Átalakításra kerülhet a NATO-missziók finanszírozása
Szöveg: Kecskeméti József | 2008. április 1. 14:27Ez az első olyan NATO-csúcs, amin vannak még vitatott kérdések a tagállamok között – ismerte el a Parlament külügyi bizottságának ülésén Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter szerint ilyen például Macedónia tagsága, de akár Koszovó függetlenségének megítélésében is akadnak eltérő vélemények. A szakminiszter egyébként átalakítaná a NATO-műveletek jelenlegi finanszírozási rendszerét.
A Parlament külügyi bizottsága ma hallgatta meg Szekeres Imrét a bukaresti NATO-csúcson képviselt magyar álláspontról. A bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt leszögezte, hogy ez az első olyan csúcs, ahol a szövetség tagállamai között nézetkülönbségek állnak fent bizonyos kérdésekben. Ezt a honvédelmi miniszter is elismerte, hozzátéve, hogy feloldhatóak ezek az ellentétek. Szekeres Imre a bővítést, valamint Grúzia és Ukrajna partnerségét jelölte meg, mint ütközőpontot.
Ez utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a viták komoly kételyeket ébresztenek még a jelentős tagállamokban is.
A bővítéssel kapcsolatban a szakminiszter azt mondta: a három ország (Horvátország, Albánia és Macedónia) egyértelműen teljesítette a NATO feltételeit, ezért indokolt a felvételük. Szekeres Imre megismételte, hogy Horvátország felvétele szinte biztosra vehető.
Ugyanakkor Macedónia esetében jelentős Görögország ellenállása az Athén és Szkopje között fennálló névvita miatt. Az USA ennek megoldására most azt javasolta, hogy Mac
A csúcson egyébként Magyarország támogatja, hogy Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Szerbiával mélyítse el a NATO az együttműködést. Előbbi kettőt az úgynevezett intenzív dialógusba kellene meghívni, míg Szerbia esetében világos perspektívát kell nyújtani. Ezt Szekeres Imre azzal indokolta, hogy ott még nincsenek meg a megfelelő feltételek ahhoz, hogy az ország az EU és a NATO tagja legyen. Grúzia és Ukrajna esetében nem kérdéses a tagjelölti státusz, csak az, hogy mikor következik be – fogalmazott Szekeres Imre. Németh Zsolt azonban erre úgy reagált: az „igen, de" álláspont nem, csak az „igen, most" lehet Magyarország érdeke. Az ellenzéki honatya szerint, ha nem ezt képviseljük a NATO-csúcson, akkor felerősödik az a gyanú, hogy Oroszország érdekeit tartja hazánk szem előtt.
Németh Zsolt és Szekeres Imre között egyébként vita bontakozott ki Ukrajna kérdéséről. Ismert, hogy 10 tagállam levélben támogatta, hogy Ukrajna a MAP tagjává váljon. A fideszes politikus azt kérte számon, hogy Magyarország nem írta ezt alá, hozzátéve, hogy ha elhúzódik Ukrajna partnerré válása, akkor egyfajta Kis-Antant jöhet létre. Szekeres Imre úgy fogalmazott: ha politikai döntés születik a kérdésben, akkor Magyarország támogatja mind Grúzia, mind pedig Ukrajna MAP-tagságát.
A kezdeményezésről Bali József szakállamtitkár úgy vélekedett: az, hogy nem írtuk alá, nem jelenti azt, hogy nem támogatjuk a két állam meghívását, de arról, hogy miért nem csatlakoztunk az aláírókhoz, a külügyi tárcát kellene megkérdezni.
A NATO missziókkal kapcsolatban Szekeres Imre hangsú
Szekeres Imre a magyar szerepvállalásról elmondta: ez szolidaritási és katonai kérdés is. Ugyanis csak ezekben a missziókban gyakorolhatják éles körülmények között a magyar katonák a megszerzett képességeket. Jelenleg egyébként 1040 fő teljesít szolgálatot NATO-kötelékben, s nem is várható, hogy ez bővülne. A jelentkező új feladatokhoz ugyanis nem több, hanem más képességű honvédekre lesz szükség. A szakminiszter hangsúlyozta: a kabuli reptérrel kapcsolatos feladatokat jelenleg 40-45 fő látja el a következő fél évben, míg késő ősszel 12-14 főt vezényelhetnek egy különleges műveleti csoportba, melybe az ohaio-i nemzeti gárda is küldene erőket. A szakminiszter arról is szólt, hogy ha elkészül a két szállító, és két harci helikopter modernizációja, akkor ezeket is Afganisztánba vezénylik, ám ez legkorábban 1-1,5 év múlva lehetséges.
A meghallgatáson szó esett a NATO és Oroszország viszonyáról is. Ezzel kapcsolatban Szekeres Imre megjegyezte: ha egy-két kérdésben megállapodásra tudnak jutni, az már siker. A miniszter ide sorolta, hogy az Afganisztánba irányuló légi tranzit egy része Oroszország felett menjen át. Az orosz-kérdéssel kapcsolatban Bali azt mondta: nem tett jót a NATO és Oroszország viszonyának az, hogy utóbbi egyoldalúan felmondta a fegyverkorlátozási szerződést. Vélhetően a CEF kérdésében nem is lesz megállapodás, de egyértelmű, hogy folytatni kell a tárgyalásokat. Ezt jelzi, hogy a NATO és Oroszország párhuzamosan dolgoz ki e kérdésben akciótervet.
