Hősként élt, hősként veszítettük el
Szöveg: hm.gov.hu | 2010. augusztus 30. 19:34Szülőfalujában, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alacskán helyezték örök nyugalomra hétfő délután az Afganisztánban augusztus 23-án hősi halált halt Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagyot. A temetésen Sándor Zsolt ezredes, a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka emlékezett az elhunyt katonanőre.
A temetésen, illetve azt megelőző gyászszertartáson a család és a barátok, illetve a település szinte teljes lakossága mellett megjelentek a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői, valamint képviseltette magát a honvédség valamennyi alakulata. Az alacskai Kastélyparkban ott voltak a PRT 8. váltásának Afganisztánból már hazatért katonái is.
A szertartás a Himnusszal kezdődött, majd Sándor Zsolt ezredes, a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka emlékezett Pappné Ábrahám Juditra.
– Mély fájdalommal, megrendülten állunk e ravatal előtt, utolsó kötelességként búcsúzunk a fegyelmezett, becsületes katonától, a kollégától, a hű baráttól – kezdte beszédét a parancsnok.
– Egy fiatal szív nem dobban többé: Pappné Ábrahám Judit hősi halált halt. Hősként élt, és hősként is veszítettük el: a legdrágábbat, az életét adta a hazáért.
– A haza hívó szavára először 2006-ban, majd 2007-ben teljesített szolgálatot Magyarországtól távol: Macedóniában, majd Koszovóban. Itthoni és külföldi szolgálatteljesítése, felkészültsége elismeréseként 2009-ben újabb képzésen, személyügyi tanfolyamon bizonyította elkötelezettségét, kiemelkedő képességeit, hiszen újra kiváló eredménnyel végzett a legjobbak között.
– Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagy 2010-ben a legveszélyesebb és legnagyobb kihívást jelentő misszióban vállalt feladatot férjével, Papp Gábor szakaszvezetővel – folytatta Sándor Zsolt. – A műveleti területen – talán még a tőle megszokott alaposságnál, emberségnél is körültekintőbben – végezte feladatait egészen az utolsó pillanatig.
– Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagy nem tett tiszti fogadalmat, nem rántott kardot augusztus 20-án a Hősök terén, nem kiáltotta: a hazáért mindhalálig! Õ életével tett tanúbizonyságot kiválóságáról és feltétlen hazaszeretetéről. A három alkalommal kapott Békefenntartásért szolgálati jellel, a szakállamtitkári jutalommal, a négy alkalommal megkapott dandárparancsnoki jutalommal és dicsérettel elöljárói, míg megbecsülésükkel, szeretetükkel kollégái ismerték el Judit odaadását – fogalmazott Sándor Zsolt, majd az elhunythoz intézte utolsó mondatait. – Most eljött az utolsó, a végső köszönet és búcsú pillanata: a gyászolók között szerető férjed, családod, rokonaid mellett itt vannak parancsnokaid, bajtársaid. Búcsúzik a PRT-8 teljes személyi állománya, a Magyar Honvédség valamennyi katonai szervezete és parancsnoksága. A Klapka György Lövészdandár teljes személyi állománya nevében búcsúzom a számodra oly kedves helyőrségi zenekar dandárindulójával. Tisztelt Hadnagy Asszony, kedves Judit! Nyugodj békében!
A beszéd, majd a helyi református lelkész búcsúztatóját követően Pappné Ábrahám Judit koporsóját a gyászolók, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői, illetve a megjelent több száz katona kíséretében szállították át az alacskai temetőbe, ahol végső nyugalomra helyezték a hősi halált halt katonanőt.
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám
Fotó: Rácz Tünde