„A Magyar Honvédség feladata magaslatán áll”

Szöveg: Szűcs László | 2009. április 21. 13:36

Katonai tiszteletadással fogadták kedden délelőtt Bajnai Gordon miniszterelnököt Budapesten, a Maléter Pál laktanyában. A kormányfő tájékoztatást kapott a Magyar Honvédség helyzetéről fegyveres erők vezetőitől, és ellátta kézjegyével a Magyar Köztársaság védelmi tervét is.

Katonai tiszteletadással fogadták az MH Támogató Dandár kaszárnyájában, a Zách utcai Maléter Pál laktanyában Bajnai Gordon miniszterelnököt kedden délelőtt. A kormányfőként első laktanyai látogatásán járó Bajnai Gordonnak Kiss Ferenc őrnagy, a díszzászlóalj parancsnoka adta be a jelentést, majd – az alaki szabályzatban leírtak szerint – a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök lejárta az alakzatot.

Bajnai Gordon azért érkezett a Maléter Pál laktanyába, mert kinevezése után szinte azonnal vezetői értekezletet hívott össze a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezető tisztségviselői, illetve az alakulatok és a katonai szervezetek parancsnokai részére. E vezetői értekezleten Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke a Magyar Honvédség helyzetéről tájékoztatta Bajnai Gordont, majd a miniszterelnök ellenjegyezte a Magyar Köztársaság védelmi tervét.

A tájékoztató után dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség helyzetéről tartott előadást. Ebben hangsúlyozta: három évvel ezelőtt, amikor elkezdték a közös munkát, három feladatot határoztak meg. Az első az volt, hogy be kell fejezni a Magyar Honvédség reformját, stabilitást és kiszámíthatóságot teremteni, a második, hogy e stabilitás alapján folytassák a technikai korszerűsítést, a képességek javítását, megújítását. A harmadik feladat pedig annak elérése volt, hogy Magyarországon katonának, honvédnek lenni kiszámíthatóbb, megbecsült foglalkozás legyen.

– Három év után, miután befejeztük a haderőreformot, stabilitást teremtettünk, elindítottuk a korszerűsítést – mondta Szekeres Imre, hozzátéve: a következő egy évben ezeken az alapokon folytatják a munkát. Kiemelte: minden olyan jogszabály a rendelkezésre áll, amelyek a Magyar Honvédség munkáját békeidőben szabályozzák. E jogszabályok megszületése a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére, ötpárti alapon, legtöbb esetben az Országgyűlésben egyhangú szavazással született meg. Mindez azt jelzi, hogy a honvédelem nemzeti ügy Magyarországon, s a parlamenti pártok maradéktalanul támogatják a Magyar Honvédség tevékenységét – emelte ki a tárcavezető.

A szervezeti korszerűsítésről szólva a miniszter tájékoztatta Bajnai Gordont arról, hogy a változással befejeződött a haderő 18 évig tartó átalakulása. Ennek következtében megváltozott a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium is. E korszerűsítés révén módosultak a belső arányok a szervezeten belül: a változás után azok lettek többen, akik az érdemi, katonai feladatokat hajtják végre. A változások közül Szekeres Imre kiemelte az Összhaderőnemi Parancsnokság létrehozását, mely haderőnemek és fegyvernemek együttműködését biztosítja a Magyar Honvédségben, és az egész NATO-n belül a legkorszerűbb vezetési és irányítási rendszerek egyikének számít.

Szekeres Imre hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Honvédség rendelkezésére áll a megfelelő létszámkeret, ám a következő egy-másfél évben háromezer új szerződéses és hivatásos katonát kíván alkalmazni. Ezzel a hadsereg szeretne hozzájárulni a munkahelyek megőrzéséhez a gazdasági válság időszakában.

A tárcavezető ezt követően kiemelte: a költségvetési feltételek adottak, a Magyar Honvédség

fegyelmezett gazdálkodást folytat. E pénzügyi keretek biztosítják az új képességek kialakítását, s ennek egyik kulcstényezője, hogy az elmúlt években a Honvédelmi Minisztérium a költségvetés 20 százalékát már a fejlesztésre fordította. Ez egyike a legmagasabb arányoknak a NATO tagállamok között. A fejlesztések közül Szekeres Imre kiemelte a Gripen repülőgépek hadrendbe állítását, amely az elmúlt év végén történt meg, illetve a nehéz légiszállító ezred pápai megalakítását. Hozzátette: mindezek mellett folyik a fegyverzet, az informatika és a híradóeszközök korszerűsítése is.

Ezt követően a honvédelmi miniszter arról tájékoztatta Bajnai Gordont, hogy a Magyar Honvédség magas színvonalon látja el hazai és nemzetközi feladatait is. A 3 kontinens 13 országában külszolgálaton lévő ezer magyar katona közül a legtöbben a Balkánon teljesítenek szolgálatot, hiszen e régió stabilitása hazánk stabilitásának egyik meghatározó eleme.

Előadásában Szekeres Imre szólt arról is, hogy a hadseregben nagy figyelmet fordítanak a kiképzésre. Hozzátette: a Magyar Honvédség alakulatai rendelkeznek minden szükséges anyagi és technikai feltétellel.

A 2009-es teendők kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy az éves feladatszabó értekezleten meghatározott feladatok teljesíthetők, ehhez rendelkezésre állnak a költségvetési források, melyek takarékos gazdálkodással biztosítják ezek végrehajtását. A takarékosságra való tekintettel azonban év elején hozni kellett néhány intézkedést, így minden olyan rendezvényt, amely nem feltétlenül fontos, töröltek az idei feladatok közül. Így a felszabaduló forrásokat a katonák kiképzésére és a felszerelésre tudják fordítani. A miniszter elmondta azt is, hogy a kiürített honvédségi ingatlanokat átadták a nemzeti vagyonkezelőnek, az eladásból származó bevétel nyolcvan százalékából pedig szeretnék az idén és a következő években is a fejlesztésekhez kapcsolódó feladatokat ellátni.

– Mind az Európai Unióban, mind pedig a NATO-ban nagyra értékelték, hogy a magyar kormány elfogadta a Nemzeti Katonai Stratégiát, amely hosszú idő után világosan kijelöli a célokat és a feladatokat. Emellett a kormány azon elkötelezettségét is, hogy 2009 és 2013 között a költségvetési támogatást a GDP 1,1 százalékáról 1,3 százalékára emelje – mondta Szekeres Imre, hozzátéve: a Magyar Honvédség előtt álló feladatok kibővülnek a katonák életkörülményeinek javításával is. E cél elérése érdekében közösen dolgoznak a Magyar Honvédségben működő szakszervezetekkel.

Bajnai Gordon miniszterelnök a vezetői értekezleten elmondott beszédében kiemelte: Magyarország ma, sok más országhoz hasonlóan egy olyan válsággal néz szembe, amilyet több mint nyolcvan éve nem tapasztalt a világ. E válság leküzdésében meghatározó az, hogy egy országnak milyen az önbizalma. Ezen önbizalomhoz viszont meghatározó mértékben járul hozzá, mennyire lehet biztos az adott nemzet saját védelmi képességeinek állapotában.

– Megnyugtató számunkra, hogy bár Magyarországot ez a válság szerencsére nem katonai módon érinti, mégis az ország bízhat honvédségében, védelmi képességében. Ez erősíti a válsággal szembeni védelmi képességet is – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: számára az is megnyugtató, hogy amíg ma Magyarországon sok mindenről ádáz vita folyik, addig a Magyar Honvédség tevékenységét nemzeti konszenzus övezi. Ez az egyetértés lehetővé teszi azt is, hogy az ország azon válságjelenségekre koncentráljon, melyek hazánkat gazdasági és társadalmi szempontból fenyegetik.

– Egy ország külső biztonságának alapja a honvédelem. Erről keveset beszélünk, mert szerencsére ma az országnak nem kell külső fenyegetettségektől tartania. De abban a világban, amelyik ma jó ideje nem tapasztalt nehézségekkel néz szembe, mégis megnő a biztonság szerepe. Ebből a szempontból jó tudni, hogy a Magyar Honvédség feladata magaslatán áll – fogalmazott a miniszterelnök.

Bajnai Gordon ezt követően hangsúlyozta: a Magyar Honvédség az elmúlt néhány évben képes volt arra, amire más rendszerek még nem igazán, vagyis hogy önmagát modernizálja, megreformálja, hatékonyabbá, ésszerűbbé tegye. A honvédség bemutatta azt, hogy a rövid távon áldozattal járó változások érthetőbb, racionálisabb és mindenki számára jobb minőséget nyújtó szolgáltatáshoz vezethetnek. A Magyar Honvédség e tekintetben az elmúlt néhány évben példát mutatott az országban.

A kormányfő kiemelte: hazánk biztonsága stabil, amit a hadsereg mellett szövetségi rendszerünk is biztosít. Szövetségeink hosszú távra szólnak és Magyarország nagyon markáns küldetéseket vállal a határainkon kívül is.

Magyarország a szövetség elismert tagjaként vesz részt a NATO tevékenységében – emelte ki Bajnai Gordon, majd hozzátette: külföldi szerepvállalásunk túlmutat a katonai jelentőségen. Magyarország külpolitikája szempontjából meghatározó az a tevékenység, melyet a Magyar Honvédség határainkon túl végez. – Az ország külpolitikai sikerei között is számon tartható az a szerepvállalás, amelyet a magyar honvédek vállalnak a világon, méghozzá olyan teljesítménnyel, amely mindenhol elismerést vált ki, és visszahat a Magyar Honvédség fejlődésére is. Ennek jó példája a NATO légiszállítási bázis Pápára települése, amely nemcsak a magyar védelmi politika, hanem a külpolitika sikere is – mutatott rá a miniszterelnök.

– A kormány által közelmúltban elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia tartalmát miniszterelnökként a következő egy évben feladatomnak tekintem. Szándékom, hogy e stratégia végrehajtását személyesen is támogassam – mondta a kormányfő, majd hozzátette: Magyarország ma olyan pénzügyi helyzetben van, amely mindenkitől áldozatvállalást kíván. – Mindenkinek szüksége lesz önmegtartóztatásra, lemondásra, másként Magyarország nem tud kikerülni ebből a helyzetből. De úgy kell megoldani ezt a válsághelyzetet, hogy Magyarország védelmi képessége sértetlen maradjon – hangsúlyozta Bajnai Gordon, majd kiemelte: üdvözli, hogy a Magyar Honvédség háromezer új munkahellyel kíván hozzájárulni a válság kezeléséhez.

– Akik ma a Magyar Honvédség kötelékében szolgálnak, azok biztosak lehetnek abban, hogy olyan helyen dolgoznak, amely szilárd, jól szervezett és szilárd vezetési elvek mentén működik, stabil megélhetést kínál a benne szolgálóknak és évről-évre növeli saját elismertségét a társadalomban. Biztosan mondhatom önöknek, hogy a honvédség elismertsége az elmúlt években erősödött Magyarországon. Másként fogalmazva: Magyarország büszke a honvédeire, büszke a Magyar Honvédségre, és büszke lehet azokra a sokszor nem látványos folyamatokra, amelynek révén a hadsereg gyors ütemben modernizálja magát és megfelel a korszerű világ követelményeinek – zárta beszédét Bajnai Gordon miniszterelnök.

További képek: