Biztosítják az egyenlő esélyeket

Szöveg: Szűcs László | 2009. július 5. 21:37

Esélyegyenlőségi napot rendezett vasárnap a Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs és Toborzó Főosztálya Debrecenben az MH 5. Bocskai István Lövészdandárnál. Az egész napos programra több száz érdeklődő volt kíváncsi a Kossuth laktanyában.

Mivel a Magyar Honvédség nem vonhatja ki magát sem a társadalmi hatások, sem pedig a társadalommal szemben megfogalmazott követelmények alól, ezért az elfogadást és a nyitottságot igyekszik ösztönözni és felhívja a figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségek megfelelő kezelésére. Emellett nagy hangsúlyt fektet az állomány esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tudatosságának növelésére, ismereteinek bővítésére. Különösen fontossá váltak az ilyen irányú képzések, programok most, amikor egy olyan projekt indul útjára, amelynek eredményeként roma fiatalok megjelenése várható a honvédség soraiban – hangzott el Magyar Honvédség esélyegyenlőségi napján vasárnap, Debrecenben, amelyre az észak-alföldi régió hátrányos helyzetű településeiről hívtak meg vendégeket.

Az egész napos programot dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter nyitotta meg. Kiemelte: az esélyegyenlőségi napot hagyományteremtő szándékkal szervezték meg, s a jövőben ennek a rendezvénynek különböző katonai szervezetek adnak majd otthont. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Honvédség – más tárcákkal együttműködésben – útjára indította a honvédelmi szak-, és előképzési programját, amely az észak-alföldi régióban segítheti a súlyos hátrányokkal küzdő csoportok és a roma fiatalok integrációját. A projekt keretében húsz, roma származású fiatal munkanélküli kapott lehetőséget okj-s végzettséget adó tanfolyam elvégzésére. A programot sikeresen teljesítők fegyveres biztonsági őr és honvédségi alapismeretek végzettségről kapnak tanúsítványt, s ha vállalják, a Magyar Honvédség szerződéses állományába kerülhetnek.

„Az egyenruha elfedi az etnikai hovatartozást"

Megnyitójában Szekeres Imre a minisztérium esélyegyenlőségi politikájának két nagy területét emelte ki. Egyrészt szólt a nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésköréhez tartozóan a roma származású fiatalok esélyegyenlőségi helyzetéről. „A romák integrációja a foglalkoztatás, az oktatás, az identitás és a társadalmi kommunikáció területén valósulhat meg. Egyik legfontosabb programunk a hátrányos helyzetű, illetve a roma származású fiatalok számára rendezett pályára irányító tábor, amelyet 2003 óta minden nyáron megrendezünk" – fogalmazott a miniszter.

A másik területről, a nők és a férfiak társadalmi esélyegyenlőségének kérdéséről a tárcavezető elmondta: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség esélyegyenlőségi politikájában az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elv teljes mértékben megvalósul, ami össztársadalmi szinten nem mindig mondható el.

– A Magyar Honvédség kötelékében szolgálni hivatás. Hivatásunk legfontosabb jelképe az egyenruha, az egyenruha pedig elfedi az etnikai hovatartozást. Nálunk nem nő és férfi, lány és fiú, roma, vagy nem roma szolgál. Nincs megkülönböztetés. A Magyar Honvédségnél katonák szolgálnak, olyan katonák, akik elismerést és megbecsülést szereztek Magyarországnak, a honvédségnek és önmaguknak egyaránt – mondta Szekeres Imre.

A megnyitó után a honvédelmi miniszter és Mikita János mérnök altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnökének helyettese ünnepélyes keretek között adta át a Magyar Honvédség első humánszolgálati irodáját, amely a debreceni alakulat katonái, és azok családtagjaik számára nyújt különféle szolgáltatásokat. A misszióban részt vevő katonák családtagjai például jogsegélyszolgálatot vehetnek igénybe, de az úgynevezett videoszobában a családtagok élő videokapcsolaton keresztül beszélgethetnek a misszióban szolgáló szeretteikkel, míg a gyerekek a játszószobában foglalhatják el magukat.

Az iroda bejáratához kifeszített nemzeti színű szalag átvágását követően dr. Böröndi Gábor dandártábornok, a debreceni lövészdandár parancsnoka elmondta: az iroda létrehozásának ötletét még 2007. decemberében, a dandár akkori parancsnoka, Kovács József dandártábornok vetette fel. Az előkészítő munkálatok után a humánszolgálati iroda idén márciusban kezdte meg az úgynevezett „próbaüzemet". Minya Zsolt őrnagy, az iroda parancsnoka mindehhez hozzátette: az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy szükség van az irodára. Sőt a Magyar Honvédségen belül több hasonló intézményt kellene létrehozni.

Parancsnoki értekezlet az esélyegyenlőségről

A Magyar Honvédség első esélyegyenlőségi napja úgynevezett parancsnoki értekezlettel folytatódott, amelyen előadások hangzottak el a honvédség esélyegyenlőségi programjáról. Szekeres Imre honvédelmi miniszter kifejtette: a Magyar Honvédség korszerűségének egyik fontos fokmérője, hogy mekkora figyelmet fordít a társadalomban meglévő problémákra, milyen válaszai vannak a hétköznapok során felmerülő valódi kérdésekre. A Magyar Honvédség ebből a szempontból kiválóan vizsgázik; azért mert egy teljesen új és korszerű gondolkodás jellemzi, és az esélyegyenlőséget nemcsak elméletben valósítja meg.

– A Magyar Honvédségnél az egész humánstratégiát az esélyegyenlőség keretében gondoljuk át. A tárca a 2009/2010-es évre szóló Esélyegyenlőségi Irányelveiben célul tűzte ki a toborzás során a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítását, valamint a romák társadalmi integrációját elősegítő programok, intézkedések figyelembe vételét – mondta Szekeres Imre, majd arról beszélt, hogy a katonai toborzás során elsősorban azokat szeretnék megszólítani, akik olyan településeken élnek, ahol nincsen munkalehetőség. Illetve azokat is szeretnék megszólítani, akiknek a családja hátrányos helyzetű, vagy roma származású. Ezt a gyakorlatot követi a Magyar Honvédség minden alakulata.

– Én azt tapasztaltam, hogy a Magyar Honvédségen belüli kommunikáció csúcskérdés az esélyegyenlőségi politikában. Ez a belső kommunikáció biztosítja, hogy alapjogként jelenjen meg az esélyegyenlőség – mondta Szekeres Imre. A honvédelmi tárca vezetője szerint kulcskérdés a Magyar Honvédség életében a női és férfi esélyegyenlőség biztosítása. Ebben a hadsereg komoly eredményt ért el, hiszen a haderőben szolgálók közel húsz százaléka nő, a hölgyek minden egyes katonai szakterületen és feladattípusban jelen vannak. Mivel a Magyar Honvédségben a munkabért a rendfokozathoz, a beosztáshoz és a munkavégzés sajátosságaihoz kapcsolódóan állapítják meg, ez eleve biztosítja, hogy az illetmény független nemtől, kortól és származástól. Az előmenetelt pedig végzettséghez és gyakorlati jártassághoz kötik.

– A nők esetében fő kérdés az anyaság. Éppen ezért olyan garanciákat építettünk be a Magyar Honvédség rendszerébe, hogy ha valaki szül, és otthon marad a gyermekével, akkor beosztása nem szűnhet meg. Semmilyen hátrány nem érheti azért, mert vállalja az anyaságot – jelentette ki a honvédelmi miniszter, aki a romák integrációjáról szólva kifejtette: mindez nagyon nehéz és bonyolult folyamattá vált Magyarországon. A diszkrimináció csökkentésében nagyon sokat tehet a Magyar Honvédség, amely hívja és várja szerződéses katonának a roma fiatalokat. Hiszen ez a hivatás nemcsak a katonának állt fiatalnak, hanem családjának is segíthet abban, hogy kiemelkedjen abból a depressziós helyzetből, amelyben a roma társadalmi csoportok legtöbbje van. A honvédség emellett természetesen figyelemmel kíséri azok sorsát is, akik tiszthelyettesként, vagy tisztként roma származásúak.

Szekeres Imre hozzátette: a romák integrációs folyamatában döntő az oktatás kérdése, éppen ezért a honvédség minden félévben meghirdeti a Lippai Balázs ösztöndíjat, azoknak a roma fiataloknak, akik tiszthelyettes, vagy katonai főiskolai képzésben vesznek részt. Akik választható tantárgyként megismerkedhetnek a cigány népviselettel is.

Benkő Tibor altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka előadásában kiemelte: az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot nem lehet egymástól elválasztani. A katonai alakulatok parancsnokainak sokszor napi kihívást jelent az esélyegyenlőség megteremtése, hiszen a Magyar Honvédség – mint egy speciális foglalkoztató – bizonyos sajátosságokkal bír. Olyan sajátosságokkal, amelyeket az esélyegyenlőségnél nem lehet figyelembe venni, hiszen a hatályos törvények szerint bizonyos életkor felett, valamint a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek nem tölthetnek be szerződéses katonai szolgálatot. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Magyar Honvédségben nincsen olyan személy, aki fogyatékossággal élő és foglalkoztatott, de az egyenruhát viselő katonák körében ez nem valósítható meg.

A katonanőkről szólva Benkő tábornok elmondta: tizenöt évvel ezelőtt, 1994-ben alig másfélezer katonanő szolgált a Magyar Honvédségben, ma már számuk meghaladja a négyezret. A nők esélyegyenlőségét vizsgálva viszont fel kell tenni bizonyos kérdéseket, mint például az európai udvariassági norma, az öltözködési utasításbeli különbségek, vagy éppen a gyermekek miatti hiányzás. Hiszen ezekből a kérdésekből véleménykülönbségek fordulhatnak elő.

Jóni Tibor nyugállományú ezredes, a Honvédelmi Minisztérium romaügyi referense előadása elején felelevenítette a romák eredetét és magyarországi fő csoportjaikat, majd a cigány népesség demográfiai változásairól és a cigányság magyarországi helyzetéről, illetve a romákkal szembeni előítéletekről beszélt. Ezután a Honvédelmi Minisztérium cigányok társadalmi integrációját segítő programjainak törvényi hátteréről, majd pedig a minisztérium romaügyekkel összefüggő feladatairól és programjairól szólt. Kiemelte: e tevékenység pillanatnyilag a Kommunikációs és Toborzó Főosztály feladatkörébe tartozik. Előadásának végén a romaügyi referens a toborzás és pályára irányítás kérdéseiről, valamint romák oktatási lehetőségeiről mondta el véleményét.

A parancsnoki értekezlet utolsó előadójaként dr. Láda Mónika őrmester, a debreceni lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségének esélyegyenlőségi referense elmondta: a Bocskai István lövészdandárnál a nők helyzetéből adódóan nem jelentkezik hátrányos megkülönböztetés. Emellett az alakulat a nők számára a honvédség által meghirdetett tanfolyamokon és továbbképzéseken megkülönböztetés nélkül biztosítja a részvételt. Sőt, lehetőség van az önkéntes továbbtanulásra is.

Az esélyegyenlőségi referens elmondta azt is, hogy Hódmezővásárhelyen a saját bevallásuk szerint roma identitású katonák létszáma alacsony. Nem részesülnek hátrányos megkülönböztetésben, nincsenek szeparálva, s ők maguk sem különülnek el önkényesen az állomány többi tagjától. A romákat teljesítményük és nem etnikai hovatartozásuk szerint értékelik, s az emberi erőforrás-tervezésnél nem veszik figyelembe a katonák nemét, faji hovatartozását, bőrszínét, nemzetiségét, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozását.

Videokapcsolat és sztárkoncertek

Egy igen különleges rendezvénynek is otthont adott a debreceni dandárnál megrendezett esélyegyenlőségi nap. A

Honvédelmi Minisztérium az ország általános iskolái részére hirdette meg az „Üdvözlet Afganisztánba" című pályázatát, amelyben az iskolásoknak egy tíz perces kisfilmben kellett bemutatniuk mindennapjaikat. A pályázatra tizenhét általános iskola csapata jelentkezett. Õk adományokat is gyűjtöttek az afganisztáni gyerekek részére. A füzeteket, ceruzákat, tollakat, játékokat és ruhákat dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter vezette delegáció még májusban ki is szállította egy afgán leányiskola és a Pol-e Khumri-ban található árvaház tanulói részére.

A pályázat győztese, a kincsesbányai Radnóti Miklós Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájának harmadik és negyedik osztálya nemcsak egy balatoni üdülést nyert, hanem arra is lehetőséget kapott, hogy a Magyar Honvédség esélyegyenlőségi napján – videokapcsolat segítségével – beszélhessen az afganisztáni gyerekekkel.

Mindeközben a debreceni laktanya alakulóterén az esélyegyenlőségi nap szervezői különféle programokkal várták az érdeklődőket. A helyőrségi zenekar és a mazsorettek bemutatóját közelharc, alaki és kézifegyver bemutatók követték. Mindemellett bemutatkoztak a kerekes-székes táncosok, s aki elég bátorságot érzett magában, az kipróbálhatta a kerekes-székes akadálypályát is. Ugyancsak lehetőség volt a roma kézműves mesterségek és a lábbal-szájjal való festés kipróbálására is. A toborzósátorban pedig a JetFly vadászrepülőgép szimulátorral „repülhetnek" néhány kört a résztvevők.

Hasonló szimulátort a HM Zrínyi Nonprofit Kft, toborzó buszában is találhattak a vendégek. Talán mondani sem kell, hosszú sorok kígyóztak mindkét helyszínen, annyian szerették volna kipróbálni a szimulátorokat és néhány perce híres magyar vadászpilótává, például Vári Gyulává, vagy Szabó „Topi" Zoltánná válni…

A színpadon pedig népszerű zenekarok léptek fel. A Khamoro együttest, a The Breeze Blues Band követte, majd a nap sztárvendége, L.L. Junior következett. A nagy népszerűségnek örvendő fiatal rapper nem mindennapi körülmények között érkezett meg a debreceni laktanyába. A kaszárnya kapujánál üzemelő ellenőrző-áteresztő pontnál ugyanis fegyvert találtak autójában a felderítő katonák. Ezért megmotozták, illetve megbilincselve el is vezették. Természetesen mindez csak játék volt, amelyet mosolyogva tekintett meg a honvédelmi miniszter is. Az időközben egyenruhába öltözött rappert Szekeres Imre a közelmúltban elkészült videoklippjéről, a Merre visz az út című? dalának zenés adaptációjáról kérdezte. L.L. Junior elmondta: a forgatás nagyon jó hangulatú volt, a végeredmény pedig az előzetes elképzelésüket is felülmúlta. Szerencsére az interneten is megtalálható videoklippet már több tízezren megtekintették, így a dal – amely egy roma és egy nem roma katona fiatal megismerkedéséről és barátokká válásáról szól – méltán segíthet az esélyegyenlőség megteremtésében is. Búcsúzóul Szekeres Imre „tiszteletbeli honvéddá" léptette elő a fiatal énekest.

Talán mondani sem kell, hogy L.L. Junior koncertje óriási sikert aratott, a nézők tomboltak és többször is visszatapsolták a rendezvény sztárvendégét. S az is természetes, hogy az előadott dalok között felhangzott a Merre visz az út? című nóta is.

Pályára iránytó táborból az esélyegyenlőségi napra

A debreceni esélyegyenlőségi napot meglátogatták a Magyar Honvédség roma származású fiatalok részére rendezett

pályára irányító táborának résztvevői is. Mészáros Judit alezredes a HM Kommunikációs és Toborzó Főosztályának osztályvezető helyettese, a tábor egyik szervezője a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: az idei tábornak a debreceni lövészdandár ad otthont. Az alakulat hajdúhadházi Vay Ádám Kiképző Bázisán megrendezett tíz napos programon 57-en vettek részt az ország minden tájáról. A hét éve minden nyáron megtartott pályára irányító tábor célja, hogy roma származású fiatalok kedvet kapjanak és a Magyar Honvédség katonái legyenek.

Az idei, június 29. és július 7. közötti tábor egyik programja volt az esélyegyenlőségi nap megtekintése. A táborlakókat egyébként olyan fiatal tiszthelyettesek és legénységi állományú katonák kísérték, akik büszkén vállalják roma származásukat.

A programokról szólva Mészáros Judit elmondta: a táborlakók számára különféle katonai foglalkozásokat szerveztek. Így például részt kellett venniük alaki kiképzésen, éjszakai menetgyakorlaton és terepen történő tájékozódási foglalkozáson is. Emellett természetesen voltak különféle kulturális rendezvények is, amelyek közül kiemelkedett a táncház, vagy éppen a cigány népviseleti előadás.

A táborlakók egyébként az esélyegyenlőségi napon is nagyon jól érezték magukat. Mint kérdésünkre válaszolva többen is elmondták: nagyon tetszett nekik a zenekarok koncertje, de kipróbálták a kerekes székekben való közlekedést is. Amely nem is volt annyira egyszerű, mint azt várták…