon akár a toborzást is szolgálhatná egyedülálló tevékenysége révén. E parkban szintén kiemelt jelentőséggel mutatnák be a két világháború eseményeit.

Egyéni sorsokon keresztül közelítenek

Noha a második világháborúval ellentétben az első világháború ma már az időbeli távolság miatt kevésbé számít „velünk élő" történelemnek, Kovács Vilmos szerint egyértelműen érezhető, hogy növekszik az érdeklődés a korszak iránt, méghozzá belföldön és külföldön egyaránt. „Mivel nincsenek már élő kapcsolatok, az elmúlt pár évtizedben kicsit valóban kevesebb szó esett az első világháborúról, ez azonban változni látszik. Ami minket illet, szeretnénk az egyéni sorsokon keresztül láttatni a katonákat és hátországukat: a családok sorsát, erőfeszítéseit, tragédiáját. Ez csak tovább növeli ezt az érdeklődést, hiszen személyesebbé teszi az eseményeket: mindenki láthatja, hogy sorsokról, emberekről, az ő családjaikról beszélünk."

Az első világháborúról természetesen nem lehet szólni a Párizs környéki békék érintése nélkül. „A politikai háttér, a fegyverszünet, a békekötés elválaszthatatlan a fegyveres eseményektől, ez pedig Európa e részén a mai napig érzékeny kérdés" − mondja a témáról a parancsnok. „Éppen ezért igyekszünk más irányból közelíteni hozzá. Meg akarjuk haladni azt a szemléletet, amely szerint az első világháború lényege annyi, hogy Németország és az Osztrák−Magyar Monarchia által kirobbantott konfliktus volt a többi országgal szemben, hiszen nem erről van szó. Itt az ideje politikai és hadtörténeti szempontból is tisztába tenni ezeket a kérdéseket, és ugyanígy a végét is. Az a célunk, hogy ne csak az derüljön ki, mekkora katasztrófa volt Magyarország számára a trianoni döntés, ami ettől függetlenül természetesen igaz. Mi azonban szeretnénk plasztikusan bemutatni, jobban érthetővé tenni, mit vesztett hazánk a békediktátum következtében, és azt is, hogyan élte túl Magyarország 1920. június 4-ét. Ez azonban még nem a jövő év programja, hanem 2018−2019 körül válik majd igazán aktuálissá. Az előkészületek azonban már folynak, méghozzá szoros együttműködésben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával."

A HM HIM várja (email: [email protected], telefon: +3613251600) a centenárium kapcsán mind a társadalmi szervezetek, mind a magánszemélyek jelentkezését, akik a birtokukban lévő tárgyak, dokumentumok időleges rendelkezésre bocsátásával, bemutatásával hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy minél átfogóbb, sokszínűbb módon mutathassák be a száz évvel ezelőtti eseményeket.

Fotó: archív