A C-17-es program a honvédelmi bizottság előtt

A megjelenteket Dr. Lázár János, a bizottság elnöke köszöntötte, majd javaslatot tett a bizottsági ülés napirendi pontjára és az ülés lefolytatására.

Füredi Károly rövid bevezetőjében kiemelte

Dr. Horváth József vezérőrnagy, a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség vezérigazgatója tájékoztatta a bizottságot a pápai fejlesztésekről, az eddig végzett feladatokról. Elöljáróban elmondta: a NATO katonai igények, valamint a feladatok bonyolultsága miatt volt szükséges kialakítani és fejleszteni a Stratégiai Légiszállítási Képességet (SAC). Ez a szervezet egy olyan nagy kapacitású szállító képességet biztosít, ami gazdaságosan működtethető és szükség esetén a tagországok mindegyikének rendelkezésére áll. 2008. szeptember 23-án lépett életbe az alapokmány, ami szabályozza ennek a szervezetnek a tevékenységét, irányításának szabályait. Pápán többfunkciós bázist kellett kialakítani, ami teljesíti a NATO elvárásokat, de egyben szorosan igazodik Magyarország védelmi politikájához is. A rekonstrukció során korszerűsíteni kellet a repülőtér technikai felszereltségét, a kiszolgáló épületeket, a hangárt és az őrzés-védelmet biztosító objektumokat. “Ez a munka még nem fejeződött be teljesen, a fejlesztésekről folyamatosan egyeztetünk a felhasználókkal, hogy minél optimálisabban tudjuk kiszolgálni a repülőgépeket és a hozzá tartozó személyzetet. Az elkövetkezendő években a szervezet hivatalos vezetésének átköltöztetését tervezzük, mert szeretnénk elérni azt, hogy Magyarország természetes helyszíne legyen a műveletek szervezésének", mutatott rá.

A vezetést biztosító igazgatói tanácsban a döntések meghozatalakor mindig az egyenlőség elve dominál. Minden, a szerződést aláíró országnak 1-1 küldötte van a vezetői testületben és ezek egy, azonos súllyal bíró szavazattal rendelkeznek. Ez vonatkozik a két nem NATO tagállamra, Svédországra és Finnországra is, akik külső tagként csatlakoztak a szervezethez. Az igazgatói tanács 2008. szeptember 29-én alakult meg, tagjait rotációs rendszerben cserélik. A jövőben az a cél, hogy minél több ország csatlakozzon ehhez a szerződéshez, mert akkor lesz meg annak az esélye, hogy a repülőgépek a hatékony lesznek kihasználva. Jelenleg Pápán van már a három repülőgép, a gépek üzemeltetésének költségei a nemzetek által igényelt repülési óraszámok arányában oszlanak el. Dr. Horváth József hangsúlyozta, hogy a három repülő egyébként több nemzet tulajdona. NATO berkekben hallotta a következőt: amikor a SAC programról beszélünk és Pápát emlegetjük, olyan dolog történik, mint amikor a brazil focicsapat kifut a stadionban.

Domokos Miklós ezredes, az MH Pápa Bázisrepülőtér parancsnoka kiemelte: az itt megvalósult program a magyar nemzeti és katonai összefogás egyik szép jelképe. A repülőezred megszűnését követően a városban nagyon rossz volt a hangulat, de amint ezzel a programmal kaptak egy új lehetőséget, gyökeresen megváltozott a helyzet. A program beindítása nagy erőfeszítést igényelt az itt dolgozóktól. “Biztos, hogy most a bázison lehet találkozni fáradt katonákkal, de megkeseredett embert senki sem találhat. Nagyon sok feltételnek kellett megfelelnünk, amíg idáig eljutottunk. Komoly bizottsági bejárások voltak, ahol nagyon sok külső és belső feltételt vizsgáltak, a laktanyai körülményektől a családok laktatási lehetőségéig, valamint az egészségügyi ellátástól és az oktatás megszervezéséig, egészen a város szolgáltatásainak színvonaláig", hangzott el. A bizottság 2007. november 17-én tett ajánlásában végül az szerepelt, hogy Pápa legyen ennek az ezrednek a befogadó alakulata. Ezt követően felgyorsultak az események és szinte az egész laktanyában felújítások kezdődtek, az irányító toronytól, a szolgálati munkahelyeken keresztül, a CSMO, az étkezdék, a beléptető rendszerek, a kerítések, az ügyeleti helységek mind megújultak. Jó kapcsolat alakult ki az ide települt szervezet katonai vezetésével, hetente találkoznak és egyeztetik a feladatokat, beszélik meg a problémákat.

Csák Gábor mérnök vezérőrnagy, a HM Infrastrukturális Ügynökség vezérigazgatója elmondta:: a program beindításakor fontosnak tartották azt, hogy az itt szolgálatot teljesítőknek kényelmes elhelyezést biztosítsanak. Ezért már a kezdetekben is a komfortérzetet növelő beruházásokat indítottak. Az őrzés-védelmi rendszert is úgy kellett kiépíteni, hogy a teljes terület biztonságosan le legyen védve. Ezért az őrségnél létszámfejlesztésre volt szükség, amit a HM biztosított is. Környezetvédelemben is jelentős feladatokat hajtottak végre, de van még 12 feladat, amelyeket el kell még végezniük. Az ezzel kapcsolatos alapokmányok már elkészültek. A magyar hivatásos állományra gondoltak akkor, amikor 50 millió forintot különítettek el a bázison szolgálók részére, mert támogatni szeretnének a hivatásos állomány lakásvásárlását, ezzel segítenék az állomány környéken történő letelepedését. Elmondható, hogy a minisztérium vezetése biztosította az anyagi forrásokat a Nemzeti Felelőségi Körbe tartozó beruházások megvalósításához. A teljes készenlét eléréséig, 2012-ig még vannak feladataik, amihez a katonai vezetés az anyagi feltételeket biztosítani fogja.

Ezt követően Kovács Zoltán, Pápa város polgármestere kapott szót, aki elmondta: a város számára a fejlesztés kiemelkedő program volt és lesz a jövőben is. A teljes projektbe az is beletartozik, hogy a külföldi katonák családtagjai a városban élnek, ezért ennek a kiszolgálásában is vannak feladataik. Elsőként kiemelte azt, hogy a 83-as főút nem biztosítja a légi szállításhoz kapcsolódó forgalomnövekedést, ezért ezt az utat korszerűsíteni kell. Biztosítani kell a családtagok gyerekeinek az oktatási lehetőséget és az ehhez kapcsolódó anyagi terhekből az államnak szerepet kell vállalnia. A civil mentőhelikopter kérdését is meg kellene vizsgálni és a balatonfüredi állomásoztatása helyett, el kell érni, hogy a jövőben Pápán teljesítsen szolgálatot.

Dr. Lázár János, a bizottság elnöke megállapította: egy olyan programról hallhattak tájékoztatást, amiből Magyarország hosszú távon profitálhat is. Úgy ítélte meg, hogy a külső feltételek, kiemelten az út, valamint a vasúti szállítás biztosítása stratégiai kérdés. A beszámolókból látható, hogy a kapun belül a honvédség mindent megtett a program biztosításához, a kapun kívüli problémák megoldását a képviselőknek kell felvállalniuk.

A bizottság végül megtekintette a kettes számú C-17-est, ahol a Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) parancsnoka személyesen adott tájékoztatást a szállítórepülő paramétereiről és az ezred feladatairól.

 Fotó:Demeter Ferenc és Galovtsik Gábor