„A mérce az lesz, ki tesz többet a közös védelemért”

Bayer József, az MTA PTI igazgatója reggel kilenc órakor nyitotta meg az egész napos rendezvényt. Beszédét azzal kezdte: „Minden elemző egyetért abban, hogy nagy szükség van a közös kül- és biztonságpolitikára, de tudjuk, ez nem könnyen valósítható meg. Az Unió nem önálló állam, ez pedig nehézséget jelent. Az integráció folyamata mégis látványos sikereket hozott a közös piac, a béke és biztonság terén. Más területeken megmaradt az egyes államok szuverenitása. Tetten érhető például a „best practice", a legjobb gyakorlat alkalmazása és az egymástól való tanulás is. A kooperáció új kultúráját teremtette meg tehát ezáltal az integrációs folyamat, amely során felszámolódott Európa kettéosztottsága. Ám mégis nehezen halad az ügy előre; közös, de nem egységes a külpolitikáról beszélünk csupán. Egykori nagy gyarmattartó hatalmak mellett – melyek nehezen birkóznak meg nagyhatalmi státuszuk elvesztésével – középhatalmak és kis államok is találhatók meg az Unióban. Különböző történelmi sérelmek jegyével érkeztek többen és fenyegetőnek érzik a nemzeti szuverenitás legkisebb korlátozását is."

Bayer József Henry Kissinger szarkasztikus megjegyzését idézte, amely a balkáni válság idején hangzott el és valahogy így hangzott: „Kit kell felhívnom, ha Európával akarok egyeztetni?" E kérdés máig nem veszítette el aktualitását", mondta az igazgató.

Bayer szerint a gazdasági világválság ismét feltárja a tagállami érdekellentéteket, a versengést, de hosszútávon előre is viheti a közös kül- és biztonságpolitika ügyét. „Az energiapolitika, a klímaválság ügyében közösen kell fellépni. Fontos tudatosítanunk, hogy a biztonságpolitikának számos olyan új dimenziója nyílt meg, amit nem kezelhetünk a hagyományos módon: ilyen a globális információs rendszerek, a hálózatok biztonsága, a pénzügyi rendszer stabilitása, valamint a migráció problémája is", tette hozzá.

Az igazgató kifejtette: az Unió számára nem a katonai erő, nem a „hard power" fejlesztése, mint inkább a gazdasági, technológiai, strukturális potenciál növelése a követendő út, azaz a „soft power" hatásnak kell prioritást élvezni. Szerinte ez nem a közös védelmi erőfeszítésekről szól, szükség van ugyan rájuk, de látható, ma már a seregnek is civil társadalomépítő kompetenciákra kell szert tennie, hogy válságokat kezelni tudjon. Hangsúlyozta a kutatások és az információcsere fontosságát. „A világ sokak számára túl áttekinthetetlenné és komplexszé vált. Ehhez kell a leegyszerűsítő megoldás. A globálisan egybevonódó világban nincsenek könnyű megoldások, és nem csökkentik a problémákat. Ezért szükség van a kutatásokra, tudásbázisok kiépítésére és szakértői hálózatok működtetésére."

A konferencián Helga Schmid, az Európai Tanács Főtitkárságának politikai igazgatója nem tudott jelen lenni, helyette Tania von Uslar Glech beszélt arról, hogyan is készül Magyarország a soros EU elnökség feladataira. Kiemelte: a tíz új tagállam 2004-es csatlakozása nagyon fontos esemény a volt szocialista országoknál. „Fel kell készülni a váratlanra", hangsúlyozta, és hozzátette: a hidegháború alatt a területi védelem volt a legfontosabb, azóta a kül- és biztonságpolitika keretei alkalmazkodtak a geopolitikai változásokhoz, és új elemekkel bővültek; ilyen a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos megállapodás, a terrorizmus elleni fellépés stratégiája, a kalózok elleni fellépés, valamint a kábítószer-kereskedelem veszélyei is.

„A XXI. századra megérkezett a globalizáció. A kormányok egyedül képtelenek megbirkózni a feladatokkal. Nem a szimptómák kezelése a cél, tovább kell lépnünk mind a hagyományos diplomácián, mind a katonai eszközökön, és a jogállamiság megerősítésére kell koncentrálnunk", fogalmazott az Európai Tanács Főtitkárságának képviselője, aki szerint a lisszaboni szerződés lehetővé teszi, hogy koherensen lépjünk fel, a rendelkezésre álló anyagi keretek is lehetővé teszik mindezt, ám vannak problémák: ilyen például, hogy nincs kellő légi szállítási infrastruktúra. Hangsúlyozta: jövőre elindul a Keleti partnerség program, melynek első állomása Prága lesz május 7-én. Hozzátette: az észak-atlanti kapcsolatokat is ösztönzik, számos egyéb partnerség is létrejön, valamint az orosz kapcsolatokat is fontosnak tartja.

A rendezvényen beszédet mondott Heinrich Brauss, a NATO Védelempolitikáért és Tervezésért felelős főtitkárhelyettesének helyettese is, aki elmondta, hogy a NATO katonai megközelítéseket tart szem előtt. „Három héttel ezelőtt a NATO csúcson a vezetők megerősítették a biztonsági szövetséget. Új koncepció kidolgozása indult el, ami talán 2011-re be is érik. A 2001-es amerikai támadást, a grúziai konfliktust nem láttuk előre. A két évvel ezelőtt Észtországban történt cyber-támadás (2007 májusában tömeges internetes támadások érték a különböző észt intézmények, például a SEB Eesti Uhisbank, Észtország második legnagyobb bankjának szervereit – a szerk.) is újszerű volt, szintén nem voltunk rá felkészülve – ez az eset azt bizonyítja, hogy az energiaellátás összeomlása drámai következményekkel járhat anélkül, hogy katonai beavatkozás történne. Nemrégiben hírszerzési egységet hoztunk létre és egy regionális szakértelemmel bíró bázist is, amelynek megbízatása 2025-ig szól."

A helyettes is hangsúlyozta a NATO és Oroszország nehéz viszonyát, kitért a grúz beavatkozásra, kiemelte Törökország és az Unió közötti kapcsolat problematikáját és az afganisztáni jelenlétet, mindehhez pedig hozzátette: az Unió autonómiával kell, hogy működjön. „A szövetségnek 2,3 millió katonája van, ebből 1,5 millió azonnal bevethető. A gond a tartalékban rejlik, a nem jó felszerelésben és a minőségben. Rossz a légi szállítási rendszer, valamint kevés helikopter van." Végezetül kiemelte: Magyarország igen aktív szerepet vállal a misszió szállítási lehetőségeiben a C-17-es Globemasterek révén.

Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára a hagyományos biztonságpolitikai kihívásokat emelte ki, nem az újakat. „A legnagyobb veszély az instabil szomszédság", mondta. „Európa egységesítésének tovább kell folytatódnia, ez a biztonság gerince. A biztonságot és a stabilitást úgy lehet elérni, hogy az euro-atlanti szervezeteket fokozatosan kiterjesztjük olyan országokra, akik a közös értékeket képesek magukévá tenni és a feltételeket teljesíteni", tette hozzá. „1989 és 1990 után két folyamat indult el az európai fejlődés útjára lépő országok esetében – a NATO-, illetve az EU- integráció. Rájöttünk, az EU csatlakozás bonyolult, nehéz és könnyekkel teli folyamat, ahol kemény feladatokat kell elvégezni. A NATO csatlakozás egyszerűbb volt. A Nyugat-Balkán esetében a NATO csatlakozás viszonylag gyorsabb folyamat lesz, Albánia példája ezt jól mutatja, hiszen még igen messze van az EU csatlakozástól, pár hete azonban NATO-taggá vált."

A szakállamtitkár szerint az Unió nyitottságát fent kell tartani, a kondicionalitást meg kell őrizni, a bővítési folyamatnak átláthatónak kell lenni; május 7-én – a cseh elnökség alatt – tartják meg az uniós csúcstalálkozót, amellyel útjára indul a Keleti partnerség. „Ezzel természetesen nem akarjuk Oroszországot elidegeníteni, szeretnénk, ha részt venne minél több projektben. A másik fontos kérdés a nyugat-balkáni integráció, amely a magyar visegrádi négyek elnökségének egyik kulcsprioritása.", mondta Szentiványi. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Szentiványi Gábor azt mondta: „Fontos, hogy az integrációs folyamat hitelességét fenntartsuk. Nem kérdőjeleződik meg európai perspektívája, de kézzelfogható eredményekre van szükség mind a kapcsolatunkban, mind saját belpolitikájában, saját szavazóik számára. A legnyilvánvalóbb kézzelfogható eredmény a vízumliberalizáció lehet." A szakállamtitkár pozitív példákat említett, kiemelte Horvátország euro-atlanti integrációját és NATO-tagságát, valamint Albániát is. „Fontos, hogy fennmaradjon Szerbia jelenlegi reform- és integrációorientált politikája", mondta.

„Koszovó stabilitása is további kihívás, jelenleg az euro-atlanti térség meghatározó problémája, amely már úton van a megoldás felé. Itt a NATO K-FOR missziójának további folytatásra is szükség van. Igen fontos, hogy Bosznia-Hercegovina is a megfelelő mederben haladjon előre, az Uniónak pedig kulcsszerepe van ebben. Számítunk arra, hogy a Görögországgal zajló névvita (Macedónia az Egyesült Nemzetek Szervezetének bíróságához fordult, mert szerinte Görögország megsértette a két ország között 1995-ben született egyezményt. Ebben Görögország vállalta, hogy nem akadályozza meg Macedónia nemzetközi szervezetekbe való felvételét, ha az a „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság" elnevezést használja. Ennek ellenére Athén az áprilisi NATO-csúcstalálkozón megvétózta Macedónia felvételét a katonai szervezetbe – a szerk.) is rendeződik, és fontos a fent említett Keleti partnerség is. Támogatjuk Bosznia-Hercegovina és Montenegró törekvéseit, hogy közelebb kerüljenek a NATO-hoz."

Az államtitkár végezetül azt mondta: „A Külügyminisztérium nagyra értékeli a magyar honvédség hozzájárulását: komoly katonai és civil komponense van jelen a magyar békefenntartásnak a Nyugat-Balkánon. 625 katonával vagyunk jelen Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában, ez több mint fele a külföldön szolgálatot teljesítő magyar honvédeknek. Emellett a legnagyobb civil misszió az Eulex keretében Koszovóban szolgál, 50 fő képviseletében."

Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédében kifejtette: „A fejlődés, az ország biztonságának szavatolása megerősítésének szempontjából történeti jelentőségű volt Magyarország csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez. Ugyanilyen nagy jelentősséggel bír, hogy néhány nap múlva lesz öt éve, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Mindkét esemény történelmi fontosságú és egymástól elválaszthatatlan."

A miniszter elmondta: „Minden tagállam számára a biztonság elsődleges érték és érdek is. Ezt szolgálja a NATO és az Unió közös kül- és biztonságpolitikája és védelempolitikája. A siker záloga egyrészt a tagállamok elkötelezettsége és kompromisszumkészsége. A tagállamok közötti kompromisszum elősegítésével, előkészítésével s létrehozásával tehetünk a legtöbbet 2011-es elnökségünk idején." Hozzátette: „Az eddigi kompromisszumok eredményeként egy jelentős változás következett be: hiszen az a védelempolitika, ami már világosan kirajzolódik, jelentős mértékben járul hozzá egész Európa biztonságához. A francia-brit megállapodás és Németország csatlakozása az a motor, ami tíz éve elindította érdemben ezt a folyamatot. 2003-ban megfogalmazódott az európai bizottsági stratégia, amely világosan kimondta, hogy az európai unió globális szereplő szeretne lenni a válságkezelésben. Ehhez kellett persze a tagállamok hozzájárulása is. 2003 óta húsz olyan polgári vagy katonai válságkezelő műveletet hajtott végre az Európai Unió, ami világosan mutatja azt az elkötelezettséget, amit a tagállamok magukénak mondhatnak."

A miniszter kitért mindezek feltételeire: „Feltétel volt az is, hogy a polgári és katonai eszközök koordinált felhasználására sor kerüljön. Szükségesek a katonai és polgári válságkezelő képességek is, kulcskérdés a lisszaboni szerződés: Magyarország az elsők között volt, aki ratifikálta ezt a szerződést abból a jól felfogott értékrendből, hogy a biztonság elsődleges érték. A szerződés elfogadása világosan kijelöli az irányt az integráció elmélyítésének irányába, tehát az európai védelmi integráció a mai állapotot túl fogja lépni."

Szekeres Imre szerint várhatóan nem az a cél, nem az a követelményrendszer, hogy egy adott ország összenemzeti termékének hány százalékát fordítja saját védelmére, hanem az, hogy milyen mértékben és módon vesz részt a többnemzeti programokban való és azok megvalósításában való szerepvállalásában, milyen mennyiségben és minőségben. „A mérce az lesz, ki tesz többet a közös védelem megvalósításáért", mondta. A lisszaboni szerződés kimondja, hogy egy tagállam elleni külső fegyveres támadás esetén a többi tagállam segítséget nyújt az ő számára. „Ez is komoly változás", mondta Szekeres Imre, majd hozzátette: „Ez nem érinti az észak-atlanti szövetségben tett kötelezettségvállalásokat, hiszen saját tagjai számára továbbra is a NATO a kollektív védelem alapja."

A Honvédelmi Minisztérium más minisztériumokkal együttműködve azt tervezi, hogy az elnökség során átláthatóságra, folyamatosságra és konszenzusépítésre vállalkozzon. „Maximálisan támaszkodni szeretnénk az Európai Tanács Főtitkárságának szakértelmére, és az Európai Bizottsággal és Parlamenttel koordinálva kívánjuk majd programunkat kívánjuk végrehajtani." Szekeres Imre szerint egy tagállam megítélését a műveletek befolyásolják, hiszen ez az a terület, ami a közvéleményt érdekli, és ez jelenti egyben a legnagyobb kihívást is. „Jelenleg három kontinensen tíznél is több katonai művelet és civil misszió zajlik, ezek sokrétűek: katonai válságkezelésről, béke megállapodásokról, határátkelőhelyek felügyeletéről, a biztonsági rend támogatásáról, rendőri missziókról van szó. Ebből adódóan fontos a civil katonai koordináció is. A fő hangsúly e két komponens összhangjának megteremtésében a civil szektoron van", mondta a miniszter.

Kiemelte: „Nagy figyelmet fordítunk az Unió bosznia-hercegovinai feladataira is. Jelenleg mintegy 144 fős század állomásozik ennek a műveletnek a keretében. Az átalakítást követően a 200 fősre tervezett művelethez is jelentős hozzájárulást szándékozunk tenni." A minisztertől megtudtuk, a Honvédelmi Minisztérium elkészített egy 2015-ig szóló tervezetet arról, a honvédség hogyan vegyen részt a nemzetközi feladatok végrehajtásában. „Azzal számolunk, hogy 2011-től esetleg a magyar katonákra az afrikai műveletekhez is szükség lesz. Felkészülünk, hogy uniós tagként az afrikai problémák megoldásában részt vegyünk", mondta. „A felkésztést már megkezdtük, hiszen ennek a katonai előkészítésnek jelentős minőségű feladatokat jelent a vezérkar számára és mindazok számára, akik e munkában részt vesznek.", tette hozzá. Szekeres Imre szerint vannak bizonyos felhasználható tapasztalatok, amire az országnak szüksége van, például uniós tapasztalatokra, Szomália partjain szerzett haditengerészeti tapasztalatokra. „A kalózkodás a szervezett bűnözés, erőteljes és kiterjedt, nagy logisztikai háttérrel rendelkező számos fegyverest tartalmazó formája, a leküzdésében szerzett tapasztalatok felhasználhatók a terrorizmus elleni műveletekben", mondta a miniszter.

„Jelenleg zajlik a lineáris katonai képességfejlesztő folyamat, ami 2010-ben véget ér. Mikor már eléri végpontját, készülnünk kell az új irányra. Nyilván ez szellemi kihívást is jelent, de lehetőséget is rejt magában: azt, hogy a következő irány kijelölésekor a jelenleg egymással párhuzamosan futó katonai és polgári képességfejlesztési folyamatokat harmonizáljuk egymással. A soros elnökség lehetőséget teremt arra, hogy a következő képesség-fejlesztési program összhangban legyen a polgári képesség fejlesztési folyamatokkal. Legalább ilyen fontos az Unió és a NATO közötti szinkronizálási folyamat beindítása. A magyar honvédségnek tehát alkalmasnak kell lennie mind az ország védelmi feladataira, mind a NATO kollektív védelmi feladataira, és az Unió és a NATO válságkezelésében való részvételére", fogalmazott Szekeres Imre.

A tárcavezető beszédében kitért az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) fontosságára, az ENSZ és az Unió stratégiai partnerségére, válságkezelési együttműködésükre, valamint az észak-atlanti szövetség feltételeire, végezetül pedig elmondta, már megkezdődtek a felkészülési folyamatok a soros elnökségre. „A felkészülés igen intenzív időszakában vagyunk, már kiválasztották az elnökségi stábot, megkezdődtek a képzések, szakmai felkészülések. Egyes prioritások meghatározásra kerültek, megkezdődött a programok összeállítása, előkészítése. A véglegesítés után a kész anyagot novemberben mutatjuk be a tanácsnak."

A konferencia második, délutáni felében két kerekasztal-beszélgetést is meghallgathattak az érdeklődők. A külpolitikai kerekasztal-beszélgetés során Németh Zsolt (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) beszéltek a trió struktúrájáról, Latin-Amerikáról, a keleti partnerségről, az emberi jogokról, az energiabiztonságról, a klímapolitikáról, valamint a terrorizmus elleni harcról. Szent-Iványi Istán hangsúlyozta, szerinte a legnagyobb kihívás „belül" van: „A nemzeti önzések előtérbe kerülése, valamint az egységes álláspont hiánya a legnagyobb probléma". Tabajdi Csaba hozzátette: „Magyarország nincs felkészülve még az elnökséghez, szellemi kapacitást kell hozzá teremtenünk." Az utolsó szakértői kerekasztal-beszélgetésen részt vett Dömény Zsuzsanna (MTA PTI), Galló Béla (MTA PTI), SZ. Bíró Zoltán (MTA) és Deák András György (Magyar Külügyi Intézet). A szakértők egyetértettek abban, a magyar politikának egységesen kell fellépnie 2011-ben.

Fotók: Galovtsik Gábor