„A NATO mi vagyunk”

„Előadásomban a mai magyar valóságról fogok beszélni", hangsúlyozta Dr. Vadai Ágnes, majd az elmúlt több mint egy évtizedből két fontos dátumot emelt ki: a NATO-csatlakozás, valamint Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontját, melyek nagy változásokat hoztak a Magyar Honvédség életében. „A Magyar Honvédség önkéntességre, valamint a demokratikus alapelvekre épül. És működik az a szövetségi rendszer is, melynek Magyarország a tagja. Természetesen azok a biztonsági kihívások, melyek Magyarországot 20 éve érték, alapvetően megváltoztak 2001. szeptember 11. után, mely új globális veszélyeket hozott – a nemzetközi terrorizmusnak nevezett biztonsági kihívás az, ami alapvetően meghatározza a Magyar Honvédség helyzetét." Az államtitkár ismertette a Magyar Honvédség, valamint Honvédelmi Minisztérium legalapvetőbb változásait. Mint mondta, integrált Honvédelmi Minisztérium működik, és ez fontos lépés volt a Magyar Köztársaság életében.

Haderőreform

Az államtitkár hangsúlyozta: a Magyar Honvédség és a minisztérium elmúlt tíz évére folyamatos haderőreform jellemző. Az új struktúra kialakításával kapcsolatban úgy fogalmazott: az elmúlt években több háttérintézmény kialakítására is sor került, valamint létrejött az Összhaderőnemi Parancsnokság és a Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség is. „Nehéz tíz, húsz évet zártunk le 2007. december végén. Innentől számíthatjuk az új struktúrát. Jó példa erre az Afganisztánban szolgálatot teljesítő PRT, amely nem is olyan régen még a műveleti tevékenységek netovábbja volt, mára viszont új szervezetek alakultak, mint az OMLT vagy a különleges művelet csoport", mondta az államtitkár.

Vadai Ágnes előadásában ezután a Magyar Honvédség létszámára tért ki. Mint elmondta, az 1999 és 2009 közötti időszakban mintegy felére csökkent a honvédség létszáma. Hozzátette: ma már nincs sorkatonaság, helyettük szerződéses katonák vannak. Az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott: anyagi motivációt kell létrehozni, valamint munkáltatói és munkavállalói biztonságot kell kiépíteni, hogy megerősödhessen a rendszer. „Meg kell teremteni a munkáltatók érdekeltségét, hogy elengedjék alkalmazottjaikat. Szükség van finanszírozásra és jogszabályi változtatásra." Vadai Ágnes kiemelte, hogy napjainkban lényegesen nagyobb arányban találhatók nők a honvédségben, mint azelőtt. Az államtitkár kitért a romák hadseregben való megjelenésére is. Mint mondta, számos ösztöndíjjal támogatják hadseregben való részvételüket. „Ez nagyon fontos, hiszen a honvédség a társadalom leképezése", hangsúlyozta.

Juttatások

Vadai Ágnes munkaerőpiaci kérdések tekintetében azt mondta: a Magyar Honvédséget vonzóvá kell tenni. „Az elmúlt években a honvédség veszített versenyképességéből, de a juttatási rendszereket nézve mégis azt mondhatom, biztosabb lehetőséget nyújt, mint sok más terület. Igaz, vannak hiányosságok. Így például a toborzás hatékonyságának növelése a feladatunk. Ahogyan a megtartó képesség javítása is", tette hozzá. Kiemelte a honvédségnél jellemző juttatásokat, mint a lakáscélú támogatást, az élelmezési ellátást, a ruházati ellátást, a szociális juttatásokat, a költségtérítéseket, a tanulmányi támogatásokat, a cafeteriát – ez utóbbi a polgári alkalmazottakat illeti meg. „Idén 300 ezer forint körüli az az összeg, melyet a katonák plusz juttatásként éves szinten megkapnak a honvédelmi tárcától. Én ezt rendkívül fontosnak tartom, ahogyan azt is, hogy egy tiszti karrier végén valaki tisztességgel vonuljon vissza, és nyugdíja katonához méltó legyen."
Mint az államtitkártól a hallgatók megtudhatták, az elmúlt tíz évben 300-350 milliárd forintból gazdálkodott a Magyar Honvédség és a honvédelmi tárca. „Az év elején soha nem lehet tudni, hogy milyen biztonsági kihívások érik az országot, ezért a honvédségnek nem olyan a tevékenysége, amelyet nem tudunk költségvetési forrásból összegezni." Kitért Magyarország afganisztáni szerepvállalására, valamint a magyar misszió létszámának növelésére is: mint elmondta, az újabb Afganisztánba küldendő katonai létszámot a költségvetés tartalékából tudják finanszírozni. Az államtitkár hozzátette: missziós kérdésekben ellenzék és kormány között soha nem volt ellentét. Előadásában Vadai Ágnes beszélt a bér- és rendfokozati rendezésről is. Mint mondta, jövőre a rendfokozati és fizetésrendezés elengedhetetlen lesz, bárki is lesz kormányon.

Fejlesztések

Vadai Ágnes hosszan beszélt a Magyar Honvédség fejlesztési kiadásairól. Mint mondta, ennek nagy részét idén és jövőre a Gripen-beszerzések teszik ki. „A flottát fejleszteni kell. Itt nem csupán a technológia fejlesztéseiről van szó. Ki kell építeni a fizikai és szellemi infrastruktúrát is", mondta, majd hozzátette: „Remélem, hamarosan a szárazföldi csapatok igényeit is ki tudjuk elégíteni."

Az új haderő

„Az új haderő finanszírozható, korszerűen felszerelt, szövetségi együttműködésre alkalmas, képességalapú, modul-rendszerű, gyorsan telepíthető és manőverező", hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta, hogy a Magyar Honvédség további fejlesztéseiről szóló határozat az úgynevezett „ambíció szinteket" is meghatározza. A NATO ajánlások szerint így cél, hogy a műveletre tervezett állomány 50 százaléka képes legyen részt venni a szövetségi műveletekben, 10 százaléka pedig ténylegesen vegyen részt valamely műveletben, misszióban. Vadai Ágnes kitért a honvédség speciális képességeire is, mint a víztisztítás, a sebészcsapat, a tűzszerész képesség, a hadszíntéri légi szállítás vagy épp a biolabor.
„Személyes meggyőződésem, hogy a következő évtizedek konfliktusai még csak nem is kőolajért fognak folyni, hanem a vízért. Akinek van tiszta vize, az bizony hosszútávon a szövetséges rendszer fontos eleme lesz."
Hozzátette: rendkívül fontos tény az is, hogy a NATO Nehéz Légiszállító Ezred Pápára települt.

Vadai Ágnes a 3D radarokról úgy fogalmazott: kettő 3D radar felépítése már megvalósult – egy Békéscsabán, egy pedig Bánkúton -, a harmadik pedig politikai csatározások tárgyává vált. „A radar nem csak a Magyar Honvédség szempontjából kiemelkedő fontosságú, hanem a Magyar Köztársaság polgári légi biztonságának szempontjából is."

Magyarország nemzetközi szerepvállalásáról úgy fogalmazott, az ország jelenleg összesen 13 területen tartózkodik misszióban, ezek közül a balkáni hadszíntér és Afganisztán a két legfontosabb. „Egyre nagyobb szerepet kell vállalnunk a missziós műveletekben, ezek közül kiemelkedik az afrikai szerepvállalás. Mindehhez nagyon fontos, hogy különböző nemzetközi gyakorlatokon vegyenek részt a Magyar Honvédség tagjai." Ezek közül Vadai Ágnes a NATO válságkezelési gyakorlatát emelte ki.

Tiszti becsület, etikai kódex

Az államtitkár kitért a közbeszerzések kérdésére is. Mint elmondta, 2004-ben, az uniós csatlakozás után életbe lépett egy közbeszerzési törvény, amely kötelező jelleggel határozza meg, hogy a Magyar Honvédség mily módon eszközölhet beszerzéseket. „Akár repülőről, akár bakancsról, vagy krumpliról van szó, ezt a törvényt kell követni. Én szorgalmazom egy etikai kódex létrehozását. Mert bár ugyan két legnagyobb beszerzőnk, a Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, valamint az Infrastrukturális Ügynökség rendelkezik közbeszerzési szabályzattal, a másik oldalon nincs szabályzat. A beszerzések átláthatóságát az segítené a legjobban, ha egy egységes rendszerbe foglalt etikai kódex születne meg, mint ahogyan ilyen létezik például a Norvég Királyságban. Semennyi pénzért nem érdemes ugyanis a tiszti becsületet odadobni. Már most világossá kell tenni, hogy a közbeszerzési törvény betartása csak a törvény betartása, ám azon túl van egy erkölcsi norma, amit a tiszteknek ugyanígy be kell tartani. Aki ezt nem tartja be, nem méltó arra, hogy a Magyar Honvédséghez tartozzon, és azzal szemben a lehető legszigorúbban fel kell lépni", mondta Vadai Ágnes, aki végezetül az idősügyet hozta fel. „Fontos a kapcsolattartás, a gondoskodás az idősekkel. A fiatalok merítsenek az idősek tapasztalatából", mondta.

A NATO mi vagyunk

Előadása végén kérdéseket intézhettek a hallgatók az államtitkárhoz. Elsőként Dr. Szarka Gábor alezredes, a Hallgatói Tagozat parancsnoka kérte Vadai Ágnest, beszéljen a katonai karrier-pályákról. A kérdésről az államtitkár azt mondta: fontos feladat, hogy kialakíthatóak legyenek a karrier-pályák, „azonban tudomásul kell venni, hogy nem lesz mindenkiből tábornok." Dr. Nagy Kálmán okl. mk. ezredes, az egyetem kancellárja az egyetem oktatási rendszeréről, az oktatók lehetőségeiről kérdezett. Vadai Ágnes úgy fogalmazott: az elmúlt időkben rendfokozati amortizáció történt, miközben sok követelménynek kell megfelelni egy alezredesnek is. „A jövő tisztjeinek fontos feladata, hogy ezt a folyamatot megállítsák", hangsúlyozta.
Végül egy diák Magyarország NATO-ban való szerepének súlyáról szóló kérdésére válaszolva azt mondta: Magyarország nem csupán a 93 ezer négyzetkilométer. „A Magyar Köztársaság demokratikus elvek összessége. Mikor NATO feladatot végzünk, azt magunknak végezzük. Mikor Afganisztánban szolgálunk, azért is teszünk, hogy az afgán kábítószer ne érje el az országunkat – de dolgozunk azon is, hogy például egy ilyen előadáson Afganisztánban egy nő állhasson a pulpituson, és egy nő kérdezhessen tőle. A NATO mi vagyunk – a szövetségeseinkkel kel saját területünket megvédeni, ahogyan egymást is segíteni kell. Jó példa erre a katasztrófa-elhárításban való részvételünk is ", mondta Vadai Ágnes.

Fotó: Zilahy Tamás