Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Emlékkövet állítottak az egykori határvonalon

Szöveg: Galambos Sándor |  2011. augusztus 21. 19:41

Kilencven évvel ezelőtt lett ismét magyar város Pécs, a szerb megszállás alóli felszabadulás évfordulóját augusztus 21-én ünnepelte a baranyai megyeszékhely. A megemlékezésen részt vett dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke is.

1595923507
Emlékkő és márványtábla emlékeztet ezentúl a közel három évig tartó szerb megszállásra Pécsett, az Árpád tetőn. Az egykori szerb-magyar határvonalon felállított mementót két civil szervezet, a Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Íjász és Lovas Íjász Egyesület, valamint a Pécs-Szélén Mecsekszabolcsért Egyesület tagjai építették.

A város kilencven évvel ezelőtti szerb megszállás alóli felszabadulása emlékhelyének avatásán megjelent dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke, Jakabné Póhi Marietta, a Baranya megyei közgyűlés alelnöke, Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője és Oszoli Dénes önkormányzati képviselő. Az ünnepség lebonyolításában segített Udovecz György, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadirégészeti, Hadszíntérkutató és Hagyományőrző Osztályának szakreferense, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagozati alelnöke és hagyományőrző katonái, valamint a nemzetőrség Baranya megyei szervezetének tagjai. Az emlékhelyet Kövesi Ferenc plébános szentelte fel.

Tóth János és Wirth Zoltán, az emlékmű felállítását kezdeményező egyesületek elnökei elmondták: az első világháború végén megkötött fegyverszünet és tárgyalások következtében 1918. november 14-én az antant hatalmak égisze alatt szerb csapatok szállták meg Baranya területének háromnegyed részét, benne a megyeszékhelyet, Pécset is, de a trianoni békediktátum a megszállt megye egy részét mégis visszaadta Magyarországnak. Ezt kilencven évvel ezelőtt, 1921. augusztus 21-én tapasztalták meg az itt élők: egy 108 fős csendőralakulat jelent meg a városban. A korabeli leírások szerint az egész városban zengett a Himnusz, a lakosság örömmámorban úszott. Másnap reggel hat órakor pedig az Árpádtetőn felállított diadalkapun át megérkezett a magyar nemzeti hadsereg első százada. A menet élén a baranyai polgárokból alakult lovas bandérium vonult, utánuk Fördös Gyula őrnagy vezette huszárcsapat következett, majd fehér ruhás lányok csoportja, végül az átadási ceremónia hivatalos résztvevői: Soós Károly altábornagy angol, francia és olasz tisztek kíséretében.

1595923507
Erre az eseményre emlékeztek a vasárnapi rendezvény résztvevői. Dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a pécsiek életében meghatározó fordulópont volt az a kilencven évvel ezelőtti nap, megmenekültek az idegen uralom alól, átélhették a szabadulást. Mint mondta: az ilyen évfordulók, megemlékezések arra emlékeztetnek minket, hogy milyen fontos dolog a haza és az otthon, a szabadság és a nemzeti összetartozás. Meg kell tanulnunk vágyakozni arra, ami a miénk! Emlékeznünk kell a múltra, mert a történelem nem múlik el: a következményei mindig velünk vannak. Tudnunk kell, hogy miért vagyunk itt és hogyan jutottunk idáig! A politikai változásokat a megszállók mindig alaposan kihasználták, és kihasználták a nemzetközi munkásmozgalom egykori vezetői is, akik, ha érdekeik úgy kívánták, akár a megszállókkal is kollaboráltak.

A megemlékezés délután a Széchenyi téri örökmécsesnél folytatódott. A kilencven évvel ezelőtt történteket dr. Markó György ezredes, az HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnok-helyettese idézte fel, majd vitéz lovag Szalay Lajos nemzetőr alezredes, református lelkész és Csóka János, pálos szerzetes imádkoztak a hazáért, az országrész szabadságáért életüket feláldozó hősökért és ártatlan áldozatokért.

1595923507
 
1595923508
 

 Fotó: A szerző felvételei