Intézményfejlesztési terv – a jövőnek

Professzor úr, intézményük a hazai felsőoktatásban elsőként készítette el intézményfejlesztési tervét, bár státusuk szerint ez nem kötelességük. Mi játszott még közre ebben azon kívül, hogy már korábban is készítettek ilyen elképzelés-tervezeteket?

Nyilván előnyünkre szolgált, hogy a jogelőd intézmények már korábban is összeállították az intézményfejlesztésre vonatkozó célok sorát, amelyekre most is építünk. Elsősorban az a mozgatórugónk, hogy fenntartóink, a Honvédelmi Minisztérium, a Közigazgatási Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium számára szintén fontos egy ilyen terv az átláthatóság, a tervezhetőség, a támogathatóság, a döntéshozatal megkönnyítése érdekében. Mindezek érvényesek természetesen a mi intézményünkre is, hiszen a felsőoktatási térben is létkérdés a tervezhetőség, a kiszámíthatóság. Úgy ítéljük meg, hogy a terv célkitűzéseire fel tudjuk fűzni az egyes fejlesztéseket; ugyanakkor az uniós és egyéb pályázatok során is jó, ha van egy sorvezetőnk, amire támaszkodhatunk. A tervezetben azt a célt fogalmaztuk meg, hogy megfeleljünk a „nemzetstratégiai szempontból kiemelt felsőoktatási intézmény" minősítésnek.

E minősítés, gondolom, minden felsőoktatási intézmény álma, vágya.

A felsőoktatásban a minőségi célok elérése minden intézménynek feladata és jól felfogott érdeke. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi és honvédtiszti, közigazgatás-tudományi és rendészettudományi karain olyan hivatásrendek szakembereit képezzük, akik unikálisak a maguk nemében. Csak innen bocsátunk ki olyan elkötelezett, magas hivatástudattal és képzettséggel, korszerű, konvertálható tudással rendelkező szakembereket, akik abszolút értelemben közszolgálatot teljesítenek, mi több, magát a magyar államot testesítik meg. Ha arra van szükség, akár „életük feláldozásával" is. Van egy központi elképzelés a „jó államról". Nekünk ehhez kell igazítani a közszolgálati képzést.

Ha minden szempontból tervezhető a négy esztendő, nyilván egy módfelett tudatos folyamat veszi kezdetét.

Igen, illetve a megváltozott körülmények között folytatjuk intézményfejlesztési elképzeléseinket, természetesen hasznosítva ezek előzményeit, eredményeit. Mindenképp törekszünk arra, hogy csökkenjenek az ad hoc jellegű lépések, és kiszámíthatóbbakká váljanak a fejlesztések, azok forrásai; kézzelfoghatóan mikor, milyen fejlesztés valósuljon meg, és az hogyan szolgálja az oktatás minőségét. Mert az oktatásnak, kutatásnak, fejlesztésnek egyaránt a még nagyobb hatékonyságot, a minőségi oktatást kell előmozdítania, erősítenie.

Lássuk magát a tervet! Mit tartalmaz, hogyan épül fel?

A dokumentum a 2012−2015-ös ciklusra szól, a terjedelme 143 oldal; minden oldalának megalkotásából kivette részét egyetemünk minden polgára. Az első részben a korábbi intézményfejlesztési eredményeket, vagyis azt a bázist mutatjuk be, amelyre építünk. A második részben pedig azon fejlesztéseket vázoljuk, amelyek az elkövetkezendő négy évben szolgálhatják a fenntartók és az NKE célkitűzéseit.

Tegyük górcső alá ezek néhány tételét! Vegyük mindjárt az oktatást, hiszen végtére is egyetemről van szó.

Nem árulok el titkot: a mi – hadtudományi és honvédtisztképzési – oktatási portfóliónk folyamatosan változott 2002 óta, számos új irányvonalat, szempontot, tananyagot hoztunk be, ám 2013-tól például teljes megújulás következik be a honvédtisztképzésben: igyekszünk azt a változó világ legkorszerűbb követelményeihez, a Magyar Honvédség igényeihez igazítani, természetesen megőrizve az értékeket, a hagyományokat. De hasonló változások modernizálják a közigazgatás-tudományi vagy a rendészettudományi képzést is – szintén egy teljesen megújuló állami közszolgálatiság jegyében. Új megközelítések, új megoldások, új táncrend.

Idekívánkozik a klasszikus „pénz, paripa, fegyver" feltétele…

Bizony így volt ez hajdanán is és ma is: az egyetemek életének szerves része a támogatásszerzés. Oktatásfejlesztési céljainkban mi is megfogalmaztuk: a nagyobb mozgásterünkhöz, a még biztosabb – anyagi – lábakhoz minél több forrásból kell merítenie egyetemünknek. Ezek közül igen fontosak a pályázatok. Legyen szó hazairól vagy külföldiről, csakis komoly felkészültségű intézmény nyerhet pályázati pénzeket. Ezekre kiemelt figyelmet fordítunk felhasználásukkor is: az eredményeket igyekszünk azonnal beforgatni az oktatásba, a minőség javításába, ami a legfőbb célunk.

Maradjunk még a „paripánál", mert roppant fontos egy intézmény életében az infrastruktúrafejlesztés is, s kormányhatározat született a Ludovika-projektről.

Való igaz, az infrastruktúra, a logisztika számunkra is alapvető jelentőségű. Meggyőződésünk, hogy a Ludovika-projekt kiváló és szükséges fejlesztési elképzelés. A mai követelményeknek megfelelő, méltó elhelyezés a józsefvárosi Orczy-kertben, az egykori rangos Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia bázisán létrehozandó campus. Ezáltal az Orczy-kert közösségi területként megújul-megszépül, emellett visszanyeri hajdani, a Ludovika révén nyert rangját. Az NKE közigazgatás-tudományi és rendészettudományi kara kap helyet ott. A hadtudományi és honvédtisztképző kar viszont értelemszerűen marad − az objektum laktanyajellege és a katonai szocializáció okán − a Zrínyi-laktanyában. Ez így is szerepel tervezetünkben, s persze ideértendő, hogy honvédtiszt-jelöltjeink minden más egyetemi szolgáltatást igénybe vehetnek majd az Orczy-kertben. Ez a tervezetünkben szereplő ciklus végére, tehát 2015-re válik valóra.

Egy ilyen nagyszabású intézményfejlesztési tervnek szerves része a szervezetfejlesztés, amelyet ugyancsak indokolnak a már említett változások. Hogyan újul meg az egyetemi szervezet?

Számos eleme közül kiemelném, hogy a hadtudományi és honvédtisztképző karon régi hagyományokra visszatekintő doktori iskolák mellé hasonló intézményt kívánunk létrehozni a másik két karon is. Megérett az idő arra, hogy létrejöjjön az Állam- és Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, illetve a Rendészettudományi Doktori Iskola. Az első lépéseket már megtettük a humánpolitika, a logisztika, valamint az akkreditáció terén. A két doktori iskolában az oktatás megindítását 2013 januárjára tervezzük.
Emellett szeretnénk kialakítani azt az intézményi szervezeti rendet is, amelyben a nemzetbiztonsági, a nemzetközi képzés, valamint az át- és továbbképzések is megvalósulhatnak. Hadd jegyezzem meg: több tízezres nagyságrendű a szakterületeken az a képzési-átképzési igény, amely az egyetemünkhöz kapcsolódik! Ez nem azt jelenti, hogy mindent mi hajtunk végre, de a koordináció, az elméleti és szervezeti háttér kialakítása a mi feladatunk.

Bár a múltban gyökerezik, manapság is nagy hangsúlyt kap a szolgáltatásfejlesztés. Erre vonatkozóan milyen elképzeléseket vetettek papírra?

Az egyetemi léthez hozzátartoznak bizonyos tudományos, kulturális szolgáltatások. Hívószóként használjuk a „sportos egyetem" kifejezést. Aligha szorul bizonyításra, hogy a nálunk oktatott hivatásrendek életében rendkívül fontos a fizikai állóképesség, a mentális egészség. Ennek érdekében kiemelten figyelünk az egyetem sportlétesítményeinek fejlesztésére vagy épp életre hívására (fedett sportcsarnok, uszoda, lovarda, lőtér stb.), de itt említhetem a sportszolgáltatás megteremtését is.

Továbbá idetartozik az a kapcsolat, amit a – jelenleg is az Orczy-kertben működő – Bárka Színházzal ápolunk. Közös akaratunk, hogy a Bárka egyfajta egyetemi színpadként kapcsolatba kerüljön a közszolgálati egyetemmel − természetesen úgy, hogy eddigi értékeit és feladatait megőrzi. E szerepkör szerint drámapedagógia, túsztárgyalási technika, retorika, etikett és még számtalan kitűnő lehetőség kapcsolható össze a két intézmény együttműködésében.

* * *

A beszélgetésben említetteken túl még sok-sok érdekes fejezetet tartalmaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012−2015-re szóló intézményfejlesztési tervezete, ezért jó szívvel ajánljuk olvasóink figyelmébe az egyetem honlapját, amelyen teljes terjedelmében megismerhetik a fejlesztési elképzeléseket (http://www.uni-nke.hu/downloads/fooldal/IFT.pdf).

Fotó: Archív