Zrínyi Miklós: hadvezér, író, politikus
Szöveg: Kovács Dániel | 2014. április 13. 10:46Zrínyi Miklós egy személyben volt kiváló hadvezér, elismert író és sikeres politikus. Nemzetközi ismertségét mi sem mutatja jobban, mint hogy még életében angol nyelvű életrajz jelent meg róla Londonban. Hírnevét halála után szinte minden rendszerben igyekeztek politikai célok érdekében felhasználni. Életművének újraértékelése, hiteles bemutatása csak a közelmúltban kezdődött el – derült ki a Gyalókay-kör előadásán Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban április 8-án.
A Zrínyi-emlékév nyitórendezvényén dr. Hausner Gábor alezredes tartott előadást Változó Zrínyi-képeink címmel, melyben a Zrínyi-portrét újra meg újra átrajzoló kutatásokat tekintette át. Kiderült, hogy a politikai érdekeknek megfelelően volt ő a Habsburg-ellenes küzdelem hőse, a lojalitás megtestesítője, a magyar katonaideál szimbóluma és a két pogány közt vergődő ország hadvezére is. Emléke a mai napig él, amit jól mutat, hogy egy felmérés során a megkérdezettek a tíz legnépszerűbb magyar történelmi személyiség közé sorolták a költő, író, hadvezér Zrínyi Miklóst.
Felmerült neve a lágymányosi híd elnevezésekor is, egy közelmúltban alakult új zenei formáció, a swinget és jazzt igényes popzenei köntösben játszó együttes pedig a Zrínyi-Pop nevet választotta.
Hausner Gábor rámutatott arra, hogy még ugyanazon korszakon belül is, a különböző szociokulturális hagyományokhoz köthető csoportok más-más tényeket emeltek be a történeti emlékezetbe és ruháztak fel értékkel.
A két világháború között a Vitézi Rend Zrínyi-csoportot hozott létre, hogy a hivatalos revíziós törekvések ideológiáját megtestesítő magyar katonaeszményt – az erős, mindig tettre kész katonát – Zrínyi alakjával és műveiből kiragadott részletekkel népszerűsítse. József királyi herceg pedig 1943-ban, az MTA ünnepi közgyűlésén Zrínyi hadvezetési elveit a két világháború eseményeivel összevetve, saját hadvezéri tapasztalata alapján világította meg azok korszerűségét, időtállóságát. Ugyanekkor Bajcsy-Zsilinszky Endre Zrínyire mint a függetlenség, a németellenesség példájára hivatkozott, történelmi ihletettségű könyvében például Zrínyi elmélkedéseinek műfaji mintáját követve kereste az önálló magyar politika útját.
A reformkorban Jósika Miklós, Eötvös József, Szalay László Zrínyiben a politikust, saját törekvéseik hazai előzményét tisztelték. Eötvös egyenesen reformprogramnak minősítette Zrínyi néhány elgondolását. A Zrínyi-kép a reformkor végére erős Habsburg-ellenes politikai töltést kapott. Zrínyi az 1848–49-es forradalom előestéjén már a függetlenség szimbólumaként jelent meg. Az ekkor kialakuló függetlenségi Zrínyi-hagyomány legfontosabb elemei a császári hadvezetés, jelesül Raimondo Montecuccoli Zrínyivel szembeni rosszindulata, gáncsoskodása − amely megakadályozta Zrínyi számos tervének végrehajtását, például Kanizsa elfoglalását, illetve Zrínyi-Újvár megvédését −, valamint Zrínyi „gyanús" halála.
Hausner Gábor elmondta: Zrínyi a Rákosi-rendszer történelemszemléletében is helyet kapott. A nemzeti hagyományok újraértelmezésére törekvő vezetők a nemzeti, valamint az állami függetlenséget akarták a történelmi tudat központi elemévé tenni. Az 1950-es évek Zrínyije egyszerre küzdött a demokrácia legázolására törő nyugati imperializmus képét magára öltő Habsburgokkal és a belső reakciónak megfelelő hazaáruló urak, főpapok ellen.
A historizáló, önmagába bezárkózó, a magyar történelmet kuruc–labanc, Habsburg-párti és ellenzéki ellentétre egyszerűsítő történelemszemléletet az 1960-as évektől kezdte felváltani az egyetemes összefüggések kutatása, mely a mai napig tud újdonságokat felmutatni Zrínyi Miklós életéről.
A speciálisan hadtörténeti kérdésirány hozta talán a leglátványosabb újdonságokat: részint a török–magyar határon épült és oly sok polémia tárgyát képező Zrínyi-Újvár régészeti feltárásával, részint Zrínyi Miklós hadtudományi műveltségének szisztematikus vizsgálatával, ilyen tárgyú műveinek újrakontextualizálásával, keletkezési időrendjük módosításával, részint pedig a Montecuccolival folytatott vitájának, kettejük viszonyának árnyaltabb bemutatásával. Zrínyi Miklós halálának kerek évfordulója alkalmat ad arra, hogy e sok irányból épülő új paradigma körvonalait a kutatók közössége a szélesebb közvélemény számára is láthatóvá tegye.
Fotó: Galovtsik Gábor
