„Hisszük, hogy jó katonának lenni”

Január 1-jétől a Magyar Honvédség Parancsnoksága helyett a Honvéd Vezérkar irányítja a Magyar Honvédséget. Mi indokolta ezt a változtatást?

Meggyőződésem, hogy a Magyar Honvédségnek vezérkara van. A Honvéd Vezérkar a legfelsőbb stratégiai vezetési elem. A változtatás lehetett volna egyszerűen csak egy névcsere, de valójában ennél jóval többről volt szó. Onnan indultunk ki, hogy a hon védelme szempontjából minél több kiképzett és bevethető, harcoló katonára van szükségünk, de mivel az Országgyűlés által engedélyezett létszám kötött, csak úgy tudtunk több harcoló pozíciót létrehozni, ha az adminisztrációt, a bürokráciát vágjuk vissza. Ennek egyik lépése volt az, hogy a Magyar Honvédség Parancsnoksága létszámát is jelentősen csökkentettük, s eközben átneveztük Honvéd Vezérkarrá. Az így felszabaduló létszámot felhasználva tudtunk létrehozni további harcoló alakulatokat. A korábbi kettő helyett jelenleg három zászlóaljjal rendelkezünk és ezek mellett egy dandárszintű, különleges műveleti harcoló egységünk is van.

Ugyanez volt az oka annak is, hogy a haderőnemi szemlélőségekből parancsnokságok jöttek létre?

Igen. Én hiszek abban az alapelvben, hogy az ember hosszú távon legfeljebb 7+2 dologra képes figyelni. A komponensparancsnokságok felállításával sikerült elérnünk, hogy ezen parancsnokságok alárendelt szervezeteinek száma a 7+2-n belül van, azaz a figyelem így már töretlen lehet. Fontos az is, hogy az új szervezettel olyan vezetési rendszert alakítottunk ki, ami háborúban és békében is ugyanaz. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a parancsnokságok mind-mind külön kultúrát képviselnek. Bár minden katona egyforma egyenruhát visel, a légierős különbözni fog a szárazföldi alakulatnál szolgálótól, és akkor még nem is beszéltem különleges műveleti vagy éppen a kibertér műveleti katonájától. Azt gondolom, hogy a komponensparancsnokságok vezetői pontosan értik saját kultúrájukat és azt bele tudják illeszteni a Magyar Honvédség egészébe.

Az átszervezés miért járt együtt az alakulatok nevének megváltoztatásával?

Óriási átalakításról beszélünk és miniszter úrral úgy gondoltuk, nem baj, ha ezeknek a reformoknak több látható jele is van. Az egyik ilyen az alakulatok nevének megváltoztatása, amelynek üzenete az, hogy nem a régit folytatjuk, hanem tényleg valami teljesen új kezdődik a Magyar Honvédségben. A számokat és a neveket a magyar hadtörténelemből és a magyar hadikultúrából vettük: világháborús hősök előtt tisztelgünk, tradicionális hadrendi számokat használunk. Reményeink szerint mindez plusz motivációt ad a katonáknak.

Az átalakítás másik fontos része a Magyar Honvédség fiatalítása, amit a januári értékelő és feladatszabó értekezleten jelentett be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

Nagyon régóta tudjuk, én is számtalanszor elmondtam, hogy a Magyar Honvédség korfája és rendfokozati hierarchiája nem optimális. Eddig azonban nem volt lehetőségünk elengedni a kollégákat, hiszen mégsem küldhettük az utcára őket 25-30-35 év szolgálat után. Most jött el az a pillanat, hogy a kormány egy másik jogállást biztosít számukra, miközben gondoskodik is róluk. A folyamat még nem fejeződött be, jelenleg is tart, és remélem, hogy már rövid távon is látni fogjuk a fiatalítás hasznát.

A Magyar Honvédség egyik sikertörténete az utóbbi időben kétségtelenül a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. Hogyan folytatódik ez az idén?

Azt szoktuk mondani, hogy a haderőfejlesztés nem ígéret, mert látszik, hogy jönnek az új haditechnikai eszközök. A „nagyvasak” mellett az egyéni harcászati felszerelés is megújult. És a program természetesen 2023-ban is folytatódik. A tervek szerint érkeznek az első Airbus H225M helikopterek és az új radarok is. Emellett tovább nő a PzH-lövegek és Lynxek száma. Sőt, folyamatosan szkenneljük a világot, hogy melyek azok a haditechnikai eszközök, amelyek szerepet kaphatnak a magyar haderő fejlesztésében.

Február közepén egyéves, országos toborzókampányt indított a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség. Erre miért volt szükség?

A sorkötelezettség felfüggesztése után messze kerültünk a társadalomtól. Aztán a koronavírus-járványnak köszönhetően az állampolgárok egyre több helyen és gyakrabban találkozhattak a magyar katonákkal és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy az embereknek, a fiataloknak megmutatjuk: érdemes a Magyar Honvédségben szolgálniuk, mert a katonaság tapasztalatot ad, értéket ad, és nem mellesleg olyan jövedelmet biztosít, amiből tisztességgel el lehet tartani egy családot. Aki pedig csak kalandra vágyik, az is megtalálja a maga számítását, neki meg ezért érdemes kipróbálnia a honvédséget. Tehát számtalan lehetőség van, amiért érdemes ma katonának állni. Feladatunk, hogy minél szélesebb rétegnek próbáljuk meg megmutatni és elmagyarázni azt, hogy miért jó ma magyar katonának lenni. Mert mi hisszük, hogy jó katonának lenni. Ezért indítottuk el a toborzókampányt, amelynek szlogenje: „És te készen állsz?”.

Ezen a rendezvényen hirdette meg a 175 kilométeres futás kihívást, amellyel az idén 175 éves Magyar Honvédség előtt szeretnének tisztelegni. És ön is részt vesz a kihívásban. Hol tart jelenleg?

A kihíváshoz csatlakozott miniszter úr, Pálinkás Szilveszter főhadnagy, az MH Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság katonája, aki a toborzókampány egyik „arca” és Rozs Gergely közkatona, az exatlon versenyből ismert sportoló, aki hamarosan testnevelő tiszti beosztást lát el az MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság állományában, Várpalotán. A kihívás lényege, hogy az induló négyfős csapatoknak április 7-éig – vagyis a Magyar Honvédség megalakulásának évfordulójáig – le kell futnunk 175 kilométert. Mindenkit várunk, aki szeretne részt venni ebben a challenge-ben. Mind miniszter úr, mind jómagam túl vagyunk már az első tízeseken.

Az utóbbi években egyre népszerűbb a Honvéd Kadét Program. Az ebben résztvevők is jelenthetnek utánpótlást a Magyar Honvédség részére?

Beszéljenek a számok. Amíg néhány évvel ezelőtt nagyjából háromszáz kadétunk volt Debrecenben, a honvéd középiskolában, addig ma már több mint hétezren vannak az ország számos iskolájában, valamint honvéd kollégiumaiban. A honvéd kadétképzés egyébként három szinten zajlik az országban. A harmadik szintet, azaz a honvéd középiskolák és kollégiumok szintjét a Honvédelmi Minisztérium üzemelteti. Jelenleg négy ilyen iskolánk működik, Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon és Hódmezővásárhelyen. Utóbbi három helyőrségben egy-két éve indult meg a képzés, de Debrecenben már évek óta vannak végzőseink is. Közel ötven százalékuk folytatja egyenruhásként: szerződéses katonaként, altisztjelöltént vagy honvéd tisztjelöltként. De mindig elmondom, hogy ezt nem szabad csak így mérni. Ennél sokkal fontosabb, hogy aki a kadét képzésben részt vesz, sokkal pontosabb képet kap a haderőről és a honvédelemről. Ezeknek a fiataloknak már nem kell elmagyarázni, miért fontos a honvédelem és a haderő támogatása, ha visszamennek a civil életbe.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly júliusban adott utasítást önnek arra, hogy fokozza a haderő készenlétét. Azaz, hogy a katonák többet, intenzívebben, nagyobb kötelékeben gyakorlatozzanak, gyorsuljon a kiképzés és több tartalékost hívjanak be. Ez a folyamat idén is folytatódik?

Természetesen, és ennek nagyon fontos része, hogy az alapkiképzés idejét és tematikáját megváltoztattuk. Ennek már meg is van az eredménye: azok a kezdő tisztek, akik a civil életből vonulnak be, a korábbi, 6 hetes KVNR – azaz katonai végzettséggel nem rendelkezők számára rendszeresített – tanfolyam helyett a 18 hetes, gyalogos lövész szakaszparancsnoki tanfolyam sikeres elvégzése után szerezhetik meg a hadnagyi rendfokozatot. A jövőben azt szeretnénk, hogy ez a 18 hetes kiképzés egyszerre folyjon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára bevonuló honvéd tisztjelöltek számára, illetve azoknak a civileknek, akik most fejezték be a felsőfokú tanulmányaikat és úgy döntöttek, hogy szeretnének csatlakozni a Magyar Honvédséghez. Tehát kapnak egy olyan közös élményalapot, ami – reményeink szerint – elkíséri őket katonai pályafutásuk során. Mindezek mellett megnöveltük a készültségi szolgálatok számát, a készenléti időt pedig csökkentettük. Visszaállítottuk a tábori kiképzési hetek intézményét is, ami azt jelenti, hogy nem napi nyolc órában hajtjuk végre a kiképzést, hanem egész héten benn kell lenniük a laktanyában vagy a gyakorlótéren, és reggeltől estig különféle foglalkozásokon vesznek részt. Bevezettünk egy új koncepciót, ami azt jelenti, hogy a korábbitól eltérő eljárással képezzük ki az alapfeladatokra a lövészzászlóaljakat, s ahogy érkeznek az új haditechnikai eszközök, úgy megyünk el a gépesített harceljárások irányába. A lényeg, hogy az aktív és a tartalékos zászlóaljak struktúrája egyforma lesz, akárcsak a kiképzésük. Ennek eredményeként pedig jelentősen nő a rugalmasság.

Számíthatunk hazai és nemzetközi gyakorlatokra is?

A hazai gyakorlatok a saját képesség, a nemzetköziek pedig a szövetség szempontjából fontosak, így természetesen idén is számos kiképzési rendezvényen vesznek majd részt a magyar katonák, mind idehaza, mind pedig külföldön.

A missziók az elmúlt évben jelentős részét tették ki a Magyar Honvédség feladatainak. 2023-ban lesz változás ezen a téren?

Az ambíciószintünk nem csökken, a missziókra továbbra is szükségünk van. Egyrészt azért, mert a szövetségeknek így lehetünk értékes partnerei. Keressük a lehetőségeket új missziós feladatok végrehajtására, hogy tapasztalatokat szerezzünk.

Nagy nemzetközi sikerként lehetett elkönyvelni, hogy a KFOR történetében először, egy éven keresztül magyar tábornok, Kajári Ferenc vezérőrnagy vezette a NATO jelenlegi legnagyobb békefenntartó misszióját. A jövőben várható, hogy ismét hazánk kap vezetői szerepet a koszovói műveletben?

Magyarország számára a Nyugat-Balkán mindig is kiemelt fontosságú volt, összes missziós létszámunk kétharmada ezen a műveleti területen, tehát Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában szolgál. Hazánk kiemelt stratégiai célja, hogy itt segítsünk. A következő lépés számunkra – amelyre a felajánlásunkat megtettük – az EUFOR, amely missziót tervek szerint 2024-ben – amikor mi adjuk az EU-elnökséget – egy éven keresztül magyar tábornok vezetheti majd.