2010-re születhet meg a NATO új stratégiai koncepciója

A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott irányelvek helyére lépő dokumentumban – a tagállamok által most elfogadott megfogalmazás szerint – rögzítendő, hogy a kollektív védelem tétele továbbra is a NATO sarokköve marad, ám a szövetségnek növelnie kell konfliktuskezelő és konfliktusmegoldó képességeit mindenütt, ahol érdekei ezt kívánják.

James Appathurai NATO-szóvivő még péntek este elmondta: munkavacsorájukon az állam-, illetve kormányfők egyetértettek abban, hogy hozzá kell igazítani a már létező gyakorlathoz a stratégiai koncepciót. – A jelenleg érvényes szövegben egy szó sincs arról, hogy a NATO tengeri kalózok ellen lép fel, hogy kibernetikai támadások elleni védelemre készül, valamint azt sem említi a hatályos koncepció, hogy olyan térségekben folytat műveletet az észak-atlanti szervezet, mint például Afganisztán.

A létező gyakorlathoz való felzárkóztatáson túl azonban az új stratégiai koncepciónak a jövőbe is kell mutatnia – folytatta Appathurai. Mint mondta, a hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott, hogy a NATO nem hanyagolhatja el a közös védelem szempontját, tehát a kollektív biztonság szavatolásának továbbra is központi szerepet kell játszania a szervezet tevékenységében. Ennek hangsúlyozása az utóbbi napokban különösen német részről volt tapasztalható. Berlin szerint a NATO-tagok biztonságára kellene összpontosítani, szemben az úgynevezett globális szerepvállalással. Angela Merkel német kancellár ebben a véleményében pénteken megerősítést kapott Barack Obama amerikai elnöktől, aki úgy vélte: ha a NATO “túl sokat markol, akkor keveset fog".

Párbeszéd Moszkvával, erősítés Afganisztánba

Háromezer fős katonai erősítést küld a NATO Afganisztánba az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében. Így döntöttek szombaton a NATO-csúcstalálkozó strasbourgi zárónapján a tagországok állam-, illetve kormányfői. Emellé 100 millió dollárt – jelenlegi árfolyamon mintegy 75 millió eurót – szánnak az afgán fegyveres erők fejlesztésére. Idén 70 kiképző csoportot küldenek Afganisztánba.

Nincs újabb felkérés Magyarország felé

Magyarország nem növeli részvételét és aktivitását az afganisztáni, vagy a balkáni NATO tevékenységekben és erről nem is kapott felkérést – mondta a Független Hírügynökségnek Szekeres Imre szombaton a csúcstalálkozó szünetében. A honvédelmi miniszter leszögezte: Magyarország afganisztáni és balkáni jelenléte is komoly nemzetközi elismerést szerzett magának, ugyanakkor nincs szó a magyar tevékenység bővítéséről.

Szekeres Imre elmondta: osztja Barack Obama amerikai elnöknek a NATO-csúcson kifejtett álláspontját, miszerint Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO külső országokban folytatott tevékenységeiben. A magyar tárcavezető szerint ha ez nem történik meg, akkor két csoportra szakadhat a NATO: azokra aki képesek szerepet vállalni egy expedícióban és azokra, akik nem. A honvédelmi miniszter szerint a következő néhány évben főleg a gazdasági válság hatására mindenképpen hatékonyabbá kell tennie a NATO-tagállamoknak a hadseregeiket. Szekeres szerint ennek következtében több állam közösen és akár közös pénzügyi alapból is tudna a jelenleginél olcsóbban szerepet vállalni külső országok békefenntartásában.

Rendbontások a csúcs helyszínén

A csúcs szombati befejezésére hatalmas tüntetést hirdettek meg Strasbourgba. A szervezők 30-60 ezer demonstrálót várnak, de a rendőrség számos odavezető utat lezárt. A belvárosi összecsapások miatt a rendezvény a meghirdetett időpontban nem kezdődött meg.
Délelőtt Kehl és Strasbourg között több mint 20 – más források szerint 13 – embert halásztak ki a rendőrök a Rajna vizéből nem sokkal azelőtt, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői ünnepélyesen átsétáltak a folyó feletti gyalogos hídon a német oldalról a francia oldalra. Az őrizetbe vett úszók – egyes hírek szerint búvárok – valószínűleg a Greenpeace környezetvédő mozgalom aktivistái.