„A magyar katona rájön: hitével nincs egyedül”

A Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspöksége szervezésében idén május 20-án indult a magyar katonákból álló csoport a zarándoklatra Lourdes-ba. Május 25-én nemzetközi szentmisével zárult a zarándoklat. Berta Tibor alezredes, tábori lelkész szerint – aki nem először vett részt a zarándoklaton- minden zarándokút lényege, hogy az ember megismerje önmagát, vagy átértékelje életét, új utakat keressen. Az idei útkeresésről beszélgettünk.

Ez már az ötvenedik katonai zarándoklat volt, azonban bizonyára az ötven év alatt sok változás történt mind a világban, mind a katonák életében. Mi jellemző az elmúlt évtizedekre, amely idő alatt megsokszorozódott a katonai zarándokok száma?

A Lourdes-i kegyhely idén 150 éves. 1858-ban történtek azok a jelenések, amikor egy francia kislánynak, Soubirous Bernadette-nek megjelent „a szép hölgy". Lourdes-ban nem sokkal később elkezdődött a zarándoklat előbb helyi, majd egyre több külföldi zarándokkal. A katonai zarándoklat a jelenések századik évfordulóján indult, amit kifejezetten a második világháborúban szembenálló felek megbékéléséért szervezett egy francia és egy német tábori lelkész. Nem feltételezték, hogy egyszer majd így kinövi magát. A két tábori lelkész úgy gondolta, hogy a háború után rendez egy katonai találkozót, amin francia és német katonák is jelen lesznek. Nevezzük ezt találkozónak, nem volt akkoriban még zarándoklat. Egy imádságos találkozó volt, amelyen szép lassan egyre több ország képviseltette magát.

Mely országokról van szó?

Francia- és Németországhoz elsők között csatlakozott Olaszország, Spanyolország, Portugália. Fogalmazzunk úgy, hogy a NATO tagországok valamennyi országa részt vett. Csatlakozott Ausztrália, az Egyesült Államok, most nagyjából 38-40 ország képviselői vesznek részt a zarándoklaton. Aztán kitágult a kör és 1990 után bővült más országokkal, köztük hazánkkal is az esemény.

Hogyan lehet koordinálni az országokat, ilyen sok katonát a rendezvényen?

Természetes, hogy ahogy növekszik egy esemény létszáma, a zarándokok száma, előbb-utóbb kellően szükséges megszervezni a több napos programot. Az idei zarándoklaton már 25 ezernél több katona volt jelen. Annak idején létrejött egy igazgatóság a Francia Hadsereg Katolikus Tábori Püspökségén belül, amely szervezi az eseményeket. A programokat nemcsak az igazgatóság, hanem a zarándoklaton és a szervezésben részt vevő többi ország képviselői is javasolják, alakítják, vezetik. Az igazgatóság felügyeletét ellátó nemzetközi konferenciának 2003 óta Magyarország is tagja. Az események helyi irányításában közreműködik a jelenések helyét irányító társaság, a Lourdes-i Szentélyek vezetése. A katonák irányításáért mindig az az ország felelős, amely a katonát küldte, a rendezvények biztosítását nemzetközi csapat végzi, amiben egy ízben (2006) már magyar katonák is részt vettek.

Minden évben különböző programokat szerveznek a lourdes-i zarándoklat köré. Mit lehet tudni az idei programokról?

Évente szinte ugyanazok a nemzetközi programok vannak, ugyanakkor minden egyes náció és hadsereg különböző nemzeti programokon is részt vesz. A zarándoklat most egy nemzetközi katonai megnyitóval kezdődött, felsorakoztak a zászlók, és a különböző nemzetek alegységei és az állami vezetők. A katonai tiszteletadás után következtek más programok. A Lourdes-i kegyhely nemcsak arról nevezetes, hogy a Boldogságos Szűz Mária megjelent a kislánynak, hanem mint minden zarándok kegyhelyen, itt is történtek csodás gyógyulások. Több ezer gyógyulás történt, ami közül az egyház 18-at fogadott el hitelesnek. Nagyon sok beteg katona volt most is kint, csakúgy, mint minden évben. Vannak olyan katonák is, akik a második világháborúban szereztek sebesülést, de vannak új helyzetekből odakerült katonák. Négy évvel ezelőtt Végh Ferenc nyugállományú tábornok is részt vett a Lourdes-i zarándokúton, s a korábban, Törökországban elszenvedett súlyos balesete után imádkoztak felépüléséért a kegyhelyen. A beteg, sebesült katonák számára szervezik a délutáni Eucharisztikus körmenetet, aminek a végén a betegeket áldják meg, kifejezetten az ő gyógyulásukért imádkozva. Ez szintén nemzetközi esemény, ugyanúgy, ahogy a Mária körmenet is, mely ugyanazon a napon egy esti, nagyon hangulatos és kedvelt gyertyás felvonulás.
Az idei évben a béke művelőinek, vagyis a béke missziójában szolgáló katonák tiszteletére szerveződött egy külön nap, számos helyszínen, ahol kiállítások, konferenciák, előadások, interaktív események voltak. Felléptek katonazenekarok, így a magyar Kaposvári Helyőrségi Zenekar is.
Amikor mi magyarok, dr. Vadai Ágnes államtitkár asszonnyal kiértünk Lourdes-ba, elmentünk a kegyhelyhez, és otthonról hozott gyertyát gyújtottunk a misszióban szolgáló magyar katonák tiszteletére. Minden nemzetnek van saját szentmiséje, és a nációk keresztutat járnak a Lourdes feletti teljesalakos Kálvárián, melynek érdekessége, hogy a tizedik stációját Magyarország állította az 1912-es évben.

Lourdes-ban a lakosság hogyan fogadja a zarándokokat?

Lourdes egy kis város, alig pár ezer lakosa van. A zarándokok kiszolgálására épültek fel a motelek, hotelek a városban, nem meglepő és nem hat az újdonság erejével a több mint húszezer katonazarándok. Vannak kegytárgyboltok is természetesen, és létezik egy földalatti templom, bazilika, amit X. Szent Pius pápáról neveztek el, az egyik tervezője pedig egy magyar mérnök volt. Ez a templom nagy befogadóképességű, 15-20 ezer ember is elfér benne, a zarándoklatok több eseménye is oda szerveződik. Természetesen ahol ennyi ember összegyűlik, ott súrlódásokra is kell számítani. Vannak konfliktusok a zarándokok között és a lakosság és a zarándokok viszonylatában is. Magyar katonáink a fárasztó programok és a kikapcsolódás percei alatt is mindig tisztelettudóan, az egyenruhájukhoz hűen viselkedtek, ránk eddig nem volt panasz.

Szükséges volt a katonák számára bármiféle előzetes lelki vagy fizikális felkészülés a zarándoklatra?

A PMI igazgatósága minden évben, a következő zarándoklat előtt összeül, és megtárgyalják a következő zarándokút menetét. Az idei zarándoklat konferenciája itt, Budapesten volt tavaly ősszel. A tábor püspökség szervezte meg az egy hetes rendezvényt. Elméleti szervezésről van tehát szó. Idén Magyarországról körül-belül 90 katona volt kint Lourdes-ban. Bárki jelentkezhetett. Különösebb felkészülést egy zarándoklat nem igényel. Aki eljön, tudja, hogy mivel jár egy ilyen út. A tábori püspökségtől utazik egy-egy lelkész mindegyik buszon. A három napos út alatt – amely közben egyszer Ausztriában, egyszer pedig Franciaországban szálltunk meg – készítették fel ők lelkileg a katonákat. Küldtünk felkészítő anyagokat is arról, mit érdemes magával hoznia a katonának, és persze sok lelki útmutatást is szerettünk volna nyújtani.

Mit nyújt ez a zarándoklat a katonáknak?

Évszázadok tapasztalata szerint a zarándoklatok lényege – mindegy hogy a Szentföldre, Lourdes-ba vagy Fatimába tart az ember, és mindegy az is, hogy gyalog vagy busszal – hogy az ember megváltozva tér vissza, valahogy át tudja értékelni az életét, hogy abban a pár napban ott valami olyan élményben lesz része, amit fel tud használni az életében. Az egyik fontos jellemzője az útnak, hogy fárasztó. Emellett el kell viselni egymást, és az ember egy idő után eltelítődik a sok programmal, hiszen reggel 8-tól éjjel fél 1-ig vannak programok. A sok ezer katona egyenruhája színes látványosság volt. Van olyan civil, aki csak azért megy oda, hogy lássa ezt a katonai zarándoklatot. Óriás nyüzsgés van, de amint belépünk a szentélyek területére, ahol a bazilika van, nyugalom és csend fogad. Nagyon sok katonát lehet látni térdelni és imádkozni. Van egy érdekes miliője az egésznek.

Kaptak a hazautazás óta visszajelzéseket? Hogyan tudják mérni egy-egy katonai zarándoklat „sikerét"?

Lehet, hogy korán készül az interjú, hiszen most érkeznek be az általunk kiadott kérdőívek. Nagyon érdekes kérdés, hogy a vallásosság, a hit kérdéseit lehet-e mérni. Van, amit nem lehet visszaadni. Akik kint voltak, nem biztos, hogy egy kérdőívben meg tudják válaszolni, mi is történt Lourdes-ban. Nem is biztos, hogy jól kérdezünk. Az sem biztos, hogy tud jó választ adni a katona. Lehet, hogy sokkal később, mondjuk egy év múlva érik meg a válasz benne. Persze az elmúlt évek tapasztalatai szerint volt példa arra, hogy egyes katonák életét megváltoztatta az út, például volt, aki ott döntötte el, rendezi a házasságának a problémáit, életének gondjait, tehát megszülettek bizonyos elhatározások. Ezek mindig később érnek be.

Született olyan döntés is, hogy a katona elhagyja a hadsereget?

Mi a békéért imádkozunk Lourdes-ban. A katonák hivatása, hogy a békét megvédjék, akár fegyvert fogva is. A zarándoklat célja az, hogy katonai hivatásukban erősítse meg őket, olyan módon ahogy a hit elvárja tőlük, amit a szentírásból ki lehet olvasni. 1986-ban a II. János pápa kiadott egy útmutatót, amiben a katonák lelkipásztori ellátásáról nyilatkozatot. Azt írja, hogy az adott élethelyzetbe lévő katonákat speciális módon, speciális küldetéstudattal rendelkező papoknak kell ellátni. Az útmutató abban próbál segíteni, hogy a katonák, akik fegyverrel a békét szolgálják, hogyan tehetik ezt meg, és hogyan alakuljon az életük. Szintén II. János Pál pápa mondta a katonáknak: „A békesség Istenének van szüksége rátok." Ez igazolódik minden évben Lourdes-ban.

Az ön életében történtek változások a zarándoklatok következtében?

1994-ben voltam legelőször kint Lourdes-ban. Minden egyes zarándoklaton azt érzékeltem, hogy nagyon jó, hogy ezt elkezdtük és bekapcsolódtunk ebbe a nemzetközi programba. 1991-ben mentek ki először magyarok, ekkor még csak hárman-négyen. 1994-ben alakult meg a Tábori Lelki Szolgálat, akkor már hivatalosan is útnak indultunk, olykor kettő, néha három busszal. Eddig körül-belül 1200 magyar katona volt kint. Az, hogy a világ változik, azt látni kell a katonáknak is. Megdöbbentő élmény volt számomra, mikor egy nagyobb magyar zarándok csoporttal kint voltunk 1994-ben. A magyar katonák rácsodálkoztak a kint imádkozó katonákra. Az amerikai tengerészgyalogostól kezdve a francia idegenlégiósig letérdelnek és imádkoznak Lourdes-ban. A vallás magányügy, de mégiscsak ott van az a 20 ezer katona, amitől a vallás közösségi üggyé is lesz. Együtt imádkozunk, együtt éneklünk, együtt megyünk a körmeneten. Ez egy igazi közösségi élmény. Ilyenkor kitágul a világ, a magyar katona rájön, a hitével nincs egyedül. Az 50. Nemzetközi Katonai Zarándoklat is ilyen élményekkel zárult. Nagy öröm volt megtapasztalni, hogy ezen a jubileumi eseményen ott lehettünk. Köszönet érte a Honvédelmi Minisztérium vezetésének, a Magyar Honvédség elöljáróinak.